Ma már nem az a kérdés, hogy mikor érkeznek az európai uniós források, hanem az, hogy mennyi érkezik és "mire használjuk" - jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Portfolio “EU-források 2024” mai konferenciáján.

Navracsics Tibor konkrét számokat mondott: eszerint a legutóbb megítélt plusz 2 milliárd eurós uniós forrás az eddig megítélt és utalásban lévő 10,2 milliárd euróhoz társul.

"Tehát most már 12,2 milliárd eurónyi fejlesztési forrással számolhatunk. Ha változó mértékben is, de egyértelműen nyertesei vagyunk az európai uniós tagságnak, a számok önmagukért beszélnek" - jelentette ki.

Még most sincs 100 százalékig elszámolva a 2014-2020-as időszak, de a legfrissebb adatok alapján "az élen vagyunk" az európai uniós tagállamok között az európai uniós források felhasználásában - mondta Navracsics Tibor.

“A számokból is látszik: Magyarországnak érdemes pénzt adni, mert azt jól, hatékonyan és eredményesen használja fel. Nemcsak a területi felzárkóztatás szempontjából, hanem az ágazati fejlesztési politikák, sőt a társadalompolitikai célok szempontjából is a legeredményesebb európai uniós tagállam vagyunk" - hangoztatta a miniszter.

Arról is beszélt, hogy az operatív programok “már javában” a megvalósulás útján haladnak, van olyan operatív program, amelynek már csaknem a felét kiírták és az összegeket meg is ítélték. Ilyen a TOP Plusz például. A GINOP Plusznál is várható a következő időszakban egy nagyon nagy kiírási hullám, éppen azért, hogy a gazdaságnak újabb lendületet lehessen adni.

Megjegyezte, hogy Magyarország helyreállítási tervének támogatási része 2300 milliárd forintot jelent, a hitel része pedig az a 2800-2900 milliárd forint körüli összeg, amelyet majd kedvezményes kamattal kell visszafizetni. Az ezekből megvalósuló projekteknek 2026 nyár végéig el kell készülniük és üzemelniük kell.

Tehát, "óriási nyomás alatt lesz rövidesen a magyar gazdaság a kivitelezést tekintve is" - fogalmazott Navracsics Tibor a 2026-os nyári határidőre utalva.

Korábban megjelentek olyan hírek, hogy a magyar kormány és más EU-tagállamok is szerettek volna határidő-hosszabbítást, de úgy tűnik, nem jártak sikerrel az Európai Bizottságnál. Korábban a miniszter is utalt erre az igényre.

Navracsics Tibor most a konferencián azt mondta: programok indulnak -jelentős mértékben energetikai programok -olyanok, amelyek túlnyomó többségben az építőipar számára is "komoly löketet jelentenek".

Az EU-s helyreállítási források kapcsán a hároméves csúszásról Navracsics Tibor azt mondta:

"idegesítőnek tűnik, hiszen mi valójában már 2021. január elsején kezdtük volna a megvalósítását az uniós projekteknek, de még így is az eredeti ütemterv szerint tudtunk és tudunk most is haladni, ez az újabb 2 milliárd euró, amihez hozzájutottunk, az ütemterv szerint megy".

“Már 5,2 százalékát le is tudtuk hívni a 2021-27-es időszakban rendelkezésünkre álló európai uniós forrásoknak, amely kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy 2027-ig tart a pénzügyi időszak, de a 2014-2020-as időszakot is csak most zárjuk" - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak a felzárkóztatáson kell dolgozni, hanem a versenyképességi mutatók javításán is, mivel a versenyképesség és a fejlettség összefügg. Ezért meg kell találni azokat az ösztönzőket a vállalkozók, a kamarák, a gazdaság számára, amelyek egyben a versenyképesség javítását is lehetővé teszik - jegyezte meg.

Egyértelműnek nevezte a kapcsolatot a városiasodottság és a fejlettség, illetve a versenyképesség között is, és hangsúlyozta, mivel Magyarország lakosságának több mint fele van kapcsolatban a fővárossal, Budapest nem hagyható ki a fejlesztéspolitikából. "Még ha időnként vérmesebb politikustársaim a nyilvános megbüntetését is követelik a városnak", egész egyszerűen aki Budapestet bünteti, az egész országot bünteti - mondta.

Navracsics Tibor a konferencián arról is beszámolt: a tervek szerint csaknem 700 milliárd forintnyi energiahatékonysági, víziközmű- és szennyvízhálózat-fejlesztési, 645 milliárd árvízvédelmi, katasztrófakockázat-csökkentési, 430 milliárd digitális fejlesztési, 416 milliárd kis- és középvállalkozási, hitel- és vállalkozásfejlesztési, 252 milliárd kutatás-fejlesztés-innováció, 57 milliárd természetvédelmi, 30 milliárd lakhatási és szociális szolgáltatások és 23 milliárd közlekedésbiztonsági pályázat kiírását tervezik.

Itthon

Pedagógus béremelés: Navracsics újabb részletet árult el

kapcsolódó cikkeink