A nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja, Szél Bernadett úgy látja, hogy főként a politikusok és nem a szolgálatok mulasztottak Tarsoly-ügyben. Az elsődleges felelősség szerinte is a pénzügyi felügyelet szerepét ellátó MNB-é, amely még az utolsó időszakban is adott kötvénykibocsátási engedélyt a Quaestornak, majd nem észlelte, hogy a csoport 150 milliárd forintnyival több kötvényt adott el az engedélyezettnél. Az ellenzéki politikus az atv.hu-nak arról is beszélt, hogy a kormány felelőssége is felmerül, hiszen az ő döntésük révén olvadt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az MNB-be.

A titkosszolgálatnak akkor kell lépnie, ha jelzést kap például a pénzügyi felügyelettől – mondta kérdésünkre Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Részben hozzá hasonlóan vélekedik Szilvásy György, aki egykor a titkosszolgálatok tevékenységét is felügyelte miniszterként. A bedőlt brókercégeknél folyó bűncselekmények észlelése nagyrészt szerinte sem a titkosszolgálatok feladata elsősorban.

„Be kellett volna, hogy jelezzen”

A Gyurcsány-kormány minisztere ugyanakkor úgy gondolja, hogy a szolgálatoknál „be kellett volna, hogy jelezzen” a fiktív kötvénykibocsátás, hiszen az elég jelentős volt a nem túl nagy magyar piachoz képest, és az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a rendőrség is rendelkezik olyan részleggel, ahová ilyen információk beérkezhetnek. Szilvásy megemlítette, hogy akár szakemberek, akár más brókercégek is jelezhettek a hatóságoknak az ügyben. Hozzátette: ezek nem nyilvános információk, egyáltalán nem biztos, hogy elismernék a hatóságok, ha történt ilyen, és bizonyítani is csak egy esetleges kormányváltás után lehetne.

Szilvásy ugyanakkor elmondta, Tarsoly Csaba esetében nem gondolja, hogy a titkosszolgálatoknak kellett volna rendelkezni olyan információval, ami előre jelezhette volna, mi készül a Quaestornál, hiszen annak felderítése, hogy – Lázár János szavaival élve – piramisjátékot építettek az elmúlt években, nem a szolgálatok feladata.

Kérdésünkre Szilvásy arról is beszélt, hogy a Kiss Szilárd-ügy más helyzet, ilyen esetekben a szolgálatoknak is jeleznie kell, mint ahogy ezt meg is tették. Az már más kérdés, hogy a figyelmeztetett vezető, jelen esetben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, figyelembe veszi-e a jelzést, vagy eltekint attól. Ha eltekint, viselnie kell a felelősséget.

A titkosszolgálatokat felügyelő egykori tárca nélküli miniszter azonban nem gondolja, hogy Kiss Szilárd, vagy Tarsoly Csaba esetében (amennyiben utóbbinál lett volna ilyen titkosszolgálati jelzés) a figyelmeztetett állami vezetőknek ne lett volna más információja is a kérdéses személyekről, hiszen évek óta együtt dolgoztak velük, így nyilván másképp közelítik meg a dolgot.

Ilyen fickókra volt szükség

Szél Bernadett is felhívta a figyelmet rá, hogy a nemzetbiztonsági szempontból fontos pozíciókat betöltő politikusok esetében a szolgálatok figyelmeztetnek, ha például valaki megpróbálja behálózni az illetőt, vagy úgy a közelébe akar férkőzni, hogy titkokat tudjon kiszedni belőle.

Az ellenzéki politikus szerint azonban a Quaestor- és a Kiss Szilárd-ügy másról szól. „Tarsoly Csaba Szijjártó Péter személyes jó barátja volt”- magyarázta az LMP társelnöke, majd hozzátette: „ez a svindlis üzleti kör összefonódott a magyar kormány embereivel” és ez a kapcsolat tudatos döntés volt. Szél szerint nem kell titkosszolgálat annak megállapításához, hogy „a keleti nyitás rendkívül kockázatos vállalkozás volt” a kormány részéről, amihez „ilyen fickókra volt szükség”. Hozzátette: a szolgálatok nyilván tudnak figyelmeztetni egy-egy személyt illetően, azonban politikai döntést nem ők hoznak. Az LMP társelnöke úgy véli, annak ellenére, hogy a kormánypártok most úgy tesznek, mintha meglepődtek volna, „biztosan tudták, hogy kicsoda például Tarsoly Csaba és milyen ügyletei voltak”.

A brókerbotrány fideszes szálairól szólva Szél elmondta, összegyűjtötték az aláírásokat egy parlamenti vizsgálóbizottság felállításához, azonban a kormánypártok részéről senki nem támogatta az akciót. Szél megjegyezte, ha a kormánypártok meggátolják a bizottság felállítását, akkor egyértelművé válik, hogy „takargatnivalójuk van az ügyben”. „Aki ezt nem támogatja, az gyakorlatilag kiírja magára, hogy a magyar emberek ellen vagyunk”- vélekedett az atv.hu-nak az LMP-s politikus, aki Szilvásy megjegyzésére is reagált: azt ígérte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság április 13-ai ülésén felteszi a kérdést, hogy kaptak-e jelzést a titkosszolgálatok a fiktív kötvénykibocsátásról.

A Belügy nem tájékoztat

Kérdéseinkkel megkerestük a Belügyminisztériumot is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál keletkezett-e bármilyen információ a Quaestor-csoportnál folyó bűncselekményekről, illetve, hogy ment-e jelzés az AH-tól a Külügyminisztérium felé a Quaestor, illetve a Földművelésügyi Minisztérium felé a Hungária Értékpapír Zrt. működésével kapcsolatos anomáliákról. A tárca válaszában annyit közölt, hogy „a nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról bővebb tájékoztatást nem áll módunkban közölni”.

Az üggyel kapcsolatban kerestük Németh Szilárdot, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagját, azonban a képviselő nem kívánt nyilatkozni. Kérdéseinket elküldtük a Fidesz-frakciónak is, amint reagálnak rá, közöljük válaszukat.

Szijjártó Pétert megdöbbentette és csalódást keltett benne a Quaestor bejelentése, mert megbízhatónak tartotta a brókercéget. A külügyminiszter múlt heti sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, hogy a Quaestor lenne "a keleti nyitás zászlóshajója", emlékeztetett: a 25 kereskedőházból egynek az üzemeltetését nyerte el a cég, és ezt a szerződést is azonnal megszüntette a KKM, amint megtörtént a bejelentés az öncsődről. Azzal kapcsolatban, hogy utólag nem vizsgálható-e annak a felelőssége, aki döntést hozott arról, hogy a KKM háttérintézményei a Quaestornál tartsanak közpénzt, Szijjártó Péter hangsúlyozta: semmi nem utalt arra, hogy a brókercég nehéz helyzetben lenne, mindenki megbízható, komoly cégnek tartotta.

Itthon

Quaestor: hol voltak a titkosszolgák?