Kurt Volker – aki ma az Atlanti Tanácsban és a McCain Intézetben tölt be vezető tisztségeket – korábban több évet szolgált a budapesti nagykövetségen is, és magyarul válaszolt az atv.hu kérdéseire. Emlékeztetett rá, hogy a NATO csak konszenzus alapján dönt, ezért ha az Egyesült Államok azt javasolná, hogy zárják ki Magyarországot, ezt nem tehetné meg egyoldalúan. Mindez annak kapcsán vetődött fel, hogy André Goodfriend budapesti amerikai ügyvivő a napokban azt mondta, Magyarország alkalmatlanná válhat a szövetségesi szerepre. Volker szerint nem fenyegetésről van szó, inkább kérdésről: „Vajon így viselkedik-e egy szövetséges ország, mint ahogy most Magyarország esetében látjuk?”

A kitiltásokkal kapcsolatban interjúalanyunk azt mondta, az amerikai kormányzat nagyon kiábrándultan szemléli a magyar demokratikus közéletet. „Ez az csalódás sok elemből áll össze, a bálványosi Orbán-beszédtől kezdve a médiaügyeken át az orosz viszonyig, de említhetném a választási törvények megváltoztatását és az új alaptörvényt is. Az elmúlt négy-öt évben az amerikai kormányzat számos ügyben emelt panaszt. Úgy érezték azonban, hogy a problémák nem oldódtak meg, ezért határozott lépésre szánták magukat, hogy ráirányítsák a figyelmet a kritikus területekre”, magyarázta Volker.

Kérdésünkre, hogy eszerint tehát a vízumtilalom nem csak a feltételezett korrupciós ügyeknek szól, a diplomata elismerte: „Igen, Amerika jelezni akarta, hogy nem elégedett, és változást akar a magyar politikában. Ezért következett be ez a kétségkívül példátlan lépés, a beutazási tilalmak bevezetésére egyes magyar állampolgárokkal szemben. Korrupciós ügyek más szövetséges országokban is voltak, Olaszországban, Franciaországban vagy Bulgáriában, de a mostani amerikai reakció új. Ennek a célja szerintem az, hogy a magyar kormány komolyan vegye azokat az amerikai panaszokat, amelyeket már korábban megfogalmaztak a magyarországi politikával kapcsolatban.”

Volker szerint az előzményekhez képest Szijjártó Péter látogatását pozitív kezdetként értékelik Washingtonban. „A közös nyilatkozat vagy a közös fotó hiánya nem szokatlan, mert a diplomáciában általában csak az azonos rangban lévő tárgyalófelek jelennek meg közösen. Itt nem erről volt szó, Szijjártó úr nem Kerry külügyminiszterrel tárgyalt, hanem Victoria Nuland államtitkárral, ezért amerikai részről fel sem merült, hogy sajtótájékoztatót tartsanak a megbeszélést követően. Pont ez lett volna diplomáciai udvariatlanság Szijjártó úr felé, ha egy alacsonyabb beosztású vezetővel kell közösen megjelennie”, magyarázta Volker, aki szerint a protokollnál sokkal fontosabb volt az, hogy őszinte tárgyalások zajlottak.

A diplomata szerint a legélesebb kérdés az Oroszországgal fenntartott viszony. „Magyarországtól azt várjuk, hogy közös alapelveket vall velünk együtt a demokráciáról, a szabadságról és a piacgazdaságról. Oroszországot is e szempontok szerint ítéljük meg, és azt látjuk, hogy nagyon rossz úton halad, mind Ukrajnával vagy Grúziával szemben, mint a belpolitikájában”, mondta Kurt Volker, aki elismerte, hogy ebben a kérdésben van nézetkülönbség Amerika és Magyarország között, például az Oroszország elleni szankciókkal vagy a paksi bővítéssel kapcsolatban. „Nem azt várjuk, hogy Magyarország rövid határidőn belül állítsa le a paksi bővítést, de szeretnék azt látni, hogy értik, miért probléma, ha ilyen irányba megy az ország.”

Az Egyesült Államoknak nem célja, hogy megbuktassa a magyar kormányt, véli a volt nagykövet. „Amerikában sokan – még a külügyminisztériumon belül is – nem értik, hogy Magyarországon a kormány alternatívája nem a baloldal, hanem a szélsőjobb, ami a társadalomban szélesebb támogatottsággal bír mint a Jobbik, ami pedig szintén megerősödött ebben az évben. Vannak, akik még mindig azt hiszik, hogy a verseny a Fidesz és a szociáldemokrata baloldali ellenzék között zajlik, mintha Bajnai leválthatná Orbánt. Pedig a legnagyobb veszély a szélsőjobb, és ezt a Szijjártó úrnak is elmondtuk, hogy a kormány felelőssége, miként lép fel ezzel szemben.”

Itthon

Szijjártó listája: nem csak a korrupcióról szól a kitiltás