Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-08-02 06:02:00

Varga Mihály első ízben és keményen reagál Matolcsy György kritikájára

“A költségvetés marad így, ahogy van. Vicces lenne, ha a parlament által június 15-én elfogadott törvényt már júliusban módosítanánk” - jelentette ki Varga Mihály az atv.hu-nak adott nagyinterjúban, először reagálva Matolcsy György kritikáira. A pénzügyminiszter szerint Matolcsy receptjének követése megszorításokkal járna ‘22-ben, de ezt ő nem támogatja. A magyar helyreállítási alap brüsszeli esélyeit tízes skálán 8 és félre teszi. Szerinte a magyar euróról a döntés korai lenne még a ‘22-26-os ciklusban is, az EU csatlakozásunkra pedig most igennel szavazna.

Csak Matolcsy Györgyék akcióképességétől függ, hogy egy gombóc fagyi 500 forint lesz a Balatonon vagy esetleg itt a József nádor téren is tudnak tenni valamit?

Alapvetően a piaci folyamatoktól függ. Természetesen vannak, akik nagyobb befolyással tudnak arra hatni, hogy ezek a piaci folyamatok mérsékelt fogyasztói áremelkedést, mérsékelt inflációt idézzenek csak elő. A monetáris eszközök a jegybanknál vannak. A jegybank megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy ezek az áremelkedések mérsékeltebbek legyenek.

Ősszel nem lesz újabb drágulási hullám?

Egyetértve és persze bízva a beígért jegybanki lépésekben, átmenetinek érzem az infláció magasabb szintjét. Újraindítás van a világgazdaságban, az emberek elkezdtek erőteljesebben költekezni, hiszen a karanténszabályokat lényegében mindenhol feloldották, és ez a hirtelen megjelenő kereslet megdobta az árakat. A kínálati oldal is lassabban rendeződik vissza, a szállításban konténerhiány van, az autógyártás alkatrész-hiánnyal küzd, vagyis egyszerre hajtja sok dolog az árakat magasabbra.

Júniusban 5,3 százalékos volt az infláció. Budapesti piacokon a sárgabarack közel kétezer forint, az őszibarack szintén megdrágult, az étolaj is, de a benzinár is rekordszinten volt a napokban, 454 forinton...

Ha jobban megvizsgáljuk, minek és hogyan változott az ára, akkor azt látjuk, hogy a világgazdaságban alapvetően az energiaárak növekedése hajtja föl az inflációt. Az euróövezet első negyedéves 2 százalékos áremelkedése jórészt az energiaárak 10 százalékos növekedéséből fakad. Ez megjelenik Magyarországon is, nem véletlen, hogy a jövedéki termékek közül a benzin, gázolaj ára nőtt a legnagyobb mértékben. A mezőgazdasági termékek árában ott van az idei aszály, de áttételesen a munkabérek 8 százalékos növekedése is. Ha vannak eszközök a jegybanknál - márpedig vannak és ezeket használni is fogják -, akkor mérsékeltebb pályára visszakerülő inflációval kell számolni.

2022-BEN AZ INFLÁCIÓ VISSZAMEHET A 3 SZÁZALÉKOS IRÁNYBA

A Pénzügyminisztérium áfacsökkentést tervez az alapvető élelmiszereknél?

Megtettük. Az elmúlt években a tej, tojás, hal, csirke-, vagy sertéshús esetében, tehát alapvető termékeknél, a legalacsonyabb mértékre csökkent az áfa-kulcs. De mindig számolni kell azzal, hogy az áfacsökkentés csak egyszeri árcsökkenést jelent. Épp a tojásnál derült ki, hogy a piac szépen visszavette azt a csökkenést, amit az 5 százalékos áfa adott. Az áfa csökkentése hosszútávon nem tudja érdemben befolyásolni az árakat, azt a piaci folyamatok döntik el, nem a kormány szándéka. 2013 óta az adópolitika alapja, hogy a közösség kiadásaihoz szükséges bevételeket, vagyis az egészségügyhöz, a honvédelemhez, közbiztonsághoz, oktatáshoz szükséges közösségi forrásokat, nem a jövedelemadóból, vagy a vállalati nyereségadókból szedjük be, hanem a fogyasztási típusú adókból. Az adópolitika a munkát ösztönzi, ezért is magasabb Magyarországon az áfakulcs, mint az Európai Unió átlagában. Viszont nálunk kedvezményesebb vagy kisebb, sőt, Európában a legkisebb a vállalati nyereségadó és harmadik legkisebb a jövedelemadó mértéke is.

Az, hogy pont most vezették ki július 31-ével az 5 százalékos kedvezményes áfát az elvihető italokra, ételekre a vendéglátásban, jó ötlet volt?

Ez nem egy ötlet, ez egy gazdaságvédelmi intézkedés volt, ami átmeneti időszakban segített. A vendéglátás júniusi forgalmi adatai már nagyobbak voltak, mint 2019-ben.

Miért nem lehet meghosszabbítani, legalább a szezon végéig?

Azok az éttermek, amelyek komoly konyhát üzemeltetnek, személyzetet tartanak fenn, nem kerülhetnek versenyhátrányba azokkal szemben, ahol szimpla kiszállítás folyik, más költségekkel. Ezért volt korábban is eltérő a két szolgáltatás áfa-kulcsa. Az újraindítás idején a korábbi szabályozás áll vissza. Mivel a szektorban nagyon erős verseny van, ami lenyomja az árakat, a keresletet ez érdemben alig befolyásolja.

4,2 százalékos lesz az infláció idén, és jövőre 3,6 százalékos? A 2022-es költségvetésben, amit a parlament már elfogadott, nem 3 százalékos szerepel?

Az idei évre is 3 százalékot terveztünk eredetileg, ezt korrigáltuk a tavaszi módosítás során 3,6-ra. Hogy jövőre az infláció mértéke mennyi lesz, ezt még nehéz pontosan megbecsülni. Úgy számolunk, hogyha a jegybank használja a nála meglévő eszközöket, akkor az infláció újra visszamehet a 3 százalékos tartomány irányába 2022-ben. Ezzel kalkulál a jövő évi költségvetés is. Az infláció mérséklése érdekében a jegybank már lépett. Az európai bankok közül elsőként jelentett be kamatemelési pályát, van esély tehát arra, hogy az infláció mértéke idén átmenetileg magasabb, jövőre pedig már kisebb mértékű legyen.

Matolcsy Györgyék harmadszorra emelték a jegybanki alapkamatot múlt kedden, harminc bázisponttal. Ez a fogyasztási hiteleknél, jelzáloghiteleknél az emberek számára jelentősen érzékelhető kamatemelkedést okoz?

Ha magasabb az infláció mértéke és az alapkamat szintje is magasabb, akkor ez meg fog jelenni a hitelek a kamataiban is. Most azt kellett mérlegelni a jegybanknak, hogy a gazdaság újraindulása mellett az infláció mértéke mennyire veszélyes. Egyetértek a jegybankkal, hogy a magasabb infláció veszélyt jelenthet.

Örömmel halljuk, hogy egyetértenek...

Jelenleg nagyobb problémának tartom az infláció mértékét, mint az államháztartási hiány korábbi szinthez viszonyított magasabb mértékét. Az államháztartási hiány tavaly kisebb volt nálunk, mint az EU-átlag, és jövőre is a középmezőnyben vagyunk. A konvergencia-programok alapján még a régióban is átlagosnak számít. Az újraindítás miatt ez egy természetes állapot, elég lesz megnézni majd az ősszel Európában elfogadott nemzeti költségvetéseket. Ezzel ellentétben amagyar infláció mértéke április-május-júniusban a legmagasabb volt az Európai Unióban.

MEGSZORÍTÁSOKKAL JÁRNA, HA MATOLCSYT KÖVETNÉK - “A KÖLTSÉGVETÉS MARAD, AHOGY VAN”

Matolcsy György most a Pénzügymisztérium fiskális politikájának legnagyobb ellenfele?

Matolcsy György helyett nem tudok nyilatkozni, nyilván ő majd elmondja, vagy megírja…

Olvasta A negyedik hadjáratot?

Van olvasnivalóm bőségesen, de értesülök a fontosabb hírekről.

Matolcsy György írta a Magyar Nemzetben. És teljesen szembement az 5,9 százalékos a hiánycéllal, amit ön jelölt meg a ‘22-es költségvetésben. Hibás és kockázatos ez a nagy hiány szerinte.

Rendben, beszéljünk a kritikáról. Az állítás: az államháztartási hiányt 3 százalék alá kellene vinni már 2022-ben. Ez hiba lenne, mivel megszorításokkal és a meginduló növekedés lefékezésével járna. Nem véletlenül függesztette fel az erre vonatkozó költségvetési szabályt az Európai Bizottság. Ez egy újraindítási periódus, a költségvetésnek támogató és ösztönzőfiskális politikát kell megvalósítania. Támogatjuk a munkahelyek újrateremtését, támogatjuk a beruházásokat, adócsökkentéseket hajtunk végre. Egyáltalán, a gazdasági visszaesés utáni időszak újjáépítésén dolgozunk. Ezért nyilván magasabb lesz az államháztartás hiánya, de hangsúlyozom: ez nem tér el az Európai Uniós átlagtól. Érdemes elolvasni a V4-ek áprilisban benyújtott konvergencia programjait. Magyarország Lengyelországgal együtt a leggyorsabban fog visszatérni a 3 százalékos hiányszinthez 2024-ben.

Idénre 2,9 százalékos hiányt terveztek és ahelyett lesz 7,5, jól emlékszem?

Igen, innen csökken jövőre 5,9 százalékra. Az újraindításnak vannak költségei, amelyeket egy támogató fiskális politikának vállalnia kell. Nem erről szól az unió közös helyreállítási alapja is? Közösen vállalunk adósságot azért, hogy a gazdaságainkat segítsük. Nem szabad elkövetni azt a hibát, amit 2008 után a gazdaságpolitikusok elkövettek, amikortúlságosan gyorsan zárt vissza és szigorodott a pénzügypolitika, emiatt 2011-12-ben ismét recesszióba csúszott nemcsak a magyar gazdaság, hanem a világgazdaság is.

Matolcsy György ennél a kritikájánál már tovább ment, levezette, hogy miután fel van tüzelve a gazdaság és az államadósság szintje is magas, plusz nagyon magasra tervezett a 2022-es hiány, mindenképpen módosítani kell a költségvetést.

A költségvetés marad így, ahogy van. Vicces lenne, ha a parlament által június 15-én elfogadott törvényt már júliusban módosítanánk, ami ráadásul még életbe sem lépett, mivel még 2021 van, nem 2022.

Tehát nem veszik figyelembe Matolcsy György felszólítását?

Figyelembe vesszük mindenki javaslatát, minden észrevételre odafigyelünk, még az ellenzéki észrevételekre is. A magyar parlament nagy többséggel elfogadta az újraindítás jövő évi költségvetését. Hozzáteszem, mindezt a Költségvetési Tanács jóváhagyásával, amelynek a Számvevőszék és a jegybank elnöke is tagja. Természetesen legyünk óvatosak! A vírushelyzet hozhat még olyan változásokat, amelyek gazdasági lendületet fognak vissza, ezért folyamatosan figyelünk a helyzet változására. Érdemes mindig két-három hónap, legalább egy negyedév teljesítményét megvárni, hogyha hozzá akarunk nyúlni a költségvetéshez.

HA LESZNEK IS ÚJ KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK, NEM LESZNEK OLYAN MÉLYEK...

Negyedik hullám a járványügyi szakemberek szerint lesz. Kizárható, hogy most augusztus végén vagy ősz elején újabb korlátozó intézkedéseket kell hozni, például újbóli maszkviselést?

Magyarország nincs légmentesen lezárva, a vírus újabb hulláma néhány országban már megjelent. Nálunk még nincs ilyen helyzet, de új típusú mutánsok, vírusvariációk már nálunk is vannak. Magyarország fölkészült akár egy újabb hullámra is, megvannak a szükséges védekezési eszközök az egészségügyben.

A fő kérdés az, hogy lesznek-e olyan korlátozó intézkedések, amik már a gazdaságra, a növekedésre is komolyan kihatnak?

Magyarország az egyik leginkább átoltott ország az Európai Unió országai közül, dobogósak vagyunk az oltottsági arányokat tekintve.

A második oltásnál.

Mivel az oltás védettséget, vagy enyhébb lefolyású megbetegedést jelent - ezek főleg brit és izraeli tapasztalatok -, ezért jóval kisebb mértékben számítok arra, hogy gazdaságot korlátozó intézkedésekre lesz szükség.

Van B tervük?

Több terv, több forgatókönyv is van. Ismétlem, ha lesznek is korlátozó intézkedések, azok nem lesznek olyan kiterjedtek és olyan mélységűek, mint a korábbi vírushullámoknál.

VÁLASZ MATOLCSYNAK: A LÉZERKUTATÓ NEM AZÉRT LESZ, HOGY “A BETONBAN GYÖNYÖRKÖDJÜNK!”

Matolcsy György a Magyar Nemzetben az okos beruházások intenzív pályájáról ír, és azt veti a kormányzat szemére: “vasba és betonba” fektetnek és nem okos beruházásokba, a digitalizációt előre sorolva.

Itt ülünk a Nemzeti Versenyképességi Tanács hamarosan megkezdődő ülésének helyszínén. Az elmúlt években sok javaslatot tett ez a testület is a kormánynak, a beruházások szerkezetének változtatására, a digitalizáció kiterjesztésére. Többet támogatott is a kormány. Vitatható ez az állítás.

Milyen szempontból?

Az elmúlt évek legfontosabb változása a beruházások összetételében, hogy a körforgásos gazdaság, a zöld gazdaság, a digitalizáció elemei egyre inkább megjelentek. Aki a nemzetközi versenyképességi listákat is követi, láthatta, hogy Magyarország pozíciója minden listán javult. Épp az értékelődött föl ezekben a mérésekben, hogy a magyar gazdaság egyre inkább a hozzáadott értékre koncentrál, arra a tudástőkére, a digitalizációra, amit az elmúlt években megvalósítottunk. Irányait tekintve tehát nincs vita a jegybank és a kormány között, mi is azt gondoljuk, hogy sokkal inkább a tudásintenzív ágazatokra kell tenni a hangsúlyt. Talán a jegybankelnök gyorsabban akar haladni annál, mint amire a lehetőségeink engednek. Konkrét példaként említhetem: a magyar helyreállítási programnak hangsúlyos eleme, hogy a felsőoktatási ágazatban mintegy 1500 milliárd forintos beruházást akarunk végrehajtani. Mi másról szól ez...

A 1500 milliárdos felsőoktatási “lokomotívot” az 5800 milliárdos brüsszeli első magyar helyreállítási verzióban megjelölte a kormány. De az 2500 milliárdos magyar helyreállítási tervből már a kisebb, 1191 felsőoktatási milliárd is ki lett húzva?

Egy része került be, mivel épp Brüsszel vitatta ennek a felsőoktatási csomagnak a nagyságrendjét. De nem mondtunk le arról, hogy a tudástőkét fejlesszük és a humán erőforrásokba ruházzunk be.

A 2500 milliárdos helyreállítási tervben a magasan képzett munkarőnél 281 milliárd szerepel. Az egészségügynél 857 milliárd, ami kevesebb az első verziónál -, az orvosok béremelésére nem változott, biztosított a 300 milliárdos forrás. De a digitalizációnál 284 milliárd szerepel, kevesebb az eredetinél.

Ez nem jelenti azt, hogy ezeket a programokat ne akarnánk végrehajtani. Csak arról van szó, hogy az Európai Unió koronavírus-járvány okozta károkat helyreállító, úgynevezett RRF-keretének a hitel részére nem adtunk be igényt. Ez 3300 milliárddal csökkentette a keret nagyságát. Jelenleg csak azt a 2500 milliárdos forrást kívánjuk igénybe venni, amit vissza nem térítendő támogatásként biztosít az Európai Unió, ezért arányosítani kellett a 2500 milliárdos kerethez a programokat. A magyar helyreállítási tervben ezek a programok tartják azokat az Európai Bizottság által elvárt arányokat a zöldítés, gazdaság, digitalizáció terén, ami szükséges a tervek elfogadásához. Még egyszer hangsúlyozom: ez nem zárja ki azt, hogy nemzeti forrásból ne fordíthatnánk erre pénzt.

Matolcsy György akkor nincs ezzel tisztában?

Matolcsy György véleménye abban tér el a kormány álláspontjától, hogy gyorsabban szeretné azt csinálni, amihez szerintünk a források átrendezése okán fokozatos tempó társul.

Matolcsy téved? Ő egészen mást mond.

Meg kellene kérdeznie, hogy mit gondol erről. Szerintem itt aránybeli tévedés van. A magyar gazdaság pont azért tud versenyképességi listákon előrébb kerülni, mert nagymértékben költ arra, hogy az ipar 4.0 különböző kutatásfejlesztési programjain keresztül a tudástőke is gyarapodjon.

Ő azt vezeti le, hogy az építési beruházások aránya 50 százalékos, az EU-ban is magasnak számító 7,1 százalékos beruházási rátát az óriási árdrágulás okozta az építőanyag-iparban, és ez virtuális”. Másrészt, sok száz milliárdot szignáltak kiemelt közúti vagy vasúti projektekre, hidakra, sportlétesítmények fejlesztésére.

Jelezném, hogy ebben az ár-növekedésben az infláció és az árfolyamváltozás is benne van. A jegybank mérlege egy év alatt duplájára nőtt, ebben a beruházási célú hitelek támogatása meghatározó volt. Azt pedig, hogy az építőipari beruházások minek teremtik meg a lehetőséget, érdemes fölmérni. Sok felsőoktatási intézménynél úgynevezett Science parkok megvalósításába fogtak. Ez első körben építést isjelent, de a következő lépés nyilván az lesz, hogy ezekbe az épületekbe olyan tudástőke-beruházás történik, ami a kutatásfejlesztést, az innovációt fogja majd segíteni. A szegedi ELI lézerkutatót sem azért csináljuk, hogy a betonban gyönyörködjünk, de első körben építeni kellett.

NADRÁGSZÍJMEGHÚZÁS? SEM A 2014-ES, SEM A 2018-AS VÁLASZTÁST NEM KÖVETTE MEGSZORÍTÁS

Ellenzéki pártok gazdasági tanácsadói azt mondják: a Matolcsy és a kormány közötti csata csak egy “kirakat”. A kormány, a PM eleresztette a pénzek költésénél a gyeplőt, a 2022-es választási költségvetés. Matolcsy György pedig azért érvel most ez ellen, hogy a jövő tavaszi választások után - ha újra Orbán-kormány alakul - hitelesen eszközölhenek majd 3 százalékos hiánycélt - és jön a nadrágszíjmeghúzás.

Reményt keltő, ha az ellenzéki elemzők is a kormány munkájának folytatásával számolnak. A feltevést ettől függetlenül cáfolnom kell. Ez a feltételezés abból indul ki, hogy minden kormány költekezni akar, amikor választási év van. A baloldali kormányokat viszont nemcsak a választások évében, hanem a választások évei között is költekezés jellemezte. 2002-2010 között az átlagos éves államháztartási hiány 6,6 százalék volt. Volt olyan év, amikor persze még magasabb is volt, 9,3 százalék, ráadásul európai konjunktúra idején, amikor minden gazdaság növekedett, a magyar gazdaság meg szerény növekedés mellett csillagászati deficitet hozott össze. Járványról nem is hallottunk. Ezzel ellentétben az elmúlt tíz esztendőben két választási év volt, amikor le tudjuk mérni, az állítás igaz, vagy sem: ez a két év 2014 és 2018. Az egyik évben 2,8, a másikban 2,1 százalék volt az államháztartás hiánya úgy, hogy 2018-ban 2,4 százalékos hiányt terveztünk és végül ebből lett 2,1. Tehát nemhogy túlköltekeztünk volna egy választási esztendőben, hanem még kisebb is lett a hiány mértéke. Két konkrét tapasztalata is lehet az embereknek, 2014 és 2018, egyiket sem követte megszorító intézkedéssorozat.

A 2020-as hiány több mint 5000 milliárd forint volt, közel került 9 a százalékhoz.

Csakhogy volt egy világjárvány, amivel senki nem számolhatott. Leállt az élet, gyárak, üzemek szüneteltek, munkahelyek szűntek meg. Nézzük meg az Európai Unió gazdaságainak a hiányát! A magyar államháztartás hiánya 8,1 százalék volt 2020-ban, de még ezzel is jobbak voltunk, mint az Európai Unió átlaga. Az európai gazdaságokban is satufékezés történt, bevételek tűntek el, közben a kormányoknak fiskális ösztönzőket kellett elindítani, pénzpumpát kellett beállítani ahhoz, hogy munkahelyek maradjanak meg, cégek éljék túl a karantént. Én lennék a legboldogabbak, ha 3 százalék alatti, vagy akár nulla százalékközeli hiány lenne már ’22-ben. De ezt a gazdaság mostani állapotában felelőtlenség lenne meglépni. Ugyanazzal a hatással járna, mint amivel járt 2008 után, amikor az idő előtti gyors visszazárás miatt 2011-re a gazdaságok teljesítménye jelentősen visszaesett. Érdemes a saját és más tapasztalataiból is tanulni.

Lehet választást nyerni azzal, hogy a családoknak az éves SZJA-t visszaadják februárban - ez 1,5 millió adófizetőt érinthet - 5 százalék fölötti gazdasági növekedésnél? Ez a csodafegyver? Januárban már volt egy 3 százalékos nyugdíjemelés, júniusban 0,6 százalékos volt, és a 3,6 százaléknál magasabb infláció miatt novemberben jön az újabb nyugdíjemelés, a 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés miatt pedig a nyugdíjprémium is.

Választásokat azzal lehet nyerni, ha valaki több voksot kap másoknál. Nem hiszem, hogy csak egy intézkedés megítélése fogja eldönteni a választásokat, ez sokkal több szempont alapján történik meg. Az emberek sokféle szempontot mérlegelnek, az elmúlt évek teljesítményét, a nemzetközi környezetben befutott pályát, ez nagyon sok elemtől függ. A kérdés második részére válaszolva újra megerősítem: a nyugdíjasok nem lehetnek a vesztesei egyik évnek sem. A nyugdíjak reálértékben is nőni fognak idén.

Mekkora lesz novemberben a nyugdíjemelés?

Két elemmel kalkulálhatnak a nyugdíjasok, egyrészt magával a nyugdíjprémiummal, erre 50 milliárd forintot különített el a kormány. A nemzetközi intézmények becslése szerint is jóval 3,5 százalék fölött lesz a gazdaság idei teljesítménye. A legfrissebb pénzügyminisztériumi becslés szerint a várható gazdasági növekedés idén 6-6,5 között lesz, inkább közelebb a 6,5 százalékhoz, jövőre pedig 5,2 százalék. Ehhez további gazdasági lépésekre lesz szükség és eredményesen kell kivédenünk a koronavírus járvány újabb hullámait. Fontos, hogy a gazdaság második negyedévben meginduló lendülete ne álljon meg. Reményeink szerint lesz nyugdíjprémium kifizetés, és lesz még - ha szükséges - egy novemberi korrekció, amennyiben 3,6 százalék fölötti éves infláció valósul meg. A nyugdíjkorreció pontos mértékére a második és harmadik negyedéves adatok alapján lehet majd javaslatot tenni, ezzel meg kell várni novembert.

“OPTIMISTA VAGYOK”

Brüsszel még nem hagyta jóvá a 2500 milliárdos magyar helyreállítási tervet - az előleg is óriási pénz, 328 milliárd forint lenne. Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány Nemzeti Helyreállítási Alapot hoz létre. Itt mennyi forrás, pénz lesz?

Erről már döntött is a kormány. Az idei évben 450 milliárd forint lesz a keretösszege.

Ez a 3600 milliárdos gazdaság-újraindítási alap része?

Igen, ez olyan kiadás volt, amivel számoltunk. A változás annyi, hogy ez nem az Európai Unióból fog érkezni, hanem a nemzeti költségvetésnek kell finanszíroznia. Az elmúlt évek teljesítményének köszönhetően olyan a pénzügyi helyzetünk, hogy ez nem okoz gondot. A brüsszeli jóváhagyás után visszatöltjük a beérkező uniós támogatással a költségvetést. Ha szükséges - amennyiben ezek a viták nem zárulnak le 2022-re - akkor jövőre is finanszírozni fogjuk azt az összeget, amit a helyreállítási program projektjeire terveztünk. Erről már megszületett a kormánydöntés.

Miért mondta azt, hogy szégyenteljes Brüsszel hozzáállása?

Induljunk ki a tényekből! Brüsszelben senkit nem zavar, hogy másfél évvel a vírus megjelenése után még mindig csak a helyreállítási programok jóváhagyásánál tartunk, támogatás még sehol. 2021 júliusát írjuk, és arról megy a vita, a helyreállítási programok alapján milyen pénzt, milyen támogatást is lehetne az országoknak adni. Végtelenül lassú, bürokratikus folyamat. Évekbe telik, amíg komoly programok elindulhatnak, ellentétben az ázsiai országokkal és az Egyesült Államokkal, amelyek világgazdasági színterén versenytársai Európának. Már ez a lassúság is adna okot szégyenkezésre Brüsszelben.

Vannak EU-tagországok, akiknek már utalt is Brüsszel, ehhez képest a mi estünkben szeptember 30-ig tolták ki a tárgyalási folyamatot.

Kétségtelenül működik a kettős mérce, különösen Lengyelország és Magyarország esetében, de akinek elfogadták a helyreállítási programját, az is csak ősszel kap majd ebből a keretből támogatást. Addig a nemzeti költségvetéseknek kell fizetniük. A magyar programnál két hónapos halasztást kért az Európai Bizottság, újabb feltételeket, újabb kérdéseket tesznek föl, holott már májusban benyújtottuk a dokumentumot.

Milyen kérdések érkeznek? Gulyás Gergely azt mondta, Ursula von der Leyen három időpontot is megjelölt korábban, hogy Budapestre érkezik, de törölte. Gazdasággal, projektekkel kapcsolatosak az új kérdések?

Alapvetően nem a gazdasággal kapcsolatosak. A gyerekvédelmi törvény elfogadása váltott ki Brüsszelben olyan heves reakciót, aminek hatására most a vitához kapcsolódó pontokat akarnak az anyagba beemeltetni. Lássunk tisztán: politikai akadályok merültek föl, nem a gazdasággal vagy nem a helyreállítási alap összetételével van alapvetően gondjuk, hanem azzal, hogy a magyar kormány és a magyar parlament szuverén módon hoz döntéseket, amelyek bár az Európai Unió alapértékeivel egyeznek, de nem tetszenek a brüsszeli politikusoknak. Vitában állunk, de bízzunk abban, hogy a felvetésekre adott válaszok meggyőzőek lesznek.

Didier Reynders igazságügyi biztos közölte: nem utalják a 2500 milliárdot, ha nem lesz igazságszolgáltatási regorm és az OLAF által a korrupcióellenes küzdelem jegyében feltárt ügyeket nem vizsgálják ki megfelelően a nemzeti hatóságok.

Elég lett volna, ha Reynders úr rátekint az OLAF honlapjára, akkor talán nem tesz alaptalan kijelentéseket. Az OLAF igazságügyi ajánlásai alapján a tagállami igazságügyi szervezetek által lefolytatott és lezárt büntetőeljárások csupán 37 százaléka végződött vádemeléssel. A magyar igazságügyi hatóságoknak köszönhetően viszont nálunk ezeknek az ügyeknek 67 százaléka végződött vádemeléssel, ami az EU-s átlagot meghaladó arány. A táblázat nyilvános, a 2016 és 2020 közötti időszak adatain alapszik.

Talán sok ezeknek az aránya.

Van, aki alaposabb munkát végez, és komolyan veszi az OLAF ajánlásait. Információhiány van az európai uniós biztos úr részéről.

A Bizottság magyar jogállamisági jelentésében nepotizmusról, “forgóajtókról” írnak.

Ezek politikai állítások, tényekkel nem támaszthatók alá, úgyhogy visszatérve a korábbi kérdésére, ebből a szempontból is szégyenteljesnek lehet nevezni Brüsszel döntését. Politikai vádakat fogalmaznak meg annak érdekében, hogy a helyreállítási alapot ne tudja Magyarország uniós forrásból elindítani. Erre a huzavonára az országnak nincs ideje, ezért saját forrásból a nemzeti programokat elindítjuk.

Valdis Dombrovskis gazdasági uniós biztos azt nyilatkozta: nem túl bölcs döntés a kormány részéről a nemzeti helyreállítási finanszírozás. Ha nem lesz megállapodás, Brüsszel nem fizeti a 2500 milliárdot. Orbán Viktor azonban azt mondta: ezt a pénzt “nem lehet nem odaadni nekünk”.

A költségvetés maradéktalanul finanszírozni fogja a helyreállítási tervben szereplő programokat. Az Európai Uniótól függetlenül is szükségünk van ezekre a fejlesztésekre. Dombrovskis úrnak abból a szempontból igaza van, hogy szerinte csak az a biztos uniós támogatás, amit a bizottság már jóváhagyott. Tekintettel arra, hogy júliusban már megállapodásközeli állapotban voltunk, és úgy tűnt, hogy hamarosan bejelentés is lesz, meg vagyunk győződve arról, hogy ezek a programok bírhatják az Európai Bizottság támogatását. Ha hiszünk abban, hogy jó fejlesztési terveink vannak, akkor saját kockázatra elindíthatjuk a finanszírozást.

Egy 10-es skálán mekkora esélyt ad rá, hogy a ’22-es választások előtt meglesz a megállapodás, és a szalagátvágások is?

Optimista vagyok, legyen Fellinivel szólva 8 és fél.

HITELMORATORIUM: AUGUSZTUS VÉGÉN DÖNTENEK

Szeptember 30-ig a jelenlegi formában érvényes a hitelmoratórium. Meghosszabbítják jövő júniusig?

Folynak az egyeztetések a Bankszövetséggel és a jegybankkal. Olyan megoldást keresünk, hogy a moratóriumot használó 35 ezer cég a módosítások után se kerüljön megoldhatatlan helyzetbe. Másrészt, az MNB felmérése szerint 1,2 millió ember jelentkezett a hitelmoratórium “ernyője” alá, ez egy akkora arány, aminek gazdasági súlya van. Az egyeztetések augusztus végére zárulnak le. A nemzeti konzultáció egyik pontja is a hitelmoratóriumról kérdezi az emberek véleményét. Augusztus végére lezárul a nemzeti konzultáció is, utána lehet majd erről érdemben dönteni.

EURÓ? KORAI LENNE MÉG A 2022-2026 KÖZÖTTI DÖNTÉS IS

Matolcsy György katasztrofálisnak tartaná, ha ‘22-es ellenzéki győzelem után Magyarországon bevezetnék az eurót az “Európai Egyesült Államok hívei”. Szerinte minden olyan ország rosszul járt és sokkal rosszabb lett neki, aki bevezette az eurót. Az Eurobarometer felmérése szerint viszont a magyarok 69 százaléka vásárolna szívesen euróval.

Abban egyetértek a jegybankelnök úrral, hogy az alapvető kérdés a versenyképesség és nem maga a valuta típusa. Ha az ország teljesítménye erős, a versenyképességen tovább tudunk javítani, akkor egy csatlakozás esetén is a nyertesek közé tudunk tartozni. A feltételek teljesítésével pedig saját döntésünk függvénye lehet, mikor akarunk a valutaövezethez csatlakozni. A magyar kormány a társulási szerződés aláírásakor vállalta, hogy a jövőben az eurót bevezeti. Akkor kell tehát csatlakozni, amikor az Magyarország és a magyar gazdaság érdekeit szolgálja. Ennek időpontja még nincs itt, hatékonyságot és versenyképességet kell javítani. A tapasztalatok szerint azok az országok, amelyek gyengeversenyképességgel csatlakoztak az övezethez, nem tudtak az együttműködés nyertesévé válni.

Az euró bevezetéséről a 2022-26-os parlamenti ciklusban lehet már dönteni?

Tekintettel arra, hogy az uniós fejlettség 74 százalékán állunk, ezt még korainak látom.

EU-CSATLAKOZÁS? MOST IGENNEL SZAVAZNA

Kövér László, ha most lenne a népszavazás az EU-csatlakozásunkról egészen biztosan nemmel szavazna. Novák Katalin igennel, Gulyás Gergely konzultálna Kövér Lászlóval és Novák Katalinnal, aztán döntene. Miniszter úr igennel vagy nemmel voksolna, ha most lenne a népszavazás az Európai Uniós csatlakozásunkról?

Ha most, 2021-ben lenne egy ilyen kérdés, az igennel szavazók közé tartoznék. De az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat. Pláne, ha a brüsszeli támadások az értékválasztás miatt folyamatosak lesznek. Pár év múlva térjünk erre vissza!​

Ajánlom

További belföldi híreink