Az OTP csoport cégei ismét beadták a Fővárosi Törvényszékre kereseteiket, amelyekben többek között azt kérik, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához a Kúria jogegységi döntését jogszabályba foglaló devizahiteles törvény miatt – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója hétfőn az MTI-nek.
A Fővárosi Törvényszék augusztusban formai okokból elutasította az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing kereseteit. Csányi Sándor jelezte: ezek a formai okok nem voltak pontosan meghatározva, ami álláspontja szerint szintén tisztességtelen volt. Az elnök-vezérigazgató elmondta: az OTP Bank a perrel érintett teljes szerződésállományáról, körülbelül 120-130 ezer szerződésről próbálja majd bebizonyítani a Fővárosi Törvényszéken, hogy az abban foglalt feltételek tisztességesek voltak.
Harc a végsőkig
Csányi Sándor arra a kérdésre, hogy mit vár az OTP kontra magyar állam devizahiteles tárgyalásokon az eddigi törvényszéki döntések tükrében, kifejtette: az OTP a mindenkori jogszabályoknak megfelelően járt el, és ha e szerint vizsgálják a bank és az ügyfelek között kötött szerződéseket, akkor „nem találhatnak kifogást”.
Más kérdés, hogy a Kúria döntése olyan feltételeket támasztott utólag ezekkel a szerződésekkel szemben, amelyek korábban nem voltak ismertek, ennek következtében pedig nem is voltak betarthatóak – fűzte hozzá. Csányi Sándor szerint tisztességtelen utólag előírni olyan feltételeknek való megfelelést, amelyek korábban nem voltak ismertek.
Csányi Sándor elmondta, hogy kereseti kérelmükben javasolták a Fővárosi Törvényszéknek, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához, sőt ha az OTP számára kedvezőtlen ítélet születik, „akkor mi magunk is próbálunk ezekhez a fórumokhoz fordulni”.
A felpereseknek a peres eljárás végén van erre lehetőségük, míg a bíróknak az eljárás során is. Ezt történt pénteken, amikor is a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az Eger és Környéke Takarékszövetkezet felperes Magyar Állam alperes ellen indított perének tárgyalását, és az Alkotmánybírósághoz fordult. A bíróság indítványozta, hogy az AB visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a törvényt, illetve annak kifogásolt rendelkezéseit.
Ez így rendben lesz
„A devizahiteles mentésről szóló jogszabály tartalmi szempontból a Kúria döntésére épül, amely az Európai Bíróság joggyakorlatát vette át. Ennek pedig az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelvei az alapja, amely belső jog, hiszen Magyarországra mint uniós országra is vonatkozik. A jogszabályhoz a kormánypártok az eljárásjogi részt tették hozzá, amelyek gyorsítják az eljárást, nehezen képzelhető el, hogy alkotmányellenesnek bizonyulnának. Ráadásul a bankok tartalmi kérdéseket vitatnak, nem pedig eljárásjogi kifogásaik vannak – nyilatkozta az atv.hu-nak Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke.
A politikus a Fővárosi Törvényszék Eger és vidéke Takarékszövetkezet ügyében meghozott felfüggesztést nem kívánta kommentálni arra hivatkozva, hogy nem szerencsés, ha politikusok konkrét határozatokat véleményeznek. Így a felfüggesztést meghozó bírónak a jogállamiságot, a jogbiztonságot, a bírói függetlenséget és egyéb érveket tartalmazó fejtegetését sem kívánta véleményezni. Gulyás azt is mondta, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója nyilatkozatát arra vonatkozóan megérti, hogy a bankár arra számít, hogy a peres eljárás végén, a jogerős határozattal szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak alkotmányossági panaszt benyújtva.
„Ezt a lehetőséget az új Alaptörvény teremtette meg, ezért teljesen normális, hogy ezzel az eszközzel élnek” – érvelt Gulyás, aki szerint az általunk meghozott devizamentésről szóló jogszabály megfelel az Alaptörvénynek és az uniós jognak. A politikus abban bízik, hogy mindez a peres eljárás során, az Alkotmánybíróságnál, és ha úgy alakul, nemzetközi jogi fórumokon ezt bizonyítást is nyer.
Az utolsó fillérig vissza kell majd fizetni?
Karsai Dániel ügyvéd, aki a 98 százalékos különadó ügyében elsőként nyert Strasbourgban, az atv.hu-nak elmondta, hogy az Alkotmánybíróság közelmúltban számos korábbi nagy súlyú ügyben hozott erősen kritizálható, a kormányzat irányában elfogultnak tűnő döntést, így jelen esetben sem teljesen biztos, hogy Magyarországon az alkotmánybírók megsemmisítik ezt a jogszabályt, de a Strasbourgi Bíróság szerinte nem tartja majd az Emberi Jogi Egyezménnyel összeegyeztethetőnek a visszamenőleges törvényalkotás trükkjeivel élő magyar devizahiteles-mentő törvényt. Ez esetben pedig a magyar államnak az utolsó fillért is vissza kell fizetnie a bankoknak. Ha Strasbourgban sürgősségi eljárást kap az ügy, akkor erre két év áll rendelkezésre, ha nem, akkor ennél is tovább tarthat a procedúra.
Gerő Tamás ügyvéd az atv.hu-nak úgy érvelt, hogy logikai szempontból lenne értelme felfüggeszteni a bankok kontra állam pereket, mert az Eger és vidéke Takarékszövetkezet per során szeptember 5-én hozott felfüggesztés és AB-hez való fordulás az összes pert kimenetelét érintheti. Az igaz, hogy a többi bankper ez ideig folytatódhat, de ha az AB megsemmisíti a jogszabályt, akkor érvényét vesztenék az eljárások során meghozott döntések. Az Alkotmánybíróságnak sürgős eljárásban, 90 napon belül kell tárgyalnia az ügyet, mert egy konkrét ügyben a pereljárást lefolytató bíró fordult a testülethez, és az AB-ről szóló törvény így rendelkezik.
A végzés szerint az inkriminált törvény több pontja nemcsak az Alaptörvény egyes rendelkezéseit sérti, de a Római Egyezménybe is ütközik. Az Európai Központi Bankkal való előzetes konzultáció elmaradása pedig felveti a közjogi érvénytelenség kérdését is, amely alapján a törvény Alkotmánybíróság általi megsemmisítésének van helye. A jogbiztonság sérelmét jelenti, hogy a törvény nem biztosítja sem a feleknek, sem a bíróságnak a megfelelő felkészülési időt. A bíróság megállapítása szerint összeegyeztethetetlen a jogállamisággal, hogy a pénzügyi intézménynek úgy kell megindítania pert, hogy nem ismeri annak jogkövetkezményeit. A végzés szerint a törvényben meghatározott rövid határidők miatt csak korlátozott bizonyításra van ehetősége a bíróságnak, amely akadályozhatja a tényállás alapos megismerését. A törvény továbbá az elévülési szabályok módosítása nélkül a Ptk-ban megfogalmazott elévülési időn túl is lehetőséget ad a jogérvényesítésre, ami sérti a jogállamiságot, a jogbiztonságot és a bírói függetlenséget.
Szóljon hozzá: