A szakértők előrejelzése a "kivételesen" magas októberi hőmérsékleteket követően jelent meg. Mint írták, az EU éghajlat-változási szolgálata szerint a globális levegő átlaghőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal volt melegebb a 2019 októberében mért korábbi csúcsértéknél.

A szén-dioxid-kibocsátás és az El Niño időjárási jelenség hatására ez volt az ötödik egymást követő hónap, amikor rekordmeleg volt a Földön.

A kutatók szerint a szélsőséges globális hőmérsékletek valószínűleg 2024-ben is folytatódni fognak - írja a BBC.

Mint írták, az, hogy az idei év lesz a valaha mért legmelegebb, már szinte biztosan elkerülhetetlen. A szakértők hozzátették, rendkívül valószínűtlen, hogy az idei év utolsó két hónapja megfordítja ezt a tendenciát, ugyanis a magas hőmérsékletek novemberben is kitartottak eddig.

Ráadásul kiderült az is, hogy a jelentős 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt átlépő napok száma már most, jóval az év vége előtt új csúcsot ért el. A július például olyan meleg volt, hogy az az elmúlt 120 000 év egyik legforróbb hónapja lett, míg a szeptemberi átlaghőmérséklet 0,5 fokkal döntötte meg a korábbi rekordot a feljegyzések szerint.

Kiemelték, az október nem volt annyira szokatlanul meleg, mint a szeptember, de még így is "kiemelkedő" mértékben megdöntötte a hónap rekordját a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat szerint. Úgy fogalmaztak, hogy az október 1,7 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előtti átlagnál - vagyis ahhoz az időszakhoz képest, amikor az emberek még nem kezdtek el nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot elégetni.

Az egész évben eddig tapasztalt hőség azt jelenti, hogy 2023 "gyakorlatilag biztos", hogy a világ eddigi legmelegebb éve lesz, megelőzve ezzel 2016-ot.

Ez a véleménye több tudományos testületnek, köztük a Kopernikusznak, valamint az amerikai NOAA és Berkeley Earth szervezeteknek is.

"Tényleg nem látjuk semmi jelét annak, hogy az idei kivételes, rekordot jelentő hónapok sorozata egyhamar megszűnne" - mondta Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója.

Rekordméretű az emberi szenvedés

Míg sok kutató az idei rekordhőmérséklet tudományos hatásai miatt aggódik, mások arra mutatnak rá, hogy az emelkedő higanyszálaknak valós hatásai vannak a világban.

"Az a tény, hogy rekordmeleg évnek nézünk elébe, ez pedig rekordméretű emberi szenvedést jelent"

- kommentálta az eredményeket Dr. Friederike Otto, az Imperial College London munkatársa.

"Ebben az évben a szélsőséges hőhullámok és aszályok, amelyeket a a szélsőséges hőmérsékleti értékek sokkal súlyosabbá tettek, több ezer ember halálát okozták. Emberek veszítették el a megélhetésüket, illetve kényszerültek a lakóhelyük elhagyására. Ezek azok a rekordok, amelyek számítanak" - emelte ki a szakember.

Mint a cikkben írták, a hőség fő okozója a szén-dioxid folyamatos kibocsátása, amely főként a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ezt idén kiegészíti az El Niño természeti jelenség is, ami során a Csendes-óceán keleti részén a meleg vizek a felszínre törnek és extra hőt bocsátanak ki a légkörbe.

A BBC hangsúlyozta, hogy az El Niño hatásai az elmúlt hónapokban megerősödtek, de még nem érték el a csúcspontjukat.

"Az El Niño nagyon furcsa. Az általunk tapasztalt hőség egy része nemcsak az El Niño erősödésének köszönhető, hanem a La Niña (óceánhűtő időjárási esemény) gyors váltásának is, amely az elmúlt néhány évben elnyomta a hőmérsékletet" - mondta Dr. Hausfather.

Ugyanakkor a tudósok bizonytalanok abban, hogy a jelenlegi El Niño különbözik-e az elmúlt évtizedek többi eseményétől. Egyesek ugyanis attól tartanak, hogy a jelenlegi El Niño jelenség az óceán felszínén nagyobb felmelegedést okozhat, mint a korábbiak. A szakemberek még nem tudják, hogy mi a valóság ezzel kapcsolatban.

A Kopernikusz szerint az idei év eddig rekordot jelentő 1,43 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előtti szinteknél, és a következő hónapokban várhatóan továbbra is magas marad a hőmérséklet.

Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatóhelyettese elmondta, hogy a saját és az ENSZ adatainak kombinációja alapján 2023-ban "melegebb lehet, mint bármi, amit a Földünk 125 000 éve látott". Ez a következtetés az időjárási állomásokon végzett megfigyeléseken, az éghajlati rendszer összetett számítógépes modelljein, valamint a jégmagokból és a fák évgyűrűiből származó, az éghajlatra vonatkozó, messzire visszanyúló feljegyzéseken alapul.

A jelentés aggasztó éghajlati összefüggéseket vázol fel a november 30-án kezdődő COP28 ENSZ-csúcstalálkozó előtt.

Az emelkedő hőmérséklet hatásai világszerte megfigyelhetőek

Októberben a hőmérséklet világszerte jóval magasabb volt az átlagosnál, és a világ különböző részein szélsőséges körülmények uralkodtak.

Az Egyesült Királyságban a hőmérséklet körülbelül 1 °C-kal haladta meg az átlagot, a legmelegebb Dél-Angliában volt, ahol 1,7 °C-kal volt magasabb a hőmérséklet a megszokottnál. A csapadékos időjárás is folytatódott, és az átlagos csapadékmennyiség 40 százalékkal haladta meg az átlagot.
Olaszországban az októberi hőmérséklet több mint 3 Celsius-fokkal volt magasabb a szokásosnál, ami az ország egyes részein jelentős áradásokkal is egybeesett.
Az El Niño-hoz kapcsolódó aszály miatt 1950 óta a legszárazabb október volt a Panama-csatornán. A szárazság továbbra is hatással van a rendkívül fontos kereskedelmi útvonal működésére az év szárazabb időszakában.
A Közel-Kelet egyes részeit szintén aszály volt, míg Kelet-Afrikát halálos áradások sújtották.

A BBC kiemelte azt is, hogy a magas hőmérsékleti értékek világszerte folytatódtak novemberben is. Japánban például ebben a hónapban már több tucat melegrekord megdőlt, ráadásul ahogy arról korábban az atv.hu is beszámolt, a nyár folyamán is rekordmelegeket mértek az ázsiai szigetországban.

Eközben Európában először fordult elő, hogy novemberben a hőmérséklet 35 Celsius-fok fölé emelkedett, és Görögország több részén is hasonlóan magas értékeket mértek a meteorológiai szolgálatok.

Mivel ezek a hőmérsékleti értékek egyre magasabbak, aggodalomra ad okot, hogy az elkövetkező hónapokban további szélsőséges események következhetnek.

Ausztrália egyes részein például máris figyelmeztetést kaptak az erdőtüzek "fokozott kockázatára".

A felsoroltak mellett azonban a globális felmelegedésnek számos más súlyos következménye lehet még, amelyek széles körű hatással lehetnek a Földünkre, illetve az emberi civilizációra is. Ilyen például a tengerszint emelkedése, ugyanis a felmelegedés miatt rohamtempóban olvadnak a gleccserek és a géppáncélok, és eközben a tengerfelület hőtágulása miatt emelkedik a tengerszint is. Ez számos part menti várost és szigetet (pl. Velence, Marshall-szigetek), valamint több millió ember lakhelyét veszélyezteti.

Emellett a megnövekedett hőmérséklet miatt számos trópusi betegség elterjedhet a világ más pontjain is, mint például a malária és a Dangue-láz, hiszen az egyre melegedő éghajlat kedvező feltételeket teremthet a fertőzéseket terjesztő szúnyogoknak.

Ráadásul az éghajlatváltozás miatt egyre több helyen növekszik a vízhiány kockázata: az aszályok és a megnövekedett hőmérséklet miatt csökkenhet a Föld vízkészlete, ami súlyosan érintheti az ivóvízellátást és az ipart is.

Nagyvilág

Brutális hír érkezett: 120 000 ezer éve nem látott olyan forróságot a Föld, mint 2023-ban

kapcsolódó cikkeink