Gerd Müller, a német kormány nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős minisztere a Bild am Sonntag című német lapnak adott interjúban a minap azzal sokkolta az uniós közvéleményt, hogy a tavalyinál is nagyobb, Németországba, illetve Európába irányuló menekültáradatra kell számítani a jövőben. Müller (CSU) szerint Németországba csupán a 10 százaléka érkezett meg azoknak az embereknek, akik kénytelenek voltak elmenekülni Szíriából és Irakból, de további 8-10 millióan még úton vannak.
A miniszter úgy kalkulál, hogy – mivel az elkövetkező néhány évtizedben Afrika lakossága megduplázódik – a közel-keletről érkező tömegek a fekete kontinensről elindulók hullámaival kiegészülve még az eddigieknél is komolyabb kihívás elé állíthatják az európaiakat.
Mindezért a nemzetközi együttműködés teljesen új szintjét javasolja kialakítani a migránsválság kezelésére. Részmegoldásként a Szíriának és Iraknak nyújtandó újjáépítési segély növelésére tett javaslatot, amelynek tízmilliárd eurós európai pénzalapját elsősorban azoknak az országoknak kellene összeadniuk szerinte, amelyek nem fogadnak menekülteket (pl. Magyarország).
Ezerből egy
Ezek az információk önmagukban is sokkolóak, ám ha ehhez hozzávesszük, hogy a német rendőrség és titkosszolgálat becslései szerint ezer menekültre legalább egy terrorista jut, akkor nem csak azt tudjuk kiszámolni, hogy
Németországban jelenleg minimum ezer terrorista tartózkodik, hanem azt is, hogy a tavaly Magyarországon átvonuló 400 ezres tömegben legalább 400 ilyen személy bújhatott meg.
Máig nem tudható, hogy közülük hányan folyamodtak menekült státuszért.
A szilveszter előtt Európa szerte lezajlott őrizetbe vételek arról tanúskodnak, hogy továbbra is létező fenyegetettség a terrorveszély. Szervezettségük és elszántságuk jelzi, hogy a problémával 2016-ban is kiemelten kell foglalkozni – hangzott el a kormányzati kommunikáció néhány jeles szereplője által tartott háttérbeszélgetésen, ahol arról is szó esett, hogy Köln óta tudjuk: a zavarkeltés új formái ütötték fel a fejüket, és az internetnek köszönhetően ma már egyszerre többféle „harcmodor” ellen kell felvenni a kesztyűt.
Jöjjenek a katonák
Magyarországon ma is hármas fokozatú terrorkészültség van érvényben, amelyet akkor szoktak elrendelni, ha a környező országok valamelyikében történik terrorcselekmény. Ilyenkor fokozott objektumőrzés, járőrözés és titkosszolgálati együttműködés zajlik. A honvédelmi törvény módosításával lehetővé vált ugyan, hogy a katonák részt vehessenek a határőrizetben, ám a fenyegetettség várható fokozódása miatt a kormány indokoltnak tartja a terrorhelyzetben való bevethetőségük jogi feltételeinek megteremtését is.
Az Alaptörvényben jelenleg négy minősített időszak (megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet, szükségállapot, és rendkívüli állapot) szerepel, ám a tájékoztatás szerint a kormány szeretne egy, külön a terrorveszélyre vonatkozó minősített időszakot is beemelni a szabályozásba, amelynek részét képezné a magyar honvédség mozgósíthatósága is.
A módosítás elfogadásához kétharmados többség szükséges, ezért Simicskó István honvédelmi miniszter ötpárti egyeztetést hívott össze kedden, amelyre az MSZP előzetes bejelentés alapján nem ment el.
A honvédség is bevethető lenne
A kormány célja azt elérni, hogy a parlamenti elfogadást követően, terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén a kormány egy önálló tényállás alapján hirdethessen „terrorveszély helyzetet”. Az ilyenkor alkotott kormányrendeletekkel átmenetileg, de legfeljebb 60 napra lehetne felfüggeszteni egyes törvények alkalmazását, valamint a honvédség segíthetné a rendőrség munkáját a belbiztonsági feladatokban.
A Jobbik első körben támogatta a módosítási elképzelést, majd egy hetet kért végleges álláspontjának kialakítására.
Az LMP viszont azt jelezte: nem adja a hozzájárulását ahhoz, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvető jogait.
Hiába adtunk 5,4 milliárdot
A már említett háttérbeszélgetésen az is kiderült, hogyan tekint az idei évre a kormány a migrációs kihívások vonatkozásában. Mivel semmilyen körülmény nem látszik alátámasztani azokat a bizakodó vélekedéseket, amelyek szerint a jövőben csökkenne a migrációs nyomás Európán, Magyarország kénytelen fenntartani azt a határrendészeti rezsimet, amelyet a szerb-magyar, illetve a horvát-magyar határon már bevezetett, és amennyiben szükséges, a román-magyar határon is megvalósíthatja a szigorított határőrizetet.
Most is jönnek
Úgy tűnik, hogy az EU és Törökország között létrejött, 3 milliárd eurós gyorssegéllyel megtámogatott megállapodás – amelyből hazánk 18 millió eurót vállalt magára – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Magyarországra a téli fagyok és havazás ellenére, minden nap 2500-3500 bevándorló érkezik, és azért csak ennyi, mert Macedónia kizárólag az iraki, a szír és az afgán menekülteket engedi át a határon.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kibocsátó országokban nem oldódtak meg az elvándorlást kiváltó körülmények, illetve Afrika is tartogat meglepetéseket, nem lehetetlen, hogy az eredetileg „másodiknak” nevezett európai védvonal 2016-ban „elsővé” lép elő. A magyar kormány álláspontja szerint ehhez továbbra is tagállami hatáskörben kell hagyni a nemzeti határok védelmét, valamint elkerülhetetlen Bulgária beemelése a schengeni övezetbe.