Az országban jelenleg is hatályos abortusztörvényt még 1978-ban fogadták el az akkori Jugoszláviában. 1991-ben a Családért és Életért Mozgalom az alkotmánybíróságtól a terhességmegszakítás betiltását kérte. Miután az alkotmánybíróság évekig nem hozott döntést az ügyben, a Család Nevében civil szervezet tavaly újabb, hasonló értelmű kérelemmel fordult a testülethez.

Az alkotmánybíróság idén márciusban - 26 évvel az első beadvány után - határozott, és elvetette a terhességmegszakítás betiltására vonatkozó mindkét keresetet, ugyanakkor meghagyta a horvát parlamentnek, hogy két éven belül új törvényt hozzon. Az indoklás szerint a hatályos törvényben olyan intézmények is szerepelnek, amelyek már nem léteznek.

Az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervezetnek felvilágosító és megelőző intézkedéseket is tartalmaznia kell. A testület elnöke úgy fogalmazott, hogy a majdani törvény szellemiségével összhangban a terhességmegszakításnak kivételes dolognak kell lennie.

Egyes civil szervezetek attól tartanak, hogy a készülő abortusztörvény szigorúbb lesz a mostaninál, mert a konzervatív pártok egyes politikusai, a katolikus egyház, valamint több hozzá tartozó civil szervezetek is az abortusz teljes betiltását támogatják. A ProLife.hr polgári kezdeményezés és a Vigilare Alapítvány közel 170 ezer aláírást nyújtott át a parlamentnek a hét végén, hogy a készülő törvénytervezet a magzat védelmét vegye alapul.

Vice Batarelo, a Vigilare Alapítvány elnöke újságíróknak azt mondta: a kezdeményezéssel nem az abortusz betiltását akarják népszerűsíteni, hanem az emberi élet teljes körű védelmét szorgalmazzák.

Batarelo szerint a megerőszakolt nőknek is szülni kellene. "Annak a gyereknek joga van megszületni, mint minden más gyermeknek" - szögezte le.

"Kik vagyunk mi, hogy eldöntsük, mely gyermek születhet meg, és mely nem, a magzat nem büntethető azért, mert erőszakból fogant meg"

- tette hozzá. A kijelentése óriási felháborodást keltett a közvéleményben és a sajtóban is.

Milan Kujundzic, a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egészségügyi minisztere - annak a tárcának a vezetője, amely az új törvény elkészítésével van megbízva - a sajtónak úgy nyilatkozott: az emberi élet védelme a fogantatástól a halálig tart. "Ezért mindent meg kell tenni a magzati élet védelme érdekében" - húzta alá.

A Jutarnji List című horvát napilap szerint nem lehet ugyan tudni, hogy az új törvény hogyan szabályozza majd a terhességmegszakítást, de félő, hogy amennyiben a konzervatív HDZ kormányzása alatt készül el, az visszalépés lesz a nők jogait illetően. Az újság példaként említette a terhesség megszakíthatóságának idejét, amely most legfeljebb 10 hét. A legtöbb európai országban a terhesség tizenkettedik hetéig szakítható meg (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Portugália, Spanyolország, Magyarország, Csehország és Bulgária), Olaszországban a 13. hétig, míg Franciaországban, Spanyolországban és Romániában a 14. hétig.

A kötelező orvosi tanácsadással kapcsolatban is szigorítások várhatók

- írta a lap. Több európai ország is előírja, hogy a terhességmegszakítás előtt - ha azt nem egészségi ok indokolja - a várandós nőnek kötelező tanácsadáson, tájékoztatón kell részt vennie, amely különböző szakintézményekben (nőgyógyász, családvédelmi szolgálat, pszichológus) zajlik. Horvátországban a tervek szerint az egyház is rendelkezne majd ilyen jogkörrel.

Az abortusz kérelmétől a terhességmegszakításig Horvátországban nem létezik türelmi idő, míg más országokban ez háromtól 14 nap. Várhatóan az új törvény ezt is szabályozza majd.

Horvátországban az abortusz költségeit nem fedezi az egészségbiztosító. A beavatkozást költségeit minden várandós nőnek kell állnia, függetlenül társadalmi helyzetétől. A műtét 1000 és 2500 kuna (40 ezer és 102 ezer forint) közötti összegbe kerül. A kiskorúak terhességmegszakítása a szülők beleegyezése nélkül 16 éves kortól megengedett, az új törvényben a korhatárt felemelnék 18 évre.

A legtöbb, zömében katolikusok lakta országban az orvosok megtagadhatják az abortusz elvégzését lelkiismereti okokra hivatkozva. Horvátországban a legtöbb kórházban az orvosok emiatt nem végeznek el ilyen műtéteket. Miután 2014-ben egy felméréséből kiderült, hogy öt nagy megyei közegészségügyi intézményben sincs lehetőség abortuszra, az akkori egészségügyi miniszter olyan határozatot hozott, amely szerint minden megyében kell lennie legalább egy olyan kórháznak, amelyben elvégzik a terhességmegszakítást.

Horvátországban 2016-ban 2520 nőn végeztek el abortuszt: 71 százalékuk 20 éven aluli volt, 47 százalékuknak már volt egy gyereke, 46 százalékuk pedig a harmincas éveiben járt. Ezer gyerekre 76 terhességmegszakítás jut Horvátországban, ami a legalacsonyabb az Európai Unióban.

atv.hu/MTI

Itthon

Szigoríthatják az abortusztörvényt a szomszédban