Kövessen minket a Facebookon

Egyéb

2012-11-05 05:20:00

„Az egyházak simán megcélozhatnák a gyermekvédelmi szakellátást”

Rajtra készen állnak az egyházak, hogy a januártól várhatóan teljesen állami kézbe kerülő gyermekvédelmi szakellátásból is jóval nagyobb szeletet hasítsanak ki maguknak a jelenleginél. A változás több mint húszezer ellátottat érinthet.

A legfrissebb hírekért, kommentekért, fotókért és részletekért csatlakozzon és olvassa az atv.hu Facebook oldalát, ahol a csatornával kapcsolatos háttérinformációkhoz is hozzájuthat! A legfrissebb videókért pedig ne mulassza el meglátogatni és feliratkozni a folyamatosan frissülő YouTube csatornánkra!

Jövőre befejeződhet a szociális ellátórendszer államosítása, miután a megyék tavaly állami fenntartásba került intézményei után a települési önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények is erre a sorsra jutnak – csupán az idősek és a hajléktalanok ellátása marad kötelező önkormányzati feladat.

Irány az állam

Az átalakításon belül külön figyelmet érdemel a gyermekvédelmi szakellátás helyzete. A jelenleg még önkormányzati kézben lévő 126 gyermekvédelmi intézmény mellett 328 nevelőszülő – összesen 3 331 férőhelyszámmal – kerülhet az Emberi Erőforrások Minisztériuma alatt működő Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság irányítása alá január 1-vel. Éppúgy, mint a tavaly a megyéktől már a kormányhivatalokhoz – vagyis az államhoz – átkerült 363 gyermekvédelmi telephely és 3367 nevelőszülő is, összesen több mint tizenkétezer ellátottal. Az állam egyúttal átveszi az intézményekhez kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyont is. A rendszeren belül várhatóan nőni fog a nevelőszülők szerepe, miután a kormány elképzelései szerint a tizenkét év alatti gyermekek átmeneti gondozását befogadó szülőnél kell biztosítani.

Az előterjesztő Balog Zoltán tárcavezető szerint az átalakítással biztonságosabb lehet az intézmények fennmaradása, hiszen ezt a jövőben a központi állami források garantálják. Ma a „szegényebb vidékeken szegényesebb az ellátás, jobb helyeken pedig jobb az ellátás” - fogalmazott Balog Zoltán, hozzátéve, bízik abban, hogy kiegyenlítődnek az ellátásban tapasztalható területi különbségek.

Lovas János Tibor, a Miskolci Gyermekvédelmi Központ igazgatója egyetért azzal, hogy az új rendszerben kiegyenlítődhetnek a gyermekvédelmi szakellátásban valóban tapasztalható különbségek, ugyanakkor attól tart, hogy növekedni fog a bürokrácia, illetve a helyi közösségek kevésbé érzik majd magukénak ezeket az intézményeket, és így elvesznek az ebből fakadó támogatások. Nagy kérdés szerinte, hogy mi lesz az állami tulajdonba kerülő ingatlanokkal, ugyanis – racionalizációs intézkedések, illetve a nevelőszülői hálózat üdvözlendő térnyerése miatt – várható, hogy lesznek üresedések. „Ha az ilyen ingatlanok hasznosításából befolyó összegeket az állam a többi intézmény fejlesztésére költené, az a rendszer javát szolgálná” – fogalmazott Lovas János Tibor.

Határozott egyházi érdeklődés

A szakember arról is beszámolt, hogy érezhető egy határozott érdeklődés az egyházak részéről a gyermekvédelmi szakellátás felé. A szakmán belül például kész tényként kezelik, hogy a fővárosi gyermekvédelem egyházi kézbe fog kerülni. Lovas János Tibor szerint az hibás elképzelés lenne, ha az állam kizárólagos szerepet szánna a becslése szerint jelenleg a rendszer közel egyharmadát működtető egyházaknak, és például a nevelőszülői tevékenység ellátásának feltétele lenne az ideológiai elkötelezettség. „Ha jóhiszeműen közelítem meg a kérdést, akkor az egyházak ezt a szolgálatot nem az evangelizáció terepeként fogják fel, hanem társadalmi felelősségvállalásként. Ha mégis irányba akarják fordítani ezeket a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos gyökerekkel rendelkező gyerekeket, az nem lesz könnyű” – vélekedett az igazgató.

„Eljött az ideje, hogy az egyházak nagyobb szerepet vállaljanak a gyermekvédelemben, és úgy tűnik, mintha a polgári kormány ebben együttműködőbb lenne” – nyilatkozta az atv.hu-nak Kothencz János, a Szeged-Csanád Megyei Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója, a katolikus Szent Ágota Alapítvány alapítója. Az azonos nevű szolgáltató szervezet – amely Csongrád, illetve Bács-Kiskun megyében gyakorlatilag az egész szakellátást lefedi – egyfajta modellintézménynek számít a megújítani szándékozott gyermekvédelmi szakellátásban.

A szakember a maga példájával igyekszik megvilágítani, hogy miért kellene nagyobb szerepet adni az egyházaknak. „Három hónapos koromtól állami gondozásban voltam, és egy nagyon nehéz sorssal a hátam mögött egy hittancsoportban találtam meg azt, ami megváltoztatott” – mondta Kothencz János, aki szerint az egyházak sokkal mélyebben, egyfajta szerető-törődő hozzáállással tudnak jelen lenni a családból kiemelt gyerekek életében, ami hatékonyabb, mint az állami gondozás-felügyelet.

A teljes rendszert megcélozhatnák

És hogy milyen mértékű egyházi szerepvállalás lenne üdvös? „A személyes véleményem az, hogy az egyházak az állammal való szimbiotikus együttműködésben a hazai gyermekvédelmi szakellátás fenntartását simán megcélozhatnák” – fogalmazott a főigazgató, aki a római katolikusok, a görög katolikusok és a reformátusok részéről egyaránt érzékeli az érdeklődést a lehetőség iránt. Magyarországon összesen mintegy 20-22 ezer ellátottról van szó. A „szimbiotikus együttműködés” egyébként Kothencz szerint azt jelentené, hogy az állam „minden létező eszközzel” segíti az egyházat a szakmai kooperációtól kezdve a finanszírozásig. Kothencz János szerint fontos, hogy ezt csak együttműködve, és nem egyik pillanatról a másikra lehet megvalósítani. Továbbá óvott attól, hogy az egyházak túlvállalják magukat, és presztízskérdésként közelítsenek ehhez a lehetőséghez – a szolgálathoz mind a szakmai, mind az állam által biztosított tárgyi és anyagi feltételeknek rendelkezésre kell állniuk. „Hangsúlyozni kell a józanságot: az egyházaknak addig kell nyújtózkodniuk, ameddig a takarójuk ér, és ezt az állami normatíva nagymértékben meghatározza” – fogalmazott.

Sok rossz hír

A főigazgató elismerte, hogy sok a félelem és az idegenkedés a gyermekvédelemben való egyházi szerepvállalást illetően, és „sok rossz példát, hírt hallani a világ médiáiból”. Ugyanakkor a saját tapasztalatai alapján azt mondja, „értékszocializációban” nagyon sok pluszt tudnak adni. „Szó sincs hittérítésről. A gyerekek számára sem tesszük kötelezővé a katekista nevelést, és a nevelőszülők számára sem előírás az ideológiai elkötelezettség. Nyilván, ha a gyermek megkérdezi, hogy miről szólnak a stációképek, vagy szeretne hittantáborba menni, akkor a katolikus egyház kész a vallási nevelést biztosítani, de ez szabad választás alapján kell, hogy működjön, nem kényszerítéssel” – magyarázta Kothencz János.

atv.hu, Sebestyén István

atv.hu

Ajánlom

További híreink