Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-04-04 06:46:00

Mi dönti el, hogyan reagál a szervezetünk a koronavírusra?

A koronavírussal kapcsolatban az egyik legnagyobb talány, hogy mitől függ az, hogy kinél alakul ki súlyosabb betegség. Bármilyen származású is legyen az ember, a számadatok szerint a férfiaknak nagyobb esélyük van a súlyos fertőzésre. A Heti Napló riportja.

Mi dönti el, hogyan reagál a szervezetünk a koronavírusra?

Augusztus végén derült ki a családfőről, hogy elkapta a koronavírust. Zsolt 49 éves. Nincs krónikus betegsége, rendszeresen úszik és fut, mégis komolyan megszenvedte a betegséget. Lázzal és köhögéssel kezdődött nála a fertőzés, majd jött az ízvesztés, végül pedig a múlni nem akaró nehézlégzés. Egy idő után annyira súlyos lett az állapota, hogy kórházba kellett vinni. Két napot töltött a Korányi kórházban. Az is kiderült, hogy a család többi tagja is elkapta tőle a fertőzést. Félő volt, ha a felesége is súlyos állapotba kerül, és nem lesz aki vigyázzon a gyerekekre. Szerencsére nem így lett. Mind ő, mind a gyerekek nagyrészt enyhe megfázásos tünetekkel megúszták a dolgot. Zsolt végül csak 3 hónapnyi otthoni lábadozás után gyógyult ki teljesen a betegségből.

A koronavírussal kapcsolatban az egyik legnagyobb talány, hogy mitől függ az, hogy kinél alakul ki súlyosabb betegség. Tény, hogy az általános egészségi állapot sokat számít és tény az is, hogy a krónikus betegségek növelik a rizikót. Nem egyszer azonban teljesen egészséges betegek is belehalnak a vírusfertőzés szövődményeibe.

A kutatókat a járvány kitörése óta foglalkoztatja hogy mégis hogy lehetséges ez. Az egyik nemzetközi kutatócsoportot az érdekelte, hogy hogy lehet az, hogy míg Európa továbbra is a vírusfertőzéssel küzd, a koronavírus epicentrumában Vuhanban már visszatért az élet a normális kerékvágásba. Több tízezernyi víruson átesett beteg genetikai állományát vették górcső alá, hogy választ kapjanak a kérdésre. Kiderült, hogy ebben fontos szerepet játszik a genetika.

De az is kiderült, hogy európai népesség nem csak a genetika miatt kitettebb a súlyos fertőzésnek. Bármennyire is furcsa, de az elöregedő társadalom és az elhízás is növeli a kockázatot. Hogy miért? Az oka a bélrendszerünk, ahol rengeteg baktérium mellett kimondottan gyulladáskeltő baktériumok is élnek.

Ezeknek az embereknek a szervezete hajlamos arra, hogyha a vírus a tüdőben már rengeteg sejtet elpusztított, akkor egy normális gyulladásos reakció helyett egy nagyon felfokozott durva, önpusztító reakcióval válaszoljon. Ezt hívják citokin viharnak. Sok koronavírusos beteg nem is a fertőzésbe, hanem a túlzott immunválaszba hal bele.

Bármilyen származású is legyen az ember, a számadatok szerint a férfiaknak nagyobb esélyük van a súlyos fertőzésre. A kutatók meg is találták azokat a hormonális okokat, amelyek ebben szerepet játszanak. De az is biztosnak tűnik, hogy az A-s vércsoportúak hajlamosabbak a súlyos lefolyású betegségre, mint a 0-ás vércsoportúak.

Az oltás gyorsítja az immunrendszer válaszát

Nem csak külföldi kutatások léteznek. Széll Márta és csapata azt akarja megtudni, hogy van-e a kizárólag ránk magyarokra jellemző gén, ami befolyásolja egy betegség súlyosságát. Pár laborral arrébb szintén a Szegedi Tudományegyetemen fogtak annak a kiderítésébe, hogy a Magyarországon kötelező tuberkolózis ellen kifejlesztett oltásnak köze lehet -e a fertőzéslefolyásához. A Virok Dezső vezette kutatócsoport szerint annyi bizonyos, hogy az oltás gyorsítja az immunrendszer válaszát.

Nem csak egy korábbi védőoltás segítheti elő azt, hogy a szervezet ellenálóbb legyen a betolakodókkal szemben, hanem egy korábbi betegség is. Ha ugyanis az immunrendszer már találkozott egy kórokozóval, ha súlyos lefolyású a betegség, akkor képes megjegyezni azt és reagálni rá. Ilyen például a koronavírusok családjába tartozó nátha vírus.

Nem csak az egyén tulajdonságain múlik azonban az, hogy mennyire lesz súlyos a megbetegedés.

A koronavírus mutánsok megjelenése óta tudjuk, hogy az sem mindegy, hogy milyen koronavírussal találkozunk, de nem csak a minőségük hanem a vírus részecskék mennyisége is számít. 

Részletek a Heti Napló riportjában.​

Heti Napló Sváby Andrással 1. rész - 2021.03.28.

 

Ajánlom

További belföldi híreink