Több ponton módosította a múlt héten az Országgyűlés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) működésére vonatkozó szabályokat. Mostantól a kamara mellé kirendelt miniszteri biztos összehívhat rendkívüli közgyűlést, melynek joga van a kamarai szervekbe megválasztott tisztségviselőket akár egyenként, akár kollektíven visszahívni. Korlátozták az elnökség tagjainak újraválaszthatóságát is. A módosítást az igazságügyi bizottság kezdeményezte a kamara működésképtelenségének kockázatára hivatkozva.
A törvényhozás versenyt futott az idővel, pontosabban a decemberben miniszteri biztos felügyelete alá helyezett kamara „erős embereivel”: a parlamenti szavazásra még azelőtt került sor, hogy a végrehajtói kamara előrehozott közgyűlését megtarthatták volna. A sietségben a kormánypártok többek között lesöpörték az asztalról az igazságügyi bizottságban Schiffer András módosító javaslatait is, pedig az LMP társelnökének javaslatai éppúgy a kamarában uralkodó „kupleráj” felszámolását célozták, mint a kormány előterjesztése.
Az LMP társelnöke azt javasolta, hogy
– ne választhassák meg a kamara vezetőjének azt, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
– az elnökség tagjának minimum egyetemi jogi végzettséggel és 5 éves gyakorlattal kell rendelkezni, valamint, hogy
– a tisztségviselők választása titkos szavazással történjen.
Schiffer javaslatainak bizottság előtti elvérzésének egyetlen oka valószínűleg az volt, hogy a kormánypártok azt szerették volna, ha a Ház lehetőleg még április 24-e előtt szavaz a törvénymódosításról. Ugyanis erre az időpontra hozták előre a végrehajtói kamara tisztújítását, és a kormánytöbbségnek fontos volt, hogy a választás szabályainak módosítása addig hatályba lépjen.
Háború
A kamara és a kormány közötti nyílt háború azóta tart, hogy az igazságügyi tárca élén a tavalyi országgyűlési választás után Trócsányi László váltotta Navracsics Tibort. A helyzet kicsit több mint fél év alatt annyira elmérgesedett, hogy 20 év után távozott posztjáról Krejniker Miklós kamarai elnök, majd decemberben Trócsányi miniszteri biztost nevezett ki a kamara élére. Szekér Judit miniszteri biztos széles jogköröket kapott az MBVK pénzügyi, jogi és informatikai átvilágítására. A döntés után a kamaránál Észak-Koreát és maffiamódszereket emlegetnek, de az MBVK bajai nem 2014-ben kezdődtek.
A kamara felügyelet alá helyezését a miniszter azzal indokolta, hogy sok panasz érkezett a végrehajtásokkal kapcsolatban, a végrehajtást kérők és a végrehajtást elszenvedők egyaránt elégedetlenek, a rendszer nem úgy működik, ahogy kellene. A bírósági végrehajtók – tehát messze nem „csupán” a kamara – módszereivel kapcsolatban évek óta vita zajlik, és távolról sem csak a végrehajtások elszenvedői fogalmaznak meg kritikát. A szakmán belüli ellentétek legalább ennyire fontos szerepet játszottak a kamara körüli problémák eszkalálódásában.
Az évekre visszanyúló előzményekről itt írtunk részletesen. A Magyar Végrehajtók Országos Egyesületének alelnöke, Kállay Judit már 2012-ben azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy „az országban élő kétszáz önálló bírósági végrehajtó tíz százaléka nem a jogszabályok szerint jár el, és annak ellenére, hogy okirat-hamisítás, hivatali visszaélés és egyéb bűncselekmények miatt eljárások hada folyik ellenük, ma is dolgoznak. Ráadásul jogi ismeretük is kétes: hetven százalékuknak csupán érettségije van”.
Az ellentétek gyökere a Figyelő korabeli cikke szerint 2004-re nyúlik vissza, amikor néhány önálló bírósági végrehajtó megalapította a banki árverések lebonyolítására szakosodott Első Magyar Zálogtárgy Értékesítő Kft-t, amely konkurenciát jelentett a bírósági végrehajtóknak, hiszen közvetlenül a bankokkal állapodtak meg a licitek megszervezéséről és aláígértek a bírósági végrehajtók árainak. A kft. módszerei éles bírálatot váltottak ki a kamara vezetéséből, amely azzal vádolta a zálogtárgy-értékesítő cégeket, hogy
– az ügyfeleik elől eltitkolják, hogy az ilyen típusú értékesítéskor nincs jogorvoslati lehetőségük
– az ingatlanokat számos esetben szűk körű árverésen, nyomott áron értékesítik.
A felek előbb belső fórumokon, 2012-től viszont már nyilvánosan is etikai vétségekkel, sőt törvénytelen módszerekkel vádolták egymást.
2010 és 2014 között a Navracsics Tibor vezette igazságügyi tárca ellentmondásosan viszonyult az MBVK ügyeihez. Bár a kormány részéről Répássy Róbert igazságügyi államtitkár már 2010-ben figyelmeztette a kamarát, hogy a bírósági végrehajtók tevékenységével kapcsolatos panaszokat igyekezzenek saját hatáskörben orvosolni, ellenkező esetben „törvényességi felügyeleti intézkedés” jöhet, a beavatkozásra négy évet várni kellett. A Figyelő idézett cikke szerint a 2010 előtti kormányokkal kiváló kapcsolatokat ápoló kamarai vezetésnek sikerült együttműködnie a Navracsics Tibor vezette közigazgatási és igazságügyi tárcával is.
Schiffer: a kormány öt évig tűrte a „kupleráj” működését
Schiffer András a 2010 és 2014 közötti időszak fejleményeit az atv.hu érdeklődésére úgy értékelte, hogy a kormány öt éven keresztül tétlenül szemlélte a „végrehajtási piacon zajló kuplerájt”. Az LMP társelnöke lapunknak elmondta, ha valóban csak eljárási okok miatt szavazták le javaslatait, akkor a kormány megtehette volna, hogy azokat maga is benyújtja, így elkerülhető lett volna a zárószavazás csúszása és a módosítások is bekerülhettek volna a törvénybe. Az ellenzéki politikus azt is mondta, lehet, hogy két héten múlik a „kamarai bárók puccsának” megelőzése, de öt éven keresztül a Fidesz-KDNP kétharmaddal a háta mögött végignézte, hogy „milyen kupleráj zajlik a végrehajtási piacon”.
A 2014-es választás, a devizahitel-háború eszkalálódása és a KIM élén történt váltás hozott fordulatot; októberben húsz év után távozott Krejniker Miklós kamarai elnök. A Magyar Nemzet a Krejniker távozásáról szóló cikkében emlékeztetett rá, hogy a volt elnök a vádlottak padjára került egy garázdasági ügyben, mivel 2012-ben rátámadt a Szabad Riport nevű blog munkatársára, de Krejniker szerint nem volt összefüggés lemondása és az incidens között. Távozása után mindenesetre az addigi alelnök, Császti Ferenc vette át a kamara vezetését, ám vele is akadtak gondok: ellene még tavaly áprilisban hivatali visszaélés miatt emelt vádat az ügyészség (a vád szerint Császti 2012-ben jogosulatlanul kívánt leemelni egy kft. számlájáról 400 ezer forintot). A Fővárosi Ítélőtábla 2015. január 30-án jogerősen felmentette a vád alól. November 21-én Schmidt Zoltán került a testület élére, ám ekkor már alig több, mint egy hét volt csak hátra Trócsányi drasztikus lépéséig.
Egy államtitkár belebukott
Trócsányi lépésével azonban a kamara belső problémái nem oldódtak meg, sőt a megkezdődött átvilágításba elsőként a tárca államtitkára bukott bele: bár az elvégzett audit alapján az igazságügyi tárca büntetőfeljelentést tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt, az átvilágításért felelős Patyi Gergely államtitkár lemondásra kényszerült, miután kiderült: ismerősének cégével világíttatta át a végrehajtói kamara informatikai rendszerét.
Az MBVK volt vezetői a jelek szerint nem adják fel: egy, az atv.hu birtokába került dokumentumban Császti Ferenc arról írt, hogy az átvilágítás „színjáték” és „nem történt más, mint szóltak néhány havernak, akik azt a feladatot kapták, hogy készítsenek el egy, a kamarát és vezetését lejárató koncepciós vizsgálati anyagot”. Császti szerint ezzel az a cél, hogy megtizedeljék a végrehajtói szervezetet, az így felszabaduló helyeket pedig „megfelelő káderekkel” töltsék be. A szervezet volt vezetője arról is ír, hogy tavaly a kamara vezetőségét „lemondásra kényszerítették”, mert azt a „tájékoztatást kapták, ha nem mondanak le, megszüntetik a kamarát és mindenki elveszítheti munkáját”.
(Nyitókép: ugyvedvilag.hu)