Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-09-21 21:44:00

"Ami furcsa volt, hogy öt percig néma csend volt" - folytatódott a Hableány-tragédia tárgyalása

A dél-koreai túlélők meghallgatásával folytatódott volna a hajóbaleset tárgyalása, de mivel Dél-Koreában nemzeti ünnep van, amiről a bíróság túl későn értesült, így a tanúkat majd csak november 10-én hallgatják meg - írja a Telex. A tárgyalás első részében így azt próbálták tisztázni, kinek a felelőssége a bűnjelként lefoglalt hajó megóvása.

A portál beszámolója szerint a Hableány hajó roncsa továbbra is a Népszigeten áll, az újpesti kikötőben, de gyakorlatilag senki nem őrzi, így szabadon megközelíthető. A bíróság május 20-án tartott szemlét a hajónál a védelem által felkért magánszakértővel, ott szembesültek azzal, hogy a hajóra bárki felmászhat, sőt, arról bármit el is lehet vinni.

A védelem szerint a minisztériumi rendeletek egyértelműen fogalmaznak. Ebben az eljárásban pedig "a rendelkezési jogkör gyakorlója" az ügyet tárgyaló Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Tóth M. Gábor, a vádlott védője szerint ennek ellenére a kormánylapát tengelyéről például eltűnt a perlonkötél, a hajót folyamatosan rongálják, 2021. május 29-én pedig kikerült egy olyan felvétel, amin az látszik, hogy a hajótestre felmászva hosszabb videót készítettek a hajó belsejéről. Hozzátette, az nyilvánvalóan nem elvárható, hogy a bíróság éjjel-nappal "ellenőrizze a tárgyi bizonyíték sértetlenségét, az viszont igen, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ilyen dolgok ne történhessenek meg", hiszen a bizonyításban mindennek jelentősége van.

Az ügyet tárgyaló bíró szerint azonban a bűnjel kezelése nem az eljáró bíró hatásköre. Erre külön csoport van, a bűnjelkezelési csoport, amely a Fővárosi Törvényszék hatásköre alá tartozik, mondta Németh Leona. A tanácselnök szerint ő minden tőle telhetőt megtett. Miután a Facebookon meglátta a hajóroncs belsejéről készült videót, felvette a kapcsolatot a tárolást végző céggel, és a törvényszék elnökségének is jelezte a problémát.

A keddi tárgyaláson tanúként hallgattak meg több, a baleset idején a Dunán dolgozó hajóskapitányt, így a Pest-Buda nevű városnéző hajó kapitányát is.

"Láttam a Hableányt elhaladni, és néztem, ki milyen sebességgel halad. A Hableány a maximális sebességgel közeledett a Margit híd felé, a Viking még tartotta magát. Amikor a Hableány majdnem elérte a hidat, a szállodahajó elindult, és jelentősen gyorsuló sebességgel érte be a városnéző hajót" – emlékezett vissza a Pest-Buda kapitánya.

Szerinte a vízállás miatt a híd nehezen volt behajózható, ezért arra számított, hogy a két kapitány rádión jelez egymásnak. "Ami furcsa volt, hogy öt percig néma csend volt" 

- mondta.

A férfi szerint a Viking kapitánya nem megfelelően hajózta be a hidat, pontosan középen kellett volna tartania a hajót a híd előtt néhány méterrel, ő viszont inkább beesett a hídba, nem az utat tartotta.

Tóth M. Gábor szerint a keddi tárgyalásra is csak magyar nyelven kapta meg az idézéseket a Viking Sigyn ukrán kapitánya, de a bíróság több tárgyalás jegyzőkönyvét sem fordíttatta le neki. Mint mondta, az áprilisi tárgyaláson a bíróság úgy fogalmazott, hogy költséghatékonysági szempontok miatt is mellőzi a tárgyalási jegyzőkönyvek anyanyelvi lefordíttatását. A bíróságnak azonban öt hónap alatt sem sikerült a védelemmel közölni azt a határozatot, mely alapján így döntött – tette hozzá Tóth M. Gábor.

A védő indítványozta, hogy a vádlott továbbra is anyanyelvén olvashassa a tárgyaláson elhangzottakat. Már csak azért is, mert ha a dél-koreai sértetteknek joguk van a rájuk vonatkozó jegyzőkönyveket anyanyelvükön megismerni, akkor ebből okszerűen és jogszerűen következik, hogy az ügy főszereplője is jogosulttá válik erre.

A védelem szerint a védekezéshez való jog alapvetően sérül akkor, ha a bíróság a tárgyalás jegyzőkönyveit nem fordíttatja le a vádlott számára. A bíró helyt adott az indítványnak, vagyis visszamenőleg is lefordíttatja a dokumentumokat.

Két éve történt a Hableány tragédiája

 

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink