Horthynak és munkatársunknak is lovas szobrot állítana a fideszes polgármester
Szombat este zajlott le az a sashalmi bál, melynek bevételét Horthy Miklós lovas szobrának fölállítására szánja a bált jegyző Vitézi Rend. A bál egyik fővédnöke Kovács Péter XVI. kerületi polgármester, a másik Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár volt, mindketten fideszes képviselők. Interjúnk ebből az alkalomból készült Kovács Péterrel.
- Polgármester Úr! A Fideszen belül érték-e ön kritikák azért, mert ennek a bálnak az egyik fővédnöke volt?
- Egy nagyon jó hangulatú bál volt, nem volt ezzel semmi gond.
- A Fideszen belül nem érte önt kritika?
- Ne haragudjék már, miért kéne egy polgármestert azért kritikával illetni, mert elmegy egy bálba vagy fővédnöke egy bálnak? Nem tudom, melyik pártban mondják meg a polgármesternek, hogy ezt vagy azt csinálja, a Fidesz egy demokratikus párt.
- Horthy Miklós miatt kérdezem.
- Igen?
- Kormányzóságának utolsó pár éve egy katasztrófa volt.
- Nem tudom, én a XVI. kerületben azt tudtam meg a Déli Harangszó Baráti Kör előadásából, hogy ez nem így volt.
- Hogy volt?
- Azt javaslom önnek, hogyha ebben kételyei vannak, akkor keresse meg a Déli Harangszó Baráti Kört, tartanak ingyenes előadást Horthy Miklós életéről.
- Horthy Miklós aláírása ott volt a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak küldött hadüzenet alján. Egy előre borítékolhatóan vesztes háborúba vitte az országot. Emellett az ő kormányzósága alatt deportáltak 437 ezer zsidót, magyar állampolgárokat, másrészt több mint százezer ember odaveszett a Don-kanyarban.
- Régen volt ez, háború volt.
- Egy fölösleges háborúba vitte bele Horthy az országot. Ezzel nem ért egyet?
- Ön történész?
- Végzettségemet tekintve igen.
- Én nem.
- Az általam elmondott történelmi adatokat elfogadja?
- Bizonyára önnek ez a véleménye.
- Ezek tények. Horthy 1920-tól 1944 októberéig volt kormányzó. Ezek az események az ő kormányzósága alatt történtek.
- Jól mondta: ezek az események akkor történtek.
- Az ő aláírásával.
- Az ön nagyszülei is akkor éltek, az én nagyszüleim is. Ez is hozzátartozik a történelemhez.
- De a nagyszüleim nem írták alá a Szovjetunió vagy az Egyesült Államok elleni hadüzenetet, Horthy Miklós aláírta.
- Az ön nagyszülei nem is voltak kormányzók. Ha egy ország egy másiknak hadat üzen, azt nyilván nem az utolsó baka írja alá.
- Summa summarum: helyénvaló, hogy Horthy Miklósnak lovas szobra legyen Magyarországon?
- Nem tudom.
- Ha nem tudja, akkor hogyhogy elvállalta a fővédnökséget?
- Én egy vitézi bál fővédnökségét vállaltam el. Azt gondolom egyébként, hogy a vitézek léte helyénvaló Magyarországon és az általam ismert vitézek – többet is ismerek – nagyon rendes emberek. Ha ők szerveznek egy bált és fölkérnek engem fővédnöknek, akkor én azt a fölkérést elfogadom.
- Magával a Vitézi Renddel – amely szintén a Horthy-korszakba nyúlik vissza – szemben nincsenek averziói?
- Sok minden nyúlik vissza a Horthy-korszakba. Mindennel szemben averzióm legyen, ami Horthy kormányzóságának idejével kapcsolatos? Ne vicceljen már!
- A Vitézi Rendet kifejezetten a rendszer támaszaként alapították 1920-ban. A vitézek az ellenforradalmi rendszer egyik legfontosabb bázisát jelentették.
- Én nem így tudom.
- Hogy tudja?
- A vitézek – nagyon jóravaló magyar emberek – igyekeznek segíteni. Például amikor Felsőzsolcán voltam az árvíz idején zsákot pakolni, akkor néhány vitéz barátom is ott volt.
- Én az eredeti, 1920-ban alapított Vitézi Rendről beszélek.
- 1920 elég rég volt.
- Azt nem látja-e problémának, hogy a mostani vitézek ideológiailag onnan származtatják magukat, fölvállalva ezzel a Horthy-korszakot.
- Ön biztos benne, hogy ezt ők így gondolják?
- Ellenkező esetben bármi másnak hívnák őket, de nem Vitézi Rendnek.
- Akikkel én a bálon találkoztam, ők úgy gondolják, hogy az 1920-ban alapított Vitézi Rend tagjai. De ezen túl az ön föltételezéseit én nem hallottam az ő szájukból.
- Tehát: Horthy belevitte egy vesztes háborúba az országot.
- Nem vagyok történész, de ön látná egy háború elején, hogy az vesztes lesz-e vagy nyertes?
- Egyértelműen. Nézzen rá egy 1941-es földgömbre.
- Akkor ön bölcsebb, mint Horthy Miklós volt.
- Az könnyen lehet.
- Akkor lehet, hogy önnek kéne lovas szobrot állítani.
- 1940-ben Nagy-Britannia megnyerte a légi csatát a náci Németországgal szemben. Az Egyesült Államok már azelőtt támogatta a szövetségeseket anyagilag és fegyverrel, hogy hadviselő féllé vált volna. Nem volt kétség, hogy ki nyer, az Egyesült Államok hadba lépése után pedig végképp nem.
- Ön az akkori kormányzó helyében mit tett volna?
- Semmiképpen sem lépek be a háborúba és nem írom alá a zsidótörvényeket.
- Csehországnak vagy Ausztriának sikerült semlegesnek maradnia?
- Ezek az országok a háborúban már a náci Németország részei voltak. Magyarország nem volt a náci Németország része, még az 1944 márciusi német megszállás után sem. A Barbarossa-terv pedig nem számolt magyar részvétellel. Magyarország azért lépett be a háborúba, mert versenyzett a náci Németország kegyeiért Romániával és Szlovákiával.
- Ezt ön így gondolja.
- Nem, ez így van.
- Bocsánat, ha ön ezt tényként állítja, akkor ezzel én nem tudok vitatkozni.
- Ön szerint csacsiság, amit mondtam?
- Nem. Ez bizonyára lehet a történelemnek egyfajta olvasata. Ha ön így olvassa, szíve joga.
- Rosszul olvasom?
- Nem tudom.
- Nem gond, ha Horthynak Magyarországon van lovas szobra?
- Én nem látok ebben semmi kivetnivalót.
atv.hu, Szegő Péter
