Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-08-02 18:31:00

Pegasus-ügy: ezt javasolja a szakértő az ellenzéknek

Újabb megfigyelt neve derült ki a Pegasus-botrányban: Csikász Brigitta az Átlátszónál dolgozott 2019-ben, amikor a Pegasus-szoftverrel lehallgathatták. Ő már a negyedik újságíró, aki érintett a megfigyelési botrányban. Lattmann Tamás nemzetközi jogász a magyar lehallgatási törvényről azt mondta, szerinte kevés más országban lehetséges, hogy az igazságügyi miniszter, akár bírói engedély nélkül is dönthessen megfigyelésekről. Az ATV Híradó riportja.

Pegasus-botrány: Újabb újságíró az érintettek között

 

Újabb Pegasus-megfigyelt állt a nyilvánosság elé: Csikász Brigitta újságírót még 2019-ben hallgathatták le. Ebben az időben jelentek meg írásai az Európai Csalás Elleni Hivatal nyomozásairól, amelyekben kormányközeli üzletemberek is érintettek voltak.

Csikász Brigitta állítása szerint már 2010 után is kapott olyan információkat, hogy megfigyelhetik. A Direkt36-nak azt mondta: mindig is tudta, hogy a témái, cikkei nem minden esetben aratnak mindenkinél tetszést.

Lattmann Tamás a következőképpen nyilatkozott az ATV Híradónak a magyar lehallgatási törvényről. Amikor vannak bizonyos garanciális szabályok, de azokat az állam nem tartja be, akkor a legjobban megírt jogszabályok is rosszul fognak működni – vélekedett. A nemzetközi jogász elsősorban a politikai kontrollt hiányolja. Úgy véli, a problémát „egy viszonylag gyengére megírt rendszer és az abban foglalt minimális garanciák működtetésére vonatkozó szándék hiánya” jelenti.

Két úton kaphatnak engedélyt a hatóságok egy állampolgár lehallgatására: vagy bíró által vagy az igazságügyi miniszter útján. A szakértők szerint ez utóbbi jelenti a magyar törvény gyengeségét, ugyanis az igazságügyi miniszter egy politikai kinevezett, a végrehajtói hatlami ág szereplője.

2016-ban már a strasbourgi bíróság is elítélte a magyar lehallgatási törvényt. A politikai ellenőrizhetőség hiánya és a miniszteri engedélyeztetés mellett egy harmadik pontot szóvá tettek. Kifogásolták azt is, hogy ha valaki nehezményezi vagy sérelmezi azt, hogy mi történt vele, akkor ugyanaz a személy, jelesen az igazságügyi miniszter bírálja felül, hogy helyes volt-e vagy nem a lehallgatás.

Az elemző szerint jogi eszköz alig van a lehallgatási ügy részleteinek megismerésére, de adódik egyéb lehetőség.

Az ellenzék létrehozhatna egy vizsgálóbizottságot, és elkezdhetne akár helyzetben nem lévő titkosszolgálati szakembereket megkérdezni, anyagokat összeállítatni arra vonatkozóan, hogy mi is történhetett 

– javasolta híradónknak nyilatkozva Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az elemző szerint az is sokat elárul, hogy a múlt héten csak körülbelül 1000-en vettek részt a lehallgatások miatt szervezett tüntetésen.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink