Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2018-12-09 14:02:00

„Emberkísérlet, jelentős mellélövési aránnyal” – mi folyik Kínában?!

A tudományos világban megegyezés van arról, hogy génmódosítási eljárást nem hajtanak végre olyan embriókon, amelyekből megszületendő csecsemők fejlődnek ki. Ezt a rubikont lépte át az a kínai tudós, aki génszerkesztett babák világrajöttét jelentette be.

„Emberkísérlet, jelentős mellélövési aránnyal” – mi folyik Kínában?!

Ho Csian-kuj a világon első ízben hajtott végre olyan génmódosítást, amely nyomán a megszületett ikercsecsemők ellenállóak egy bizonyos betegséggel, jelen esetben a HIV-fertőzéssel szemben. A kéthónapos ikrek, Lulu és Nana szülei azért vállalkoztak a tudományosan nem bevett eljárásra, mert az apa HIV-fertőzött és így akarták elkerülni, hogy a gyerekek is fertőzötté váljanak. A sencseni tudós a megtermékenyített petesejteken génszerkesztést hajtott végre a CRISPR/Cas9 elnevezésű „molekuláris olló” segítségével. A génszerkesztés sikeres volt, de annak bejelentése botrányt okozott a tudományos világban.

A kísérleteket nyílt levélben ítélte el több mint 120 kínai tudós és a Kínai Tudományos Akadémia tagja, de az üggyel már az Egészségügyi Világszervezet is foglalkozik. A WHO szakértője, Tedros Adhanom Ghebre-yesus elmondta, a szervezet szakértői csoportot hoz létre, és a tagországokkal együttműködve a probléma etikai, biztonsági és társadalmi kérdéseit egyaránt alaposan megvizsgálják. A kínai egészségügyi és orvosetikai hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, bár időközben Ho Csian-kuj „eltűnt”, legalábbis senki nem tudja, pontosan hol tartózkodik.

Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének korábbi igazgatója a Heteknek úgy fogalmazott, nem másról van szó, mint emberkísérletről, jelentős mellélövési aránnyal. Az ikrek esetében is volt némi hiba, hiszen az egyik kislányban mindkét kromoszómán sikerült a gént kiiktatni, a másik kislánynál csak az egyiken.

Az eljárással bizonyos betegségek – például a tüdőrák, az Alzheimer-kór vagy különféle autoimmun rendellenességek – rizikófaktorát már magzati korban ki lehet majd iktatni a gének szintjén, ez azonban a környezeti hatások jelentősége miatt várhatóan nem jelent majd 100 százalékos védelmet. A professzor szerint ennél is nagyobb veszély, hogy az úgynevezett csírasejteken (spermium, petesejt és néhány napos embrió) végzett beavatkozás öröklődni fog, és az emberi faj szétválhat, a betegségekkel szemben védett emberek felsőbbrendűvé válnak majd azokhoz képest, akik nem rendelkeznek ilyen genetikai védettséggel” – fogalmazott Falus András.

Szigorúbb felügyeletre lenne szükség

„Tudományos baleset, amely megcsúfolta a nemzetközi etikai normákat” - fogalmazott Francis Collins, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (National Institutes of Health - NIH) vezetője. Az úgynevezett „CRISPR babák” születése körüli nemzetközi felháborodás miatt az NIH-nek valószínűleg újból vezető szerepet kell betöltenie az új technológia használatának felügyeletében, mint 1975-ben az akkor forradalmian új géntechnológia esetében. Az NIH azt tervezi, hogy az akkor megalkotott Recombinant DNA Advisory Committee (RAC, Rekombináns DNS Tanácsadó Testület) újabb változata fogja ezt a szerepet beölteni.

atv.hu/ Hetek

További külföldi híreink