A pénzügyminiszter néhány napja jelentette be, hogy 2019 helyett 2023-ig hagynák meg az ötszázalékos lakásáfát. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége szerint nagyjából 40 ezer lakás építésére szerződtek le a vállalkozások.

„Ebből ebben az évben olyan 18 ezer bizonyára el fog készülni, és durván kerekítve 20 ezer lehet azon újépítésű lakásoknak a száma, ami áthúzódhat 2020. január 1. utánra, és érinti a parlament előtt lévő átmeneti szabályozás” - magyarázta az ATV-nek Koji László elnök.

Azokra az ingatlanokra vonatkozik az ötszázalékos szabály, amelynek november elsején volt építési engedélye, vagy bejelentették azt az önkormányzatnál. Csakhogy éppen az lehet a probléma - az adószakértő szerint -, hogy időhöz kötik az áfakulcsot.

Angyal József úgy látja: a törvényjavaslat emiatt ellentétes az uniós joggal, ezért vissza kellene azt vonni.

„Az Európai Unó áfa-irányelvének alapelvi rendelkezései közé tartozik, hogy a teljesítéshez kötődik az áfafizetés. Attól, hogy van egy engedélyem, az semmilyen kihatással nincs sem az áfafizetés idejére, módjára, mértékére. Egyébként is az építési engedély, az egy szolgáltatás, tehát semmi köze a terméképítéshez” - nyilatkozta a szakértő.

A nemzetközi jogász szerint az uniós jognak elsőbbsége van a tagállami szabályokkal szemben. Ha az Európai Unió Bírósága úgy ítélné meg, hogy egy magyar jogszabály ellentétes az uniós joggal, akkor a törvényt meg kell változtatni, abból pedig az állampolgároknak - jelen esetben a lakástulajdonosoknak nem lehet hátrányuk.

„Azok a személyek, akik igénybe vesznek egy hazai jogszabály által megteremtett lehetőségeket, azok jóhiszeműen és a jogszabállyal összhangban járnak el. Tehát nagyon súlyos gazdasági hátrányokat jelenthetne, hogy ezeknek az előnyöknek a visszafizetésére köteleznének” - mondta Hoffmann Tamás nemzetközi jogász.

A miniszter még léphet a javaslat megszavazása előtt, és kérhet például felülvizsgálatot az tervezettel kapcsolatban. Kerestük a Pénzügyminisztériumot is, hogy megtudjuk, figyelembe vettek-e minden uniós előírást a törvénymódosítás megalkotásakor, illetve terveznek-e bármilyen változtatást a törvényjavaslaton, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Az adótörvényeket érintő javaslatról várhatóan hétfőn este kezdődik az általános vita az Országgyűlésben.

Frissítés:

Megkeresésünkre időközben a Pénzügyminisztérium válasza megérkezett: a Pénzügyminisztérium álláspontja szerint téves az, hogy „az áfa-szabályok módosítása nem nemzeti hatáskör”az uniós irányelv lényege, hogy az abban meghatározott keretek között minden tagállam saját hatáskörben alkotja, és adott esetben módosítja az áfa-szabályokat. A pénzügyi tárca ezt szem előtt tartva javasolta éppúgy 2015 késő őszén az Országgyűlésnek a lakóingatlanok áfájának 5%-ra csökkentését, mint ahogy most az erre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

A kormány négy évre biztosította az érintetteknek a kedvezményes mértékű általános forgalmi adót, az Áfa törvény pedig meghatározza a teljesítés időpontját, amelyből kiderül, hogy mikor milyen mértékű áfát kell felszámítani.

A Pénzügyminisztérium a főszabálytól eltérően épp az építőipari szereplők kérésére nyújtotta be az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságán keresztül az Áfa törvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket, amelynek szövegét az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) és más szakmai szervezetnek a javaslata alapján dolgozott ki.

Az uniós irányelv - az adószakértő által is hivatkozott - 95. cikkében a tagállamoknak felhatalmazást ad arra, hogy adómérték módosítása esetén szükség esetén átmeneti intézkedéseket is elfogadjanak.

Ahogy az ismert, az átmeneti rendelkezés a folyamatban lévő, de esetlegesen elhúzódó új lakásberuházások biztonságos, kiszámítható befejezése érdekében szükséges. Azért, hogy ne legyen kijátszható az átmenet, a folyamatban levőség objektív kritériumát kellett megfogalmazni.

atv.hu

Itthon

Uniós jogot sérthet az ötszázalékos lakásáfa meghosszabbítása