A lakosságot nem sokkolja a 330 forintos euró - ahogy a kormányt sem -, "két sör ára a horvát tengerparton nyaralóknak". De jó az exportőröknek és az államadósság szempontjából is - mondták kormányközeli források, amikor munkatársunk megkérdezte: miért olyan nyugodt a kormány, amikor a forint képtelen fellélegezni, sőt hétfőn már elérte a 330,7 körüli történelmi mélypontot az euróval szemben, amit az elemzők 1-2 évvel későbbre jósoltak.

Azt, hogy komoly bajban van a forint az euróhoz képest, volt aki "médiahack"-nek nevezte a kormányoldalon, mondván: a kormány azért sem aggódik, mert a lakosság nem különösebben éli meg hátrányosan a 330-as forintot sem, a sajtó tupírozza naggyá az ügyet.

Ezért nem is vetődött fel semmilyen beavatkozás utáni óhaj.

Egy másik kormányzati forrásunk szerint a gyenge forint lassú inflációnövekedést gerjeszt, ez körülbelül negyedév múlva lesz érzékelhető. Lehet, hogy akkor a jegybanknak változtathat akár az inflációs előrejelzésén is - vélekedett forrásunk, nem cáfolva, hogy több forint lehet majd a központi büdzsé számára.

Ez azért sem jönne rosszul, mert a KSH épp tegnap hozta ki, hogy az idei első negyedévben 115,5 milliárdos volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya. Azaz, az egyenleg 2017 azonos időszakához képest 402,3 milliárd forinttal, 4,2 százalékponttal romlott. A KSH gyorsjelentése a változást a kiadásoknak a bevételeket meghaladó növekedésével magyarázza.

Tegnap a jegybank alelnöke, Nagy Márton délután a parlamenti folyosón a munkatársunk adott villáminterjúban nem kommentálta az árfolyam napi mozgását. Azt a sokszereplős piac szabadon alakítja ki - magyarázta. A szavaiból az derült ki, hogy nem spekulációról van szó, és nem is indokolt a beavatkozás. "Azt tudom mondani, hogy az árfolyam a mindenkori piaci folyamatok függvénye. A piacon rengetegféle szereplő van, exportőr, importőr, befektető, és ők alakítják ezt. Számunkra az inflációs cél az egyetlen horgony, erre többek között az árfolyam is hat, mint például a nyersanyagár vagy a bérek. Ezek tartósságát nézzük, hogy ezek a tényezők milyen tartósak, és ebből vonjuk le a következtetést az inflációra nézve" - hangoztatta Nagy Márton munkatársunknak nyilatkozva.

Ami a kormányt illeti, Dömötör Csaba kommunikációs államtitkár a parlamenti ülésteremből távozóban a kérdésünkre cáfolta, hogy kormányzati nyilatkozat stop lenne a forint-euró árfolyam ügyében. De tegnap a parlamentben nem derült ki a kormányzati válaszokból, hogy a forint miért gyengébb az euróhoz képest, mint a pénzügyi világválság idején, 2008-ban volt. Az ellenzéki politikusok kérdéseire a kormányoldalon a válasz rendre az volt, hogy a kormány nem avatkozik be az árfolyampolitikába.

A gazdaság makromutatói és teljesítménye nem ad okot ilyen gyenge árfolyamra - ezt Kovács Zoltán mondta még a múlt héten. Azt is hozzátette, nem zárják ki, hogy spekuláció történik, a folyamatokat figyelik, de az MNB tud beavatkozni. A Matolcsy György vezette jegybank közleményéből kiderült: nem osztják a kormányszóvivő spekulációs feltételezését. Elemzők szerint ugyanakkor Kovács Zoltánnak igaza volt abban, hogy a magyar gazdaság helyzete - dinamikus növekedés, alacsony költségvetési hiány, többletes folyó fizetési mérleg, csökkenő államadósság és mérséklődő devizaarány - nem indokolja a forint esését. Azonban a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája "laza", miközben a piac magasabb kamatokat várna el Magyarországon is, hiszen a világ nagy jegybankjai elindultak a szigorítás útján, és a régióban is kamatemelés van napirenden. Mindez pedig gyengíti a forintot – írta néhány napja a Portfolio.

Itthon

330 forintos euró: A kormány nem aggódik