A második Orbán-kormány első időszaka viharosan telt a nemzetközi porondon. Sikerült konszolidálni a viszonyt az uniós szervekkel, az úgynevezett európai partnereinkkel?

– Magyarország merőben más gazdaságpolitikát választott, mint az európai országok zöme, ugyanis mi nem túlélni akartuk a válságot, hanem a válságra olyan lehetőségként tekintettünk, ami után – ha elvégezzük a szükséges gyors és bátor változtatásokat – erősebbek lehetünk, mint korábban. Ennek a gazdaságpolitikának az eredményei mára világosak, tavaly bekövetkezett a növekedési fordulat, az államadósságot csökkenő pályára állítottuk, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, foglalkoztatási rekordot döntöttünk, így a korábbi európai támadások is abbamaradtak.

Bajnai Gordon szerint előnytelen, drága és szükségtelen szerződést kötöttünk az oroszokkal Paks kapcsán. Ha ez nem így van, miért titkosak a hatástanulmányok és a szerződés záradékai? Egyébként melyek a vitathatatlan érvek a döntés helyessége mellett?

– Az elmúlt évtizedek egyik legjobb üzletét kötötte meg Magyarország akkor, amikor megállapodott Oroszországgal nukleáris ipari együttműködésünk továbbfejlesztéséről. A vonatkozó kormányközi szerződést az országgyűlés megtárgyalta és elfogadta. Ez a fejlesztés növeli Magyarország energiabiztonságát, hozzájárul a hosszú távú rezsicsökkentés fenntartásához, és mivel a munkák 40 százalékát magyar cégek fogják végezni, munkahelyek ezreit fogja megteremteni.

Az elmúlt években nagy hangsúlyt helyeztek a keleti nyitás politikájára, miközben rendszeresen fogalmaznak meg kritikát a Nyugattal szemben. Miért gondolja, hogy ez az orientáció gyümölcsözőbb gazdasági együttműködésekkel kecsegtet a nyugatiaknál?

– A keleti nyitás sikere fontos összetevője a magyar nemzetgazdaság sikerének. A magyar gazdaság egy nyitott gazdaság, így a külpiaci pozíciók, vagyis az exportteljesítmény az egész nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából nagyon komoly súllyal esik a latba. Az ázsiai, távol-keleti gazdaságok fejlődnek most a leggyorsabb ütemben, ezért mi is azokon a piacokon várhatjuk kivitelünk legnagyobb mértékű bővülését. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a nyugati kapcsolatrendszerünket dobjuk sutba, hanem az a feladat, hogy külgazdasági szempontból is két lábon álljunk.

Az arab világgal beindult intenzív gazdasági kapcsolatkeresés túlmutat-e az üzleti szférán? Van-e kulturális, edukációs hozadéka, következménye Magyarországra vonatkozóan?

– Az arab országok a világ egyik leggyorsabban fejlődő régióját alkotják, nyilván nem véletlen, hogy minden nyugati nagyhatalom is benevezett az arab tőkéért folyó nemzetközi versenybe. Magyarország és az arab világ közti gazdasági kapcsolatok szépen fejlődnek, kereskedelmi forgalmunkat 10 év alatt háromszorosára növeltük, amely így mára eléri a 2,5 milliárd dollárt. Elsősorban építőipari, informatikai, orvostechnológiai és élelmiszer-ipari együttműködést folytatunk. Tudjuk, hogy a stabil gazdasági partnerség alapját az emberi kapcsolatok jelentik, ezért indítottuk el a keleti nyitás ösztöndíjprogramot, melynek keretében arab hallgatók is tanulnak magyar egyetemeken.

Szóvá teszik-e hazánk nemzetközi partnerei a tárgyalások során, hogy aggódnak a Jobbik-jelenség miatt? Milyen kontextusban merül fel Európa legnagyobb szélsőjobboldali pártja?

– Mindenki tudja Magyarországon és Európában is, hogy a szélsőséges politikai erőkkel szemben a legjobb eszköz egy nagy támogatottságú, erős néppárt. Magyarországon ez adott, hiszen a Fidesz egy igazi európai jobbközép kereszténydemokrata párt, amely a keresztény értékek talaján állva tiszteletben tart és megvéd minden vallási és nemzetiségi közösséget.

Hetek / Cseszkó Tamás

Itthon

Szijjártó: a keleti nyitás fontos összetevője a magyar nemzetgazdaság sikerének