Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2018-06-23 07:01:00

Ostorral őrzik a rendet - kozákok az orosz vébén

Részt vettek a Krím annektálásában, harcoltak Aszad oldalán a szír polgárháborúban, most lóháton védik a futballszurkolókat a világbajnokságon. Mit kell tudni erről a rejtélyes paramilitáris csoportról? A Hetek cikke.

Ostorral őrzik a rendet - kozákok az orosz vébén

Ki gondolta volna, hogy a sokáig inkább csak nevetség tárgyának tekintett, a kozák hagyományokhoz visszatérni igyekvő nacionalista csoportokat a Kreml nagyon is komolyan veszi, olyannyira, hogy még fizeti is őket a központi büdzséből? Pedig pontosan ez történt az utóbbi években Oroszországban, sőt,  egy május eleji ellenzéki demonstráción hirtelen a moszkvai Puskin téren is megjelentek ezek a feltűnő ruhát viselő, tradicionális „őrök”.

Igaz, egyik vezetőjük azt állította, hogy véletlenül kerültek oda. Épp egy kulturális eseményre tartottak ugyanis, ekkor látták meg az ellenzéki tömeget, amely Putyin elnök távozását követelte, és rögtön indíttatást éreztek arra, hogy rendet vágjanak. Így kerültek elő a korbácsok, amelyeket bevetve több száz ellenzékit segítettek őrizetbe venni a rohamrendőröknek.

A futball-világbajnokság idején Moszkvában (valószínűleg a májusi botrány hatására a hatóságok végül úgy döntöttek, hogy a fővárosban nem vetik be a kozákokat a futball-világbajnokság idején), de a hagyományosan kozákok lakta vidékeken, vagyis Oroszország déli részén a világbajnokság több helyszínén is kozákok ügyelnek majd a biztonságra a rendfenntartó erők munkáját segítve.

Összesen hat kozák szervezet nyolcszáznál is több tagja vehet részt az utcák, a szurkolói zónák és a csapatok bázisainak felügyeletében az öt hétig tartó vébé alatt. Csak a fekete-tengeri üdülővárosban, Szocsiban a Kubáni Kozák Hadsereg nevű csoport több mint ötszáz tagja járőrözik majd.


A kozákok a mai Oroszország és Ukrajna területén élnek. Az egykori szökött szláv jobbágyok, parasztok, katonák a 14. századtól alkottak irreguláris, független haderőt. Zsoldosként több háborúban részt vettek. A magyar seregek is toboroztak kozákokat a törökök elleni harcokhoz.

A kozákok a középkorban államot is létrehoztak (Bohdan Hmelnickij vezetésével a Zaporozsjei Hetmanátust). A 18. századra már minden kozák orosz fennhatóság alá került. Hagyományosan az Orosz Birodalom határait védték, és részt vettek a nagy háborúkban (napóleoni háborúk, krími háború). Hősies és rettenthetetlen harcosok hírében álltak.

A 20. század elején a cári rezsim bástyái voltak, brutálisan léptek fel az ellenzékiekkel szemben. A bolsevik forradalom után az orosz polgárháborúban a többségük a fehérek oldalán harcolt a kommunisták ellen, de a vörösök soraiban is voltak kozák egységek.

A Szovjetunió idején üldözték őket. Nem voltak ritkák a deportálások, a kivégzések. A szovjet állam felbomlása után viszont újjáélesztették hagyományaikat. 1992-ben Borisz Jelcin akkori orosz elnök törvényben legalizálta a tevékenységüket. Manapság pedig több csoportjukat a központi kormányzat finanszírozza hűségükért cserébe.

Az elmúlt években azzal kerültek be a hírekbe, hogy liberális galériákat, színházakat és ellenzéki aktivistákat támadtak meg. A Pussy Riot női punk­zenekar tagjait megkorbácsolták, amikor Putyin-ellenes dalt akartak énekelni a 2014-es téli olimpia idején Szocsiban.

Ukrajnában pedig egyes kozák csoportok részt vesznek a szeparatisták harcaiban. Céljuk Ukrajna felszámolása és egy pánszláv állam létrehozása Oroszország vezetésével. A kozákok nemcsak a Donyec-medencében dúló harcokban, de a Krím annektálásában is részt vettek.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

További külföldi híreink