Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2015-07-05 08:04:00

Győzött a "nem" a görög népszavazáson

Nagy fölénnyel elutasították a görög választók a nemzetközi hitelezők követelményeit. Angela Merkel hétfőn Párizsba utazik tárgyalni a görög helyzetről. Rendkívüli eurócsúcsot hívtak össze.

A nemzetközi hitelezőkkel való megállapodást elutasítók tábora győzött a vasárnapi görög népszavazáson a végleges eredmények szerint - közölte hétfőn hajnalban az athéni belügyminisztérium.

Az előzetes eredményekkel gyakorlatilag megegyező hivatalos végeredmény szerint a népszavazáson részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéscsomagra, míg az igennel voksolók aránya 38,69 százalék volt.

Nagy fölénnyel elutasították a görög választók a nemzetközi hitelezők követelményeit Galéria: népszavazás Görögországban További képek

A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.
    
A görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó reformintézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetség által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

Az urnák zárása után közzétett telefonos közvélemény-kutatások nagyon szoros eredményt jósoltak, ám mint látjuk, alaposan mellélőttek. A valós adatok arról tanúskodnak, hogy - a görög kormány akaratával egybehangzóan - masszív nemmel szavazott a többség a vasárnap tartott referendumon, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatták ki véleményüket.

Néppárt: higgadtságra van szükség

A görögök döntöttek, s most higgadtan kell beszélni arról, hogyan tovább - reagált vasárnap este az egyik közösségi oldalon a görögországi népszavazás eredményére Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakciójának vezetője.

"Nincsenek gyors és könnyű megoldások" - jelentette ki az EP legnagyobb frakciójának első embere. A német konzervatív politikus emlékeztetett, hogy az Európai Unió 28 demokráciából áll, s mindenki érdekeit figyelembe kell venni.

"Görögország most nagyon nehéz helyzetben van. A néppárti frakció az emberek pártján áll. Az eurózónában és azon kívül is" - tudatta a néppárti politikus.

Rövid üzenetei sorában Weber még arra az álláspontra helyezkedett, hogy Európának elvekre van szüksége, mert azok nélkül ellehetetlenül az együttműködés.

"Szolidáris közösség vagyunk, nem nemzeti egoizmusaink összege" - fogalmazott az interneten közzétett üzenetében Manfred Weber.

Európai szocdemek: tiszteletben kell tartani a görög nép akaratát

Tiszteletben kell tartani a görög nép akaratát, a népszavazás egyértelmű kimenetelét - hangsúlyozta vasárnap esti közleményében Gianni Pittella, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakcióvezetője.

Az olasz baloldali politikus szerint az Európai Uniónak, a tagállami kormányoknak, az athéni hatóságoknak, valamint a nemzetközi hitelezőknek egyaránt le kell vonniuk a tanulságot a görög válságból a jövőre nézve, annak érdekében, hogy hasonló események ne áshassák alá az EU létét.

gianni pittellaGianni Pittella

Pittella úgy vélekedett, hogy már a hétfőn újra meg kell nyitni a tárgyalásokat, "a szolidaritás és az együttműködés új szellemétől áthatva", figyelembe véve a görögországi "szociális dimenzióban mutatkozó nehézségeket" is.

"Azt várjuk a görög kormánytól, hogy megújult felelősségérzettel térjen vissza a tárgyalásokhoz" - fogalmazott az európai szociáldemokraták EP-frakcióvezetője, és hozzátette: "annak is eljött az ideje, hogy néhány tagállam és miniszter felhagyjon az elfogadhatatlan rugalmatlansággal, nemzeti önzéssel és belpolitikai játszmákkal".
Gianni Pittella "ésszerű és tartós kompromisszumot" tart szükségesnek, és úgy véli, hogy Görögország távozása az euróövezetből szerencsétlen opció lenne, ezért azt el kell kerülni.

A Bizottság hallgatása majdnem teljes

Az uniós intézmények vezetői mindeddig nem nyilatkoztak a görög népszavazás ügyében. A Twitter közösségi oldalon is mindössze egyetlen olyan friss bejegyzés olvasható Martin Selmayrtől, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kabinetfőnökétől, amelyben Selmayr felidézi főnöke minapi kijelentését, miszerint "néhányan a görög kormányban azt hiszik, hogy van valaki Európában, aki a végén kihúzza a nyulat a kalapból, de nem ez a helyzet".

Moszkva: Görögország elhagyhatja az eurózónát

Görögország megtette az első lépést az eurózóna elhagyása felé - vélte vasárnap Alekszej Lihacsov orosz gazdasági miniszterhelyettes arra utalva, hogy a görög kormány akaratával egybehangzóan valószínűleg nemmel szavazott a görögök többsége a vasárnap tartott referendumon, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatták ki véleményüket.

"Nem lehet nem érteni, hogy itt az eurózóna elhagyása felé tett első lépésről van szó"

idézte Lihacsovot a TASZSZ orosz hírügynökség. Ugyanakkor a miniszterhelyettes hozzátette, korai lenne azt mondani, hogy Görögország végig is megy majd ezen az úton.

Napközbeni felmérések

A GPO, a Metron Analysis és az MRB közvélemény-kutató intézetek által közzétett három felmérésből kiderül, az eredmények nagyon szorosak, de jelenleg úgy tűnik, a "nemmel" szavazók tábora vezet három százalékponttal. Exitpoll-felméréseket nem tettek közzé.

Az Alpha görög magántelevízió úgy becsülte, a szavazók 49,5-50,5 százaléka szavazhatott nemmel, míg 45,5-50,5 százaléka igennel. 

Az első hivatalos eredményeket két órával az urnazárást követően, közép-európai idő szerint nyolc óra körül teszi közzé a görög belügyminisztérium.

Merkel Párizsba utazik

Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök hétfő este Párizsban találkozik, hogy megvitassák a vasárnapi görög népszavazás következményeit - jelentették be vasárnap Párizsban és Berlinben egyaránt.

angela merkelAngela Merkel

A találkozó és az azt követő munkavacsora a görög kérdésre megoldást kereső folyamatos német-francia együttműködés része - áll a német kormány közleményében.

A görög kormány azonnal folytatná a tárgyalásokat

A görög kormány azonnal folytatni akarja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel, hogy megegyezésre jussanak és "a felszínen tudják tartani" Görögországot - mondta vasárnap Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő.

"Az újrakezdődő egyeztetéseknek nagyon hamar, akár 48 órán belül le kellene zárulniuk" 

mondta Szakellaridisz az egyik görög televíziónak, miután az urnazárást követően közzétett napközbeni telefonos felmérések szerint a görög választók valószínűleg elutasították a nemzetközi hitelezők követelményeit a vasárnap megrendezett népszavazáson.

Nikosz Filisz, a kormányzó Sziriza párt parlamenti szóvivője az egyik görög televíziónak elmondta, a nemleges eredmény lehetővé tenné a görög kabinetnek, hogy továbbhaladjon, egyezségre jusson a hitelezőkkel, és normalizálja a bankrendszert.

Érvényes a népszavazás

Meghaladta a negyven százalékot a részvételi arány vasárnap kora délután a nemzetközi hitelezők követelményeiről rendezett népszavazáson, s így a referendum elérte az érvényességi küszöböt - jelentették egybehangzóan helyi sajtóorgánumok a görög belügyi tárcára hivatkozva.

Az euróövezeti tagságról szavaztak

A szavazás reggel, helyi idő szerint hét órakor kezdődött. A mintegy 9,8 millió választásra jogosult személy este hat óráig járulhat a szavazóurnákhoz. A referendum érvényességéhez legalább 40 százalékuknak voksolnia kell.

Az elmúlt napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter viszont kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit.

Ciprasz pénteken egy kormánypárti nagygyűlésen úgy nyilatkozott, hogy

"a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat". "Bármi történjék is hétfőn, ez most a demokrácia ünnepe"

 - mondta a baloldali kormányfő, aki azt kérte a vasárnapi népszavazás résztvevőitől, hogy küldjék "a méltóság és a demokrácia" üzenetét Európának "nem" szavazatukkal. Úgy fogalmazott, hogy a görögöknek "büszke nemet" kell mondaniuk az ultimátumokra és azoknak, akik "terrorizálják" őket.

A legutóbb, pénteken közzétett közvélemény-kutatási eredmény szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4 százalékuk nemmel, ha aznap lett volna a szavazás. A határozatlanok aránya 11,8 százalék. A felmérésben részt vevők 74 százaléka azt mondta: szeretné, ha Görögország bent maradna az eurózónában, 15 százalék pedig azt, hogy nem, mert nemzeti valutát akar. Ebben a tekintetben a bizonytalanok aránya 11 százalék.

Ciprasz: a demokrácia győzelmét jelenti a népszavazás

Alekszisz Ciprasz vasárnap, szavazatának leadása után nyilatkozva kijelentette: a referendum üzenete az, hogy a nép kezébe vette önnön sorsát.

"A kormány akaratát figyelmen kívül hagyhatják, de a népakarattal ezt nem tehetik"

 - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, a vasárnapi referendummal a görög nép azt üzeni, hogy kezében tartja sorsát, a demokrácia legyőzi a félelmet, az elszántság győz a félelem propagandája felett".

alekszisz cipraszAlekszisz Ciprasz

"Biztos vagyok abban, hogy egy új utat nyitunk meg Európa népeinek"

 - tette hozzá. A kormányfő szürke nadrágot, fehér inget viselt, nyugodt és mosolygós volt, egy észak-athéni iskolában berendezett szavazóhelyiségben adta le voksát. Az emberek a nemet skandálták, amikor elhaladt mellettük.

A hírügynökségek által megszólaltatott szavazók egy része úgy tekint a referendumra, mint annak lehetőségére, hogy leváltsa a kormányt. Az egyik nemmel szavazó viszont így fogalmazta meg hozzáállását: igent mondanál annak, aki előtte jól pofon ütött?  

Görögországi Kommunista Párt (KKE) aktivistái több szavazóhelyiségek előtt a voksolásról próbálják meg lebeszélni az embereket. Azt hangoztatják, hogy nem és igen egyre megy, semmi különbség köztük. A párt a "kettős nem" politikájának a jegyében azt hirdeti, hogy mind a nemzetközi hitelezők, mind a Ciprasz-kormány javaslatait el kell vetni.

Olaszok is érkeztek

"Ha görög lennék, nemmel szavaznék"

 - mondta Matteo Salvini, az Északi Liga vezetője. Salvini hozzátette, ő nem utazott el Athénba, mivel olasz politikusként nem a görögök, hanem az olaszok problémáival akar foglalkozni.

Nápoly a görögök mellett áll, Ciprász ne add fel! - írta Luigi De Magistris nápolyi polgármester Twitter-üzenetben. A politikus Pontius Pilatusnak nevezte a szerinte "kezeit mosó" Matteo Renzi olasz miniszterelnököt. Részletek itt.

Svájccal állapodna meg Görögország

A görög kormány megállapodást akar kötni Svájccal annak érdekében, hogy hozzájusson a svájci bankszámlákon illegálisan elhelyezett görög pénzek egy részéhez - közölte a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap vasárnap megjelenő számában.

A görög javaslat értelmében amnesztiát kapnak a tőkéjüket illegálisan Svájcba menekítő görög állampolgárok, de cserébe a be nem vallott és elrejtett jövedelmük 21 százalékát be kell fizetniük az államkincstárba.
Különböző becslések keringenek a Svájcban elrejtett görög tőke nagyságáról, 2 milliárdtól 200 milliárd euróig terjedő összegről beszélnek.

A svájci pénzügyminisztérium szóvivője csak annyit erősített meg, hogy a görög kormány új javaslatot tett, de annak részleteiről nem közölt semmit.

Az EU át fogja vészelni

Frank-Walter Steinmeier, német külügyminiszter a Der Tagesspiegel című német lap vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Európai Unió képes átvészelni politikai, költségvetési és monetáris téren is a Grexitet, amely azonban "pusztító erejű üzenetet küldene" harmadik országoknak. Az Egyesült Államok, Kína és India árgus szemmel figyeli, hogy Európa képes-e megoldani a görög válságot vagy kudarcot vall. Utóbbi esetben romlana az Európáról alkotott kép a világ bizonyos részein, az unió elveszítené hitelességét - mondta.

frank-walter steinmeierFrank-Walter Steinmeier

A német politikus bírálta a görög kormányt a vasárnapi népszavazás miatt. Bár az athéni vezetésnek jogában áll referendumot kiírni,

nem világos, hogy ilyen tétek és összefüggések közepette mi értelme volt ennek a döntésnek

hangoztatta Steinmeier, hozzátéve, hogy függetlenül a vasárnapi népszavazás eredményétől Görögország másnap is az Európai Unió tagja lesz, bár a nem szavazatok győzelme nem könnyítené meg a dolgokat, éppen ellenkezőleg, még nehezebb lesz Görögországnak és nemzetközi hitelezőinek kompromisszumos megállapodásra jutniuk.

Közös felelősség

Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter úgy fogalmazott, hogy a görög vezetők és európai partnereik közösen idézték elő a válságot, és még ha a görög szavazók többsége el is utasítja a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodást a vasárnapi népszavazáson, Európa felelőssége, hogy elkerülje az euróövezet versailles-i szerződését.

Ezzel a kijelentéssel a miniszter arra utalt, hogy az első világháború után aláírt versailles-i békeszerződésben a győztes hatalmak olyan súlyos feltételek elfogadására kényszerítették Németországot, amelyek hozzájárultak a fasizmus felemelkedéséhez.

Új valuta jöhet

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a német közszolgálati rádiónak vasárnap nyilatkozva megismételte, hogy ha a görögök többsége elutasítja a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodást a népszavazáson, Görögországnak új valutát kell bevezetnie, mert nem lesz elegendő mennyiségű fizetőeszköze euróban. 

martin schulzMartin Schulz

Ugyanakkor közölte azt is, hogy nem hagyják magára a görög népet akkor sem, ha a nemek győznek vasárnap. Schulz szerint Brüsszel sürgősségi hitelnyújtással segíthetné ki a görög államot, hogy a közszolgáltatásokat továbbra is működtetni tudják és az emberek pénzhez juthassanak.

Az új fizetési egység legfeljebb az ötödét fogja érni az eurónak.

A Sziriza európai pártcsaládja ünnepelte az eredményt

A görögországi népszavazás az európai demokrácia győzelme - reagált az eredményre vasárnap este az Egyesült Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) európai parlamenti képviselőcsoport, az Európai Parlamentben (EP) működő radikális baloldali frakció, amelynek a görög kormánypárt, a Sziriza is tagja.

A frakció vezetője Gabi Zimmer szerint a görögök "az EU-t irányító elit példátlan félelemhadjárata", a folyamatos bizonytalanság, az eurózónából való eltávolítás fenyegetése ellenére bátran foglaltak állást.
    
A nemek győzelme a radikális baloldali frakcióvezető szerint valójában igent jelent a fenntartható reformok terheinek társadalmilag igazságos elosztására, a növekedés és a gazdasági struktúrák felépítésére és a védelmi kiadások csökkentésére, valamint a görög adósság átstrukturálására és egy részének elengedésére.
    
"(A görögök) igent mondtak az európai integrációra, és igent mondtak az európai demokráciára" - nyomatékosította a német politikus, hozzátéve:

"Önök, görögök elutasították Schäublét és mindazokat, akik meg akarják osztani az eurózónát. Szembeszálltak a megfélemlítéssel, s nem engedték, hogy Önökre kényszerítsék az akaratukat".

A görög kormány álláspontjához hasonlóan a GUE/NGL képviselőcsoport is úgy véli, hogy a nemek győzelme megerősíti Athén pozícióját a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon.
    
"Itt az ideje, hogy (Angela) Merkel (német kancellár) és (Francois) Hollande (francia elnök) vállalja a felelősséget, és a politikát és a demokráciát részesítse előnyben a neoliberális pénzpiacok támogatóival szemben" - fogalmazott Zimmer.

Rendkívüli eurócsúcsot hívtak össze Brüsszelben

Az eurózóna tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze Brüsszelbe kedd estére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki a közös pénzt használó országok csúcstalálkozóin is elnököl.

donald tuskDonald Tusk

Hétfőn Angela Merkel német kancellár Párizsba utazik, ahol Francois Hollande francia államfővel vitatják meg a vasárnapi görög népszavazás eredményét. Az eurócsúcs a tervek szerint kedden 18.00-kor kezdődik.
    
A szavazatok csaknem 90 százalékának összesítését követően a görögországi népszavazáson a választók 61,46 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban még számára elérhető összeghez.

Az EB tiszteletben tartja a referendum eredményét

Rövid közleményt adott ki vasárnap este az Európai Bizottság a görögországi népszavazás eredményére reagálva, melyben a brüsszeli testület annyit tudat: tudomásul veszi, és tiszteletben tartja a referendum kimenetelét.

A kommünikéből ezen túlmenően csak annyi derül ki, hogy Juncker még vasárnap este és hétfőn is egyeztet az euróövezet másik 18 tagállamának vezetőivel és az uniós intézmények vezetőivel egyaránt, hétfőn reggel konferenciabeszélgetést folytat az eurócsúcson elnöklő Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnökével, valamint Mario Draghival, az Európai Központi Bank vezetőjével, kedden pedig az Európai Parlamentben szólal majd fel.
    
A szavazatok csaknem 90 százalékának összesítését követően a görögországi népszavazáson a választók 61,45 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban még számára elérhető összeghez.

Ciprasz: "a demokrácia nem hagyja zsarolni magát"

Üdvözölte a Görögország nemzetközi hitelezői által előterjesztett javaslatcsomagot elutasító szavazatok győzelmét a népszavazáson Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, egyúttal kijelentette, hogy Athén kész azonnal visszatérni a tárgyalóasztalhoz hitelezőivel azzal a céllal, hogy újra kinyithassanak az egy hete zárva tartó görög bankok.

Ciprasz a görög televízióban közvetített beszédében elutasította azokat a vélekedéseket, hogy a népszavazás gyakorlatilag Görögország euróövezeti tagságáról szólt.
    
Az elsődleges cél most az, hogy a görög pénzintézetek újra ki tudjanak nyitni - mondta. Kijelentette: Athén továbbra is kész reformokra. A kormányfő szerint sürgős szükség van a befektetések élénkítésére és az adósság átstrukturálására. A Twitter mikroblogportálon közzétett üzenetében Ciprasz rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy foglalt állást, hogy a görög államadósság-teher tarthatatlan.

alekszisz cipraszAlekszisz Ciprasz
   
Vasárnap késő esti adatok szerint kétharmados feldolgozottságnál a "nem" szavazatok 62 százalékos győzelmét vetítették előre a részeredmények a nemzetközi hitelezők által javasolt pénzügyi mentőcsomagról rendezett népszavazáson.
    
Ciprasz úgy fogalmazott, a választóktól kapott felhatalmazása arra szól, hogy életképes megoldást találjon a görög államadósság-válság kezelésére és ennek érdekében a lehető legjobb tárgyalási pozíciót érje el Görögország számára, nem pedig arra, hogy szakítson Európával. Kormánya tisztában van azzal, hogy nincsenek egyszerű megoldások a görög gazdaság porblémáira, de lehetnek tisztességes megoldások, "ha mindkét fél akarja" - fűzte hozzá.

"A görög nép a legnehezebb körülmények között bizonyította, hogy a demokrácia nem hagyja zsarolni magát"

- fogalmazott a görög kormányfő a nemzetközi hitelezők javaslatcsomagjára utalva. A döntést történelminek nevezte, s úgy vélekedett, az "meg fogja változtatni az Európával folytatott párbeszédet".
    
Ciprasz közölte: felkéri a görög államfőt, hogy hétfő reggelre hívjon össze egy tanácskozást a görög pártok vezetőinek részvételével. Meg kell őrizni a nemzet egységét - jelentette ki.

Lemondott Antonisz Szamarasz ellenzéki pártvezető

Távozik pártja éléről Antonisz Szamarasz görög ellenzéki vezető, miután a görög pénzügyi mentőcsomagról rendezett népszavazáson a kormány álláspontjával megegyezően a "nem" szavazatok kerültek többségbe.

Ezt Szamarasz vasárnap este jelentette be egy televíziós nyilatkozatában.

antonisz szamaraszAntonisz Szamarasz
    
Szamarasz és pártja, a konzervatív Új Demokrácia a népszavazás előtt a Görögország nemzetközi hitelezőivel való megállapodás támogatására buzdította a választókat, azonban a vasárnap este közzétett népszavazási részeredmények azt jelezték, hogy a résztvevők többsége elutasította a megállapodást.
    
"Pártunknak új kezdetre van szüksége. A mai nappal lemondok az Új Demokrácia éléről" - jelentette be a korábbi miniszterelnök Szamarasz. Arra hívta fel a görög kormány európai partnereit, hogy segítsék Alekszisz Ciprasz kormányát "tartós megoldást" találni a görög államadósság problémájára.
    
Antonisz Szamarasz 2012 júniusa és 2015 januárja között, az Alekszisz Ciprasz vezette radikálisan baloldali pártszövetség, a Sziriza választási győzelmét megelőzően volt Görögország miniszterelnöke.

Váratlanul lemondott Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter

Váratlanul bejelentette lemondását Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter annak ellenére, hogy a kormány győzelmét hozta a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről előző nap rendezett görögországi népszavazás.

A tárcavezető a Twitter közösségi oldalon jelentette be, hogy lemond. Mint érzékeltette, távozására azért volt szükség, hogy a görög kormány könnyebben megállapodjon a hitelezőkkel.

jánisz varufakiszJánisz Varufakisz

Miután lemondott, a következőket írta a blogján: "Nem sokkal a referendum eredményének bejelentése után tudomásomra jutott, hogy az eurócsoportból (az euróövezeti pénzügyminiszterek közül) néhányan és más +partnerek+ azt szeretnék, ha nem vennék részt a testület ülésein, és a miniszterelnök (Alekszisz Ciprasz) úgy ítélte meg, hogy ez hasznos lehet a számára a megállapodás elérése szempontjából". Hozzátette, hogy ezért hétfői hatállyal távozik a pénzügyminisztérium éléről.

"Kötelességemnek tartom, hogy segítsek kiaknázni azt a tőkét, amelyet a görög néptől kaptunk a tegnapi (vasárnapi) népszavazáson" - fogalmazott.

Mint írta, a népszavazás eredményéért nagy árat kell fizetni, "ahogy az megszokott a demokratikus jogokért folytatott harcban". Kijelentette, meg kell állapodni a hitelezőkkel úgy, hogy a megállapodás tartalmazza "a görög államadósság átstrukturálását, kevesebb megszorítást, a javak átcsoportosítását a rászorulóknak és igazi reformokat".
    
Varufakisz elidegenítette magától euróövezeti kollégáit azzal, hogy rendszeresen durva kifejezésekkel illette Görögország hitelezőit. A múlt héten tovább rontotta a már amúgy is fagyos viszonyt azzal, hogy a "terrorizmushoz" hasonlította, ahogy a hitelezők szavai szerint próbálják megfélemlíteni a görög népet, hogy fogadjanak el még több megszorítást.
    
"Büszke vagyok rá, hogy a hitelezők megvetnek" - írta hétfő reggeli blogbejegyzésében.

atv.hu / MTI

Ajánlom

További külföldi híreink