Egyéb

2012-05-08 15:00:00

Horthynak és munkatársunknak is lovas szobrot állítana a fideszes polgármester

Szombat este zajlott le az a sashalmi bál, melynek bevételét Horthy Miklós lovas szobrának fölállítására szánja a bált jegyző Vitézi Rend. A bál egyik fővédnöke Kovács Péter XVI. kerületi polgármester, a másik Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár volt, mindketten fideszes képviselők. Interjúnk ebből az alkalomból készült Kovács Péterrel.

-    Polgármester Úr! A Fideszen belül érték-e ön kritikák azért, mert ennek a bálnak az egyik fővédnöke volt?

-    Egy nagyon jó hangulatú bál volt, nem volt ezzel semmi gond.

-    A Fideszen belül nem érte önt kritika?

-    Ne haragudjék már, miért kéne egy polgármestert azért kritikával illetni, mert elmegy egy bálba vagy fővédnöke egy bálnak? Nem tudom, melyik pártban mondják meg a polgármesternek, hogy ezt vagy azt csinálja, a Fidesz egy demokratikus párt.

-    Horthy Miklós miatt kérdezem.

-    Igen?

-    Kormányzóságának utolsó pár éve egy katasztrófa volt.

-    Nem tudom, én a XVI. kerületben azt tudtam meg a Déli Harangszó Baráti Kör előadásából, hogy ez nem így volt.

-    Hogy volt?

-    Azt javaslom önnek, hogyha ebben kételyei vannak, akkor keresse meg a Déli Harangszó Baráti Kört, tartanak ingyenes előadást Horthy Miklós életéről.

-    Horthy Miklós aláírása ott volt a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak küldött hadüzenet alján. Egy előre borítékolhatóan vesztes háborúba vitte az országot. Emellett az ő kormányzósága alatt deportáltak 437 ezer zsidót, magyar állampolgárokat, másrészt több mint százezer ember odaveszett a Don-kanyarban.

-    Régen volt ez, háború volt.

-    Egy fölösleges háborúba vitte bele Horthy az országot. Ezzel nem ért egyet?

-    Ön történész?

-    Végzettségemet tekintve igen.

-    Én nem.


-    Az általam elmondott történelmi adatokat elfogadja?

-    Bizonyára önnek ez a véleménye.


-    Ezek tények. Horthy 1920-tól 1944 októberéig volt kormányzó. Ezek az események az ő kormányzósága alatt történtek.

-    Jól mondta: ezek az események akkor történtek.

-    Az ő aláírásával.

-    Az ön nagyszülei is akkor éltek, az én nagyszüleim is. Ez is hozzátartozik a történelemhez.

-    De a nagyszüleim nem írták alá a Szovjetunió vagy az Egyesült Államok elleni hadüzenetet, Horthy Miklós aláírta.

-    Az ön nagyszülei nem is voltak kormányzók. Ha egy ország egy másiknak hadat üzen, azt nyilván nem az utolsó baka írja alá.

-    Summa summarum: helyénvaló, hogy Horthy Miklósnak lovas szobra legyen Magyarországon?

-    Nem tudom.

-    Ha nem tudja, akkor hogyhogy elvállalta a fővédnökséget?

-    Én egy vitézi bál fővédnökségét vállaltam el. Azt gondolom egyébként, hogy a vitézek léte helyénvaló Magyarországon és az általam ismert vitézek – többet is ismerek – nagyon rendes emberek. Ha ők szerveznek egy bált és fölkérnek engem fővédnöknek, akkor én azt a fölkérést elfogadom.

-    Magával a Vitézi Renddel – amely szintén a Horthy-korszakba nyúlik vissza – szemben nincsenek averziói?

-    Sok minden nyúlik vissza a Horthy-korszakba. Mindennel szemben averzióm legyen, ami Horthy kormányzóságának idejével kapcsolatos? Ne vicceljen már!

-    A Vitézi Rendet kifejezetten a rendszer támaszaként alapították 1920-ban. A vitézek az ellenforradalmi rendszer egyik legfontosabb bázisát jelentették.

-    Én nem így tudom.

-    Hogy tudja?

-    A vitézek – nagyon jóravaló magyar emberek – igyekeznek segíteni. Például amikor Felsőzsolcán voltam az árvíz idején zsákot pakolni, akkor néhány vitéz barátom is ott volt.

-    Én az eredeti, 1920-ban alapított Vitézi Rendről beszélek.

-    1920 elég rég volt.

-    Azt nem látja-e problémának, hogy a mostani vitézek ideológiailag onnan származtatják magukat, fölvállalva ezzel a Horthy-korszakot.

-    Ön biztos benne, hogy ezt ők így gondolják?

-    Ellenkező esetben bármi másnak hívnák őket, de nem Vitézi Rendnek.

-    Akikkel én a bálon találkoztam, ők úgy gondolják, hogy az 1920-ban alapított Vitézi Rend tagjai. De ezen túl az ön föltételezéseit én nem hallottam az ő szájukból.

-    Tehát: Horthy belevitte egy vesztes háborúba az országot.

-    Nem vagyok történész, de ön látná egy háború elején, hogy az vesztes lesz-e vagy nyertes?

-    Egyértelműen. Nézzen rá egy 1941-es földgömbre.

-    Akkor ön bölcsebb, mint Horthy Miklós volt.

-    Az könnyen lehet.

-    Akkor lehet, hogy önnek kéne lovas szobrot állítani.

-    1940-ben Nagy-Britannia megnyerte a légi csatát a náci Németországgal szemben. Az Egyesült Államok már azelőtt támogatta a szövetségeseket anyagilag és fegyverrel, hogy hadviselő féllé vált volna. Nem volt kétség, hogy ki nyer, az Egyesült Államok hadba lépése után pedig végképp nem.

-    Ön az akkori kormányzó helyében mit tett volna?

-    Semmiképpen sem lépek be a háborúba és nem írom alá a zsidótörvényeket.

-    Csehországnak vagy Ausztriának sikerült semlegesnek maradnia?

-    Ezek az országok a háborúban már a náci Németország részei voltak. Magyarország nem volt a náci Németország része, még az 1944 márciusi német megszállás után sem. A Barbarossa-terv pedig nem számolt magyar részvétellel. Magyarország azért lépett be a háborúba, mert versenyzett a náci Németország kegyeiért Romániával és Szlovákiával.

-    Ezt ön így gondolja.

-    Nem, ez így van.

-    Bocsánat, ha ön ezt tényként állítja, akkor ezzel én nem tudok vitatkozni.

-    Ön szerint csacsiság, amit mondtam?

-    Nem. Ez bizonyára lehet a történelemnek egyfajta olvasata. Ha ön így olvassa, szíve joga.

-    Rosszul olvasom?

-    Nem tudom.


-    Nem gond, ha Horthynak Magyarországon van lovas szobra?

-    Én nem látok ebben semmi kivetnivalót.

atv.hu, Szegő Péter

További híreink