A 2018-as diáktüntetések kifulladása után újabb megmozdulást szerveznek a tanulók április 26-án – árulta el a korábbi tüntetések egyik arca, Gyetvai Viktor az atv.hu-nak. A Független Diákparlament aktivistája elmondta: a korábban megfogalmazott 12 pont továbbra is aktuális, emellett viszont immár a kötelező nyelvvizsga ellen is felemelik a hangjukat, amely 2020-tól feltétele annak, hogy valaki bejuthasson majd a felsőoktatásba. Céljuk – az oktatási rendszer kiszámíthatóvá tétele mellett –, hogy a felvételihez kötelező nyelvvizsga-megszerzést halasszák el mindaddig, amíg az ország minden iskolájában elérhetővé nem teszik a minőségi nyelvoktatást.

A másik apropó, mint mondta, hogy felelevenítsék: még mindig vannak problémák az oktatásban, és még mindig nem kaptak választ a kérdéseikre. Azonnali kérésként pedig a már említett követelést „viszik magukkal” április végére. De tovább él az a cél is, hogy a döntéshozókkal szeretnének kapcsolatba kerülni, mivel szerintük az oktatási rendszer megreformálásra szorul. Pártsemleges eseményre kell számítani, amelyet egyébként egy mozgalom keretein belül, a Diákparlamenttől független tanulók szerveznek. A mozgalom annyiban köthető hozzájuk, hogy a megmozdulásokban részt vevő néhány diákkal kezdték el.

Bár áprilisban megmozdulásra készülnek, az utóbbi csaknem egy évben a Független Diákparlament aktivizmusa – látszólag legalábbis – alább hagyott. Mint ismert, 2018 elején több tüntetés is kapcsolódott hozzájuk, amelyekben szervesen rész is vettek. Január 19-én és február 23-án is nagyobb szabású véleménynyilvánításnak adtak hangot. Gyetvai Viktor erre úgy emlékezett: abban sikeres volt, hogy sok olyan diákot vittek utcára, akiknek az volt az első nyilvános véleménynyilvánítása, az ugyanakkor igaz, hogy azóta kevés elmozdulás történt abba az irányba, amit akkor megfogalmaztak.

Az aktivista szerint a tüntetés önmagában nem segít abban, hogy változás lehessen, inkább azt segíti elő, hogy a döntéshozók is „meghallják” őket, és adott esetben leüljenek az érintett szervezetekkel. Ennek egyik jele, hogy egészen addig szó se lehetett volna bármilyen egyeztetésről, de a tavalyi események után meghívták őket az emberi Erőforrások Minisztériumába (EMMI). Gyetvai azt mondta: tavaly április 8-a után azért sem folytatták megmozdulásaikat, mert az átpolitizált légkörben nem szerették volna, ha úgy tűnik: ők a Fidesz-KDNP kormány ellen lépnek fel. Olyan ügyek voltak ugyanis, amelyek már nem az oktatáshoz kapcsolódtak. Az utóbbi időben egyébként az országos építkezésen is dolgoznak, amelynek eredményeképpen már minden megyében vannak képviselőik – tette hozzá –, és az eddigiekkel ellentétben már nem csak a megyeszékhelyekéről jelentkeznek hozzájuk.

Kevésbé látványosan, de „folytatják a küzdelmet”

A Független Diákparlamenten túl egy másik megmozdulási hullám is jelen volt Magyarországon, méghozzá ősszel, ami a CEU melletti kiállással tetőzött. A CEU maradása mellett ugyanakkor a Hallgatói Szakszervezet és a Szabad Egyetem csoport két másik pontot is megfogalmazott: felsőoktatási és kutatási cenzúra beszüntetését, illetve a minőségi, hozzáférhető, független és megfelelően finanszírozott oktatást és kutatási lehetőség biztosítását. Ennek érdekében november végén egy hétig a Kossuth térre költöztek ki a demonstrálók, ahol különböző előadásokkal várták a kilátogatókat.

A történet vége ismert. A CEU közben elment Bécsbe, és ezzel együtt az ősszel kiálló diákok aktivitása is – ismételten megjegyezzük, hogy látszólag – mintha „eltűnt volna”. Szijártó Imre, a két csoport aktivistája most azt mondta: nem tűntek el, és folytatják az aktivizmust, az viszont igaz – ismerte el –, hogy a nagyobb tüntetések alább hagytak, és nem fenntartható, hogy folyamatosan nagy tömegekkel lehessen kint lenni az utcán.

Az aktivista szerint az őszi események legfontosabb momentuma, hogy diákszerveztek nőttek ki a megmozdulásokból, mint a Hallgatói Szakszervezet, amely a CEU elüldözése elleni sátrazós akció közepén született meg. Azóta viszont több egyetemen és több városban is jelen vannak, mintegy fél tucat vidéki városban is, mint mondta: „ezek építkeznek és folytatják a küzdelmet”.

Egyáltalán nem hagytak bennük kudarcélményt az őszi megmozdulások, mert naivitás lett volna azt hinni szerinte, hogy a kormány meghátrál. Azt viszont folytatni szeretnék, amit ősszel is: a kritikus gondolkodást és tudásmegosztást kivinni a közterekre, ami egyébként a CEU-n is folyik, és amit a kormány szerinte igyekszik ellehetetleníteni. Emellett – bár az nem látványos – előadás-sorozatokat is indítanának, például gender témában, ezzel is olyan témákat körbejárva, amelyeket alap esetben a kormány „üldözne”.

Itthon

Újra tüntetnek a diákok: ezúttal a kötelező nyelvvizsga lesz a fókuszban