„Erős polgárokat akarunk, akik szabadságban, biztonságban élnek és előrelátóan gondoskodnak magukról.” Többek között ezzel indokolta a német kormány, hogy néhány nappal ezelőtt elfogadta a lakosság vészhelyzeti védelméről készített új koncepciót.

Az akciótervet 1995 óta most frissítették először, a benne szereplő újítások pedig vihart kavartak Németországban, és annak határain túl is. Az egyre gyakoribb nyugat-európai terrortámadások fényében ez érthető is,

a koncepció ugyanis a polgári lakosság felé is megfogalmaz ajánlásokat.

Javasolják például, hogy a polgárok raktározzanak el:

- öt napra elegendő ivóvizet,
- tíz napra elegendő élelmiszert,
- meleg takarót,
- gyertyát,
- gyufát,
- elemeket,
- akkumulátorokat,
- gyógyszereket,
- készpénzt.

A német ellenzék természetesen azonnal félelemkeltéssel vádolta meg a kormányt. A Baloldal szerint a kormány azt sugallja, hogy azonnal meg kell rohanni a boltokat, a zöldek szerint pedig nemigen képzelhető el olyan támadási forgatókönyv, amelynek alapján szükség lenne ivóvíz- és élelmiszer-készletek felhalmozására.

Thomas de Maiziere belügyminiszter ugyanakkor visszautasította a vádakat. Hangsúlyozta, hogy a technológiai és biztonságpolitikai változások miatt volt szükség a koncepció frissítésére,

a modern infrastruktúra sérülékenysége és az erőforrás-függőség ugyanis gazdagon kínál támadási felületeket.

A szövetségi kormány azt is leszögezte, hogy a koncepció nem az utóbbi hetek támadásai miatt készült, és nem reakció az aktuális fenyegetettségekre. „Senki nem kívánja, hogy bekövetkezzék bármiféle katasztrófa, de a felelős, előrelátó politikának része a higgadt felkészülés a katasztrófa-forgatókönyvekre” – hangsúlyozta a német belügyminiszter.

Magyarországon nincs előírás

Az atv.hu megkereste a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy létezik-e nálunk hasonló vészhelyzeti koncepció, illetve milyen felkészülést javasolnak a lakosságnak egy esetleges katasztrófahelyzetre.

Mukics Dániel helyettes szóvivő válaszában arra hívta fel a figyelmünket, hogy hazánkban nincs semmilyen arra vonatkozó előírás, hogy tartós élelmiszert, ivóvizet, vagy bármilyen önellátásra szolgáló eszközt kellene otthon készenlétben tartani.

Hozzátette ugyanakkor, hogy

„tanácsos egy-két napra elegendő ivóvizet és tartós élelmiszert például, konzervet tartani otthon,

hiszen elég egy erős téli havazásra gondolni, ami elzárja a külvilágtól a települést”.

Kiemelte: előfordulhat az is, hogy el kell hagyni az otthonunkat néhány órára, esetleg néhány napra, ilyenkor pedig nem hátrány, ha egy hátizsákban tárolunk némi tartós élelmiszert, az évszaknak megfelelő ruházatot, néhány tisztálkodó szert, gyógyszert, valamint a gyermek egyik kedvenc játékát.

„Ezek megkönnyítik átvészelni a kitelepítés okozta nehézségeket. Ha előre el van készítve egy ilyen csomag, akkor nem a veszélyhelyzet idején kell kapkodni.

Ezek persze csak ajánlások, semmilyen ehhez hasonló előírás nincs hazánkban” – hangsúlyozta a helyettes szóvivő.

Mukics Dániel kiemelte: ha szükséges, a katasztrófavédelem a médiaszolgáltatókon keresztül percről percre tájékoztatja a lakosságot a kialakult helyzetről és az ajánlott magatartási szabályokról. Szükség esetén adásmegszakítással is tudnak üzenni a lakosságnak az országos lefedettségű televízió- és rádióadókon keresztül, csakúgy mint a Facebookon és az ingyenesen letölthető VÉSZ-mobilalkalmazáson keresztül.

Mit tud a német kormány, amit mi nem?

Felmerül a kérdés, hogy rendelkezik-e a német vezetés olyan információval, ami miatt készletezésre sarkallja a lakosságot. Erről igencsak megoszlanak az itthoni vélemények. Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint

nehéz nem azt gondolni, hogy a német titkosszolgálatok, rendészeti szervek információval rendelkeznek egy Németországra vagy Nyugat-Európára leselkedő elméleti fenyegetettségről.

A politikus szerint a németek nem szoktak a levegőbe beszélni, és tekintve az ország élelmiszer- illetve infrastrukturális ellátottságát csak nemzetbiztonsági okai lehetnek egy ehhez hasonló bejelentésnek. „Nekünk nincsenek erre vonatkozó információink, de a német kollégák tudják mit csinálnak, ennek oka kellett, hogy legyen” – magyarázta Molnár Zsolt.

Molnár Zsolt

Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium korábbi államtitkára nem osztja a szocialista képviselő álláspontját, szerinte nem kell semmit a módosítás mögé gondolni, mert az nincs összefüggésben az európai helyzettel. Kiemelte, hogy

egy ilyen akcióterv bejelentésére nem létezik megfelelő időpont, a lakosság egy része „be fog pánikolni”.

A Demokratikus Koalíció politikusa hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű terveket időről-időre felül kell vizsgálni, és csak a német precizitásra tud gondolni annak kapcsán, hogy miért éppen most jelentették be a módosítást. Kizártnak tartja, hogy a német kormány tud valamit, amit elhallgat.

Csakúgy, mint Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szintén nem gondolná, hogy egy konkrét jövőbeni cselekmény miatt fogalmazta meg ajánlásait a német kormány. A szakértő kizárt dolognak tartja, hogy Angela Merkelék elhallgatnának az európai szövetségeseik elől egy olyan esetleges támadásról szóló információt, ami megbénítaná Németországot. „Ez bűn lenne” – hangsúlyozta.

Itthon

Belügyminisztérium: Magyarországon is tanácsos vizet és élelmiszert elraktározni