Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2020-05-15 06:40:00

Itt van öt nemzetközi probléma, amire még érdemes odafigyelni a koronavíruson kívül

A koronavírus kitörése óta néhány jelentős nemzetközi probléma a háttérbe került. Van, amelyikkel már késő foglalkozni, és olyan is, amelyet a járvány még bonyolultabbá tett.

A BBC összeszedett öt olyan témát, amelyet a koronavíruson kívül mindenképp szem előtt kell tartani a következő hetekben, hónapokban:

1.Megújult az atomfegyververseny?

A 2011 februárjában érvénybe lépett Új START szerződés 2021-ben jár le. A paktum egyúttal a rendelkezések végrehajtásának ellenőrzéséről is rendelkezik, egyebek között bázisok helyszíni ellenőrzése révén.

Az Új START szerződés 1550-ben korlátozza a felek nukleáris robbanótölteteinek számát, amelyek közül 700-at telepíthettek rakétákra és repülőgépekre. A paktum egyúttal a rendelkezések végrehajtásának ellenőrzéséről is rendelkezik, egyebek között bázisok helyszíni ellenőrzése révén.


A szerződés lejártával a két ország nukleáris arzenálját semmi sem szabályozná, évtizedek óta először olyan helyzetben, amikor az orosz-amerikai kapcsolatok a hidegháború óta nem tapasztalt mélypontra estek vissza.


A BBC megemlíti, hogy bár Vlagyimir Putyin azt nyilatkozta, hogy kész meghosszabbítani a megállapodást, Trumpék viszont nem akarnak hosszabbítani, ha csak nem veszik be a megállapodásba Kínát is. A portál szerint már késő elkezdeni kidolgozni egy új paktumot.

2.Megnövekedett a feszültség Iránnal szemben?

Az Egyesült Államok 2018-ban mondta fel a JCPOA-megállapodást, azaz az iráni nukleáris egyezményt. Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Franciaország, Nagy-Britannia és Németország írta alá 2015-ben azt a többoldalú megállapodást, amelynek értelmében Irán vállalta atomprogramjának korlátozását a vele szembeni szankciók részleges feloldásáért cserébe. Washington azonban felmondta az egyezményt és visszaállította a szankciókat az iszlám köztársasággal szemben, amely válaszul tavaly elkezdte fokozatosan korlátozni az atomalkuból fakadó kötelezettségei teljesítését. Az utóbbi egy évben Irán az egyezményben engedett nagyobb mennyiségben és fokon dúsított uránt.

Az Egyesült Államok kérte az ENSZ-t, hogy hosszabbítsa meg az Iránnal szembeni fegyverembargót. A hagyományos fegyverekre vonatkozó ENSZ-embargó októberben jár le. Washington határozatlan időre meghosszabbítaná a tilalmat, ami minden bizonnyal Moszkva ellenállásába fog ütközni.

A fegyverembargó bevezetése előtt az iszlám köztársaság több tucat országba exportált harci eszközöket. Irán 1992 óta katonai önellátásra törekszik: rakétákat, torpedókat, tengeralattjárókat és vadászgépeket is gyárt.

A BBC szerint az Egyesült Államok és Irán közötti kapcsolat az elmúlt időszakban még rosszabbá vált, és Amerika és a kulcsfontosságú európai szövetségesei között is egyre nagyobb a feszültség.

3.Ciszjordánia annektálása

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kampányában arról beszélt, hogy megválasztása esetén Izrael annektálja Ciszjordánia nagy részét az ottani zsidó telepekkel. Azóta Netanjahut újra megválasztották. Izraelben kevesebb mint egy éven belül háromszor tartottak parlamenti választásokat, de mindannyiszor patthelyzet alakult ki. Végül Beni Ganz Kék-fehér pártjának segítségével a Netanjahut támogató pártok és a Likud megszerezte a kormányalakításhoz szükséges legalább 61 képvsielő aláírását.


Óva intette az ENSZ Benjámin Netanjahu és Beni Ganz izraeli egységkormányát a ciszjordániai területek annektálására vonatkozó tervétől, amely szerinte "a nemzetközi jog súlyos megsértésének" bizonyulna, "pusztító csapást jelentene a kétállami megoldás számára", és "bezárná az ajtót" a palesztinokkal való tárgyalások előtt.


Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kijelentette: a megszállt palesztin területeken lévő zsidó telepek esetleges annektálása az új izraeli kormány ügye. Ciszjordániaesetleges bekebelezéséről "az izraeli kormány hozza meg a végső döntést". Hozzátette: Washington magánúton fejti ki majd az álláspontját az új izraeli kormány képviselőinek.

A BBC arról ír, Washington álláspontja egyelőre nem egyértelmű az ügyben, de az álláspontjuk kulcsfontosságú lesz.

4.A Brexit

Boris Johnsonnak meg kell állapodnia az európai partnerségről az Európai Unióval. A brit miniszterelnök korábban azt mondta, hogy ha júniusra nem lesz előrelépés, kész december 31-én megállapodás nélkül kilépni az unió belső piacáról.

A BBC viszont arról ír, hogy a Brexit környezetét megváltoztatta a világjárvány, ugyanis jelentős gazdasági visszaesés tapasztaltak Nagy-Britanniában. Talán a koronavírusnak köszönhetően konszenzusosabb megállapodás jöhet létre Nagy-Britannia és az EU között.

5.A klímaváltozás az igazán nagy kérdés

A BBC azt írja, hogy a világjárvány egyik pozitívuma lehet, hogy egy régi, nagy, nemzetközi kihívással állítja szembe az embereket: az éghajlatváltozással.

Novemberben rendezték volna meg a Cop26 klímakonferenciát, amire 26 ezer résztvevőt vártak, és ami a legnagyobb ilyen esemény lett volna a 2015-ös párizsi konferencia után, de a koronavírus-járvány miatt úgy döntöttek, egy későbbi időpontban tartják majd meg.

De továbbra is az a kérdés a portál szerint, hogy hogyan változik meg az emberek gondolkodásmódja a klímaváltozással kapcsolatban a járvány után? Céltudatosabbak lesznek-e az emberek? És a pandémia után lesz-e gyors előrehaladás az éghajlatváltozás kérdésében?

atv.hu

Ajánlom

További külföldi híreink