Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2020-06-16 11:15:00

Hogyan hat a Trump-Biden küzdelemre, ami Amerika utcáin történik?

Bombera Krisztinának online nyilatkozott Peter Bergen, a CNN nemzetbiztonsági elemzője. Az 1962-ben Minneapolisban született Bergen egyebek mellett azzal vált híressé, hogy interjút készített Oszáma bin Láden terrorista vezérrel.

Bergen jelenleg a CNN egyik nemzetbiztonsági szakértője, több bestseller szerzője, legutóbbi kötetének címe: Trump és a tábornokai, vagy a káosz ára. Bombera Krisztina többek között a koronavírus-járvány politikai összefüggéseiről, az Egyesült Államokban fellobbant tüntetés-sorozatról és Donald Trump választási esélyeiről faggatta.


„Az Egyesült Államok lassan reagált a koronavírus-járványra, a szövetségi állam szervei nem adtak összehangolt választ a pandémiéra, igaz, ebben a nagy országban a történelmünk legjobb elnökei sem tudták volna megfelelően kezelni az ügyet. Maga a Trump-kormányzat azonban kifejezetten gyatrán kezelte a dolgot, sőt, az elnök hetekig tagadta is a problémát”

– vélekedett Peter Bergen. Mivel a George Floyd halála után kirobbant tüntetés-sorozat országszerte folytatódik, és sok ember érintkezik egymással, szerinte elképzelhető, hogy a járvány pár héten belül egy erős, második hullámban jelentkezik újra.

Bombera Krisztina azon kérdésére, hogy Trump elnök azon döntése, miszerint az USA kivonul a WHO-ból, vajon gyöngítheti-e az ország más globális szervezetekben betöltött szerepét, Peter Bergen azt válaszolta: ha Trump novemberben elveszíti az elnökválasztást, akkor egy új elnök más külpolitikai irányt szabhat az országnak, és helyrehozhatja az Államok viszonyát a NATO-val és az EU-val. Már csak azért is, mert Trump külpolitikáját az elmúlt hetekben négy nyugalmazott, tekintélyes katonai vezető nyíltan bírálta, sőt, olyan tábornokok is sokan megszólaltak, akik egyáltalán nem értenek egyet Trumpnak a NATO-t érintő lépéseivel. Az, hogy megbecsült tábornokok ilyen módon kritizáljanak egy elnököt, soha nem fordult elő az Egyesült Államokban. S hogy a tábornokok ereje megdöntheti-e a Trump hatalmát? Bergen ennek kapcsán azt mondta: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy ezek az emberek később Trump ellen vagy Joe Biden mellett kampányoljanak, ami szinte példa nélküli lenne hiszen a katonák általában apolitikusak. Szerinte egy esetleges új elnök számára tehát a külpolitikánál sokkal keményebb dió lesz az Egyesült Államokon belül tapasztalható megosztottság, polarizáció kezelése.


Bergen úgy vélekedik: a novemberi elnökválasztáson Joe Biden győzelmi esélyeit növelheti, ha a kampányban olyan embereket emel maga mellé, akik árnyalják a róla rögzült képet, miszerint ő egy „öreg, fehér fickó”.

Ehhez például szüksége lehetne egy fekete női alelnök-jelöltre, aki a fiatalok megszólításában és dinamizálásában fontos szerepet játszhat és változtathat Biden imázsán. Az esélyesek között nevezte meg Kamala Harris kaliforniai szenátort, korábbi állami főügyészt és Val Demings floridai kongresszusi képviselőt, aki korábban Orlandó rendőrségét vezette. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a növekvő foglalkoztatás és a tőzsde szárnyalása, az amerikai gazdaságnak a hatalmas munkanélküliség közepette újabban tapasztalható fellendülése még javíthat-e Trump esélyein. Hiszen a járvány alatt rengeteg ember elveszítette ugyan az állását, ám a firss felmérések szerint 2,5 millió ember az elmúlt hetekben újra munkába állt. A beszélgetés későbbi részében a Trump-adminisztráció egyetlen progresszív politikai lépésének a büntetőjogi reformot nevezte, amely mérsékli azt a korábbi gyakorlatot, hogy a nem erőszakos bűncselekményeket elkövetőket – például kannabisz-fogyasztókat – is hosszú időre börtönbe zárjanak.

A beszélgetés során többször szóba került a George Floyd meggyilkolása után kirobbant tüntetés-sorozat, aminek a kapcsán Bergen elmondta: jó kérdés, hogy a társadalmat miért éppen ez az ügy rázta meg, elvégre az elmúlt években is történtek ehhez hasonló esetek. Szerinte egy lehetséges magyarázat maga az a sokkoló videó, amelyet nem lehet letagadni, és amelyen az látszik, hogy majdnem kilenc percig fojtogatnak egy embert.

Szóba került, hogy a novemberi elnökválasztáson milyen szerepe lesz az olyan közösségi médiaplatformoknak, mint a Facebook vagy a Twitter. Bergen elmondta: új jelenségekről van szó, amelyeket fiatal emberek irányítanak, és időbe telt, míg felismerték, hogy a közösségi oldalak milyen társadalmi problémákkal szembesítik őket. Hiszen nincsenek egységes szabályok, amelyek minden egyes országra érvényesek: ami az egyik országban büntetendő, mint például a holokauszt tagadása Németországban, az a másik országban, jelesül az Államokban a szólásszabadság része.

A közösségi média kapcsán szóba került, hogy Bergen 1997-ben a CNN képviseletében személyesen készített interjút Oszáma bin Láden terrorista vezérrel. Mint mondta, húsz éve ez azért volt lehetséges, mert a CNN rendelkezett olyan technikai háttérrel, amire a terroristáknak szükségük volt az üzenetük eljuttatására a közvéleményhez. Ehhez ma már nincs szükségük a hagyományos médiára, erre a célra ott van a közösségi média. Bombera Krisztina megkérdezte tőle, hogy ma oda merne-e menni bin Ládenhez, mire Bergen azt felelte: „két gyerekem van, idősebb vagyok és a szabályok is megváltoztak, hiszen húsz éve hasznosabb volt a terroristáknak egy újságíró élve, mint lefejezve”.

atv.hu

Ajánlom

További külföldi híreink