Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2021-09-14 20:25:00

Összeomlás szélén a nyugdíjrendszer?

Egy friss tanulmány szerint a legtöbb európai nyugdíjrendszer vagy lassan, vagy gyorsan, de az összeomlás felé tart – írta meg a Napi.hu. Eszerint a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a növekvő közkiadások és adók, valamint a kivándorlás miatt együttes nyomást helyeznek az időskori ellátásokra, de mindezeknél is többet árt a fenntarthatóságnak maga a politika.

A Zágrábi Egyetem két közgazdászának, Valentina Vučkovićnak és Lorena Škuflićnak a kutatása ugyanis arra jutott, hogy a kivándorlás jóval kisebb mértékben befolyásolja az ellátórendszerek helyzetét, mint korábban gondolták, van viszont egy alig megénekelt probléma: négy évente a kormányok újra akarják magukat választatni és emiatt gyakran nyúlnak a nyugdíjasok felé.

Az államoknak ugyanis egyre több feladatot kell ellátniuk, új feladatokra kell költeniük, miközben az egészségügyi ellátás fenntartására és a szociális ellátórendszer működésére az eddigieknél is nagyobb forrásokat kell elkölteniük; és bár a gazdaságok is bővülnek (békeidőben, járvány nélküli időszakokban), de nehezen tartanak lépést a költségvetések a kiadások növekedésével.

A legnagyobb nyomást a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek stabilitásának elérése jelenti, miközben éppen ezek azok a területek, amelyek megbolygatásától különösen fél minden regnáló kormány. Különösen a közép- és kelet-európai országokban, ahol a népesség elöregedését a magas kivándorlás és az alacsony termékenység trendjei egyaránt meghatározzák.

A két közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a népesség elöregedésének és a nyugdíjban részesülők számának növekedése miatt annak a politikai kockázata is megjelenik, hogy a nyugdíjrendszer eredményeivel elégedetlen idősek reformellenes választói koalíciókat kezdenek alkotni, és még nagyobb nyomást gyakorolnak az államháztartásra a szociális transzferekre fordított magasabb kiadások formájában.

A kutatok szerint, ha a politikusok ezt kiszolgálják egy választási időszakban, még nagyobb lesz a nyomás az államháztartásokon, ami még nagyobb problémákhoz vezethet, ezzel pedig belekerülnek egy spirálba: támogatják a nyugdíjasokat, hogy választást nyerjenek, amivel tovább növelik a kiadásokat, ami miatt nőhetnek az adók, ami növelheti a kivándorlást, ami még nehezebben finanszírozhatóvá teszi a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket.

Az Economics & Sociology című közgazdasági szaklapban megjelent elemzés azt is vizsgálta, hogy miként alakulhatnak a folyamatok 2070-re az Európai Bizottság becslései alapján. Ezen adatok elemzésekor három csoportba osztották az országokat: az elsőbe a GDP %-ában kifejezett nyugdíjkiadások jelentős (több mint 1 százalékpontos) növekedésével, a másodikba a GDP-arányos nyugdíjkiadások szerény (legfeljebb 1 százalékpontos) változásával, a harmadikba pedig az állami nyugdíjkiadások csökkenésével számoló országokat sorolták.

Az első csoportba Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország, Írország, Ciprus, Luxemburg, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia; a másodikba Hollandia, Ausztria, Románia és Finnország; míg a harmadikba Svédország, Portugália, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Olaszország, Horvátország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Észtország és Dánia került.

Az elemzés szerint a nyugdíjrendszerben a pénzügyi fenntarthatóság elérése szempontjából a legambiciózusabb reformok az országok harmadik csoportjában várhatók, ahol a nyugdíjakra fordított közkiadások várhatóan csökkennek.

Másfelől a nyugdíjreformok – mint minden más reform – rövidtávon költségekkel járnak, míg az előnyök gyakran hosszútávon jelentkeznek. A hatások között említhető például az időskori szegénység növekedése, amely már most is sok országban magas szinten van, és amely végül megkérdőjelezheti a nyugdíjrendszer társadalmi vagy politikai fenntarthatóságát. Lettországban, Litvániában, Észtországban, Horvátországban és Romániában például az idősek csaknem több mint 50 százalékát, illetve több mint 30 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi perifériára szorulás veszélye.

A kutatás szerint Magyarországon – a vizsgált időszak végén, 2016-ban – a GDP alig több mint 9 százaléka ment csak a nyugdíjrendszer fenntartására, de a kutatók – az Európai Bizottság becslései alapján – úgy kalkulálnak, hogy 2070-re ez megközelítheti a 12 százalékot is.

Érdemes figyelembe venni azonban – teszi hozzá a Napi.hu –, hogy a magyar gazdaság – remélhetőleg – addig folyamatosan növekedni fog.

A nyugdíjprémium mellett idén jár a nyugdíjkorrekció is

 

atv.hu

Ajánlom

További külföldi híreink