Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-11-26 15:06:00

“Vétózunk” - Orbán Viktor és Morawiecki írásban is kijelenti, nem tud, és nem is akar engedni

Orbán Viktor és a ma Budapestre érkező Mateusz Morawiecki a Karmelitában a magyar és a lengyel vétó fenntartását fogja bejelenteni, várhatóan írásos deklarációt is tesznek - Gulyás Gergely miniszter szavaiból az derült ki, hogy a német elnökség által eddig tett kompromisszumos javaslat “jó irányú elmozdulás, de kevés”.

“Vétózunk” - Orbán Viktor és Morawiecki írásban is kijelenti, nem tud, és nem is akar engedni
Fotó: MTI

Nagy kérdés, hogy december 10-én az EU-csúcson lesz-e kompromisszum a hatalmas, 1800 milliárd eurós uniós hétéves büdzséröl és helyreállítási alapról. Most úgy tűnik, hogy ha lesz is, előtte Brüsszel, de a magyar-lengyel blokkolók is elmennek a falig.

Magyarország nem tud, nem fog és nem is akar engedni - jelentette ki az ATV kérdésére Gulyás Gergely a kormányinfón, arra, hogy a kormány el tud-e állni az 1800 milliárdos EU-büdzsé és az uniós Next Generation helyreállítási alap vétójától. ”Vétózunk. Nem kaptunk ilyen ajánlatot”, ezt válaszolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésünkre - melyet az online tájékoztatón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tolmácsolt -, hogy Brüsszeltől, vagy Merkeléktől, a német soros elnökségtől érkezett-e olyan ajánlat, ami miatt Orbán Viktor és a lengyel kollégája eláll a vétótól.

A válasz, a vétó újabb deklarálása azért is meglepő, mert a brüsszeli hírek már arról szóltak, hogy “égnek a telefonvonalak”, és az alkufolyamat intenzív a német kancellárral. De a magyar kormányoldalon is abban reménykedtek, hogy Merkel “úgyis levezényli” a kompromisszumos megoldást, a német EU-elnökség számára presztízskérdés a megállapodás. Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter is azt mondta kedden egy berlini konferencián (Portugália viszi januártól a soros EU-elnökséget), hogy ő arra számít: az Európai Tanács december 10-i üléséig sikerül megoldást találni a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap ügyére, mert “mindenekelőtt Angela Merkel kancellár tudásában, tapasztalataiban bízik”.

Szintén kedden Berlinben Heiko Maas német külügyminiszter is rendkívüli optimizmusról tanubizonyságot téve kijelentette, már csak napok kérdése, és meglesz a döntés az EU-büdzséről.

“Jó irányú elmozdulás, de kevés”

A kormányinfón Gulyás Gergely szavaiból viszont a kérdésünkre most az derült ki, hogy a magyar kormány “jó irányú elmozdulásnak” tekinti ugyan a német elnökség részéről, hogy például az Európai Bírósághoz lehetne fellebbezni az új jogállamisági mechanizmus-eljárásban a szankciók ellen, de ez önmagában nem elegendő, “mivel pillanatnyilag nem lehet megmondani, hogy mit szolgálna ez a bírósági jogorvoslat” - mondta Gulyás Gergely. A brüsszeli jogállamisági rendelet tervezetnek - amiről az egyezség megszületett Brüsszelben november 5-én - nincsenek objektív, világos, számonkérhető kritériumai. “Jó irányú elmozdulás, de így önmagában nagyon kevés” - ez a magyar álláspont.

Tegnap este a kormányülés után munkatársunkhoz olyan információk jutott el, hogy a magyar kormány azért is tartja fenn a vétót a lengyelekkel együtt, mert a jogállamiságnak, illetve a jogállamiság sérelmének (nem beszélve ennek gyanújáról) nincs egy “normatív uniós jogi meghatározása”, taxatív felsorolással - ami minden EU-tagállam esetén érvényesen alkalmazható mechanizmus lenne. Illetve erre nincs egy “kőbe vésett” uniós, brüsszeli garancia.

Garanciák, “van megoldás”

Santos Silva a keddi konferencián szintén a garanciákról beszélt, ő is azt mondta, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak két ponton vannak fenntartásai; az egyik a jogbiztonság az uniós források felhasználásának folyamatában, a másik pedig a nemzeti szuverenitás tisztelete. Mi két ügyben lehetséges kidolgozni a mindenkinek elfogadható megoldást - jelentette ki a portugál külügyminiszter, de a részletekről nem tudni.

Orbán Viktor a Zeit-interjújában az EU-s források felhasználását jogállamisági feltételekhez kapcsoló mechanizmus körüli vitáról azt mondta: "van megoldás". A szavaiból az derült ki, hogy a lehetséges kompromisszum része lehet a jogállamisági mechanizmus késleltetett hatályba helyezése. "A rászoruló országok gyorsan akarnak pénzt - adjuk oda a pénzt. Más országok új jogállamisági szabályokat akarnak - rendben, beszéljük meg. Az első dolgot azonnal meg kell tennünk, a második dolog kevésbé sürgős". "A jogállamiság köszöni, jól van, egy új szabályzás várhat még néhány hónapig" - jelentette ki. 

Nem lenne nagy engedmény a 7-es cikkelyes eljárás

A lehetséges kompromisszum kereteiről Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy “számtalan ország” és a német elnökség is “az ajánlat részének gondolja” a 7-es cikkelyes eljárás lezárását. De szerinte “ezt válasszuk le”, “ez különösebben nagy engedménynek nem minősül”. A magyar kormány szerint ugyanis a 7-es cikkelyes eljárás már sokkal kínosabb az EU egészének, mint Magyarországnak, mert azt mutatja, hogy “politikai szándékok mentén, de alap nélkül indították el” ellenünk. Másrészt, a 7-es cikkelyes eljárás végén a szankcióhoz egyhangú döntés kell, “így az különösebb veszéllyel nem jár” ránk nézve.

Nélkülünk a döntés nem hozható meg

Nélkülünk a döntés nem hozható meg - mondta arra Gulyás Gergely, hogy mennyire reális, hogy a 25-ök nélkülünk jutnak kompromisszumra.

A magyar javaslat az ügyben elhangzott már: Orbán Viktor azt ajánlotta, hogy ne közös uniós keretben, hanem kormányközi alapon vegyék fel a hiteleket az EU-tagállamok (aki szeretné és “ez számtalan hátránnyal is járna”. De az EU-költségvetést nem lehet teljes egyhangúság nélkül elfogadni, ahhoz mind a 27 tagország támogatása kell. “Magyarország viszont a jelenlegi körülmények mellett ehhez nem tud hozzájárulni” - ismételte meg a miniszter.

Gulyás Gergely Heiko Maas német külügyminiszter szavaiból, hogy napokon belül lesz megállapodás, nem a jelenlegi helyzet optimizmusát olvassa ki, hanem azt, hogy sikerül a megoldást találni a kialakult helyzetre. “Reméljük, hogy így lesz” - jegyezte meg. De a magyar kormány “a sokszor ismertetett álláspontjából nem fog, nem tud és nem is akar engedni”.

Nincs mit megtámadni az Európai Bíróságon

Arra, hogy Ursula von der Leyen tegnap az Európai Parlament ülésén, az EU-büdzsé és a helyreállításai alap decemberi elfogadásáról szóló vitában felszólította a magyar és a kormányt, hogy ha szerintük a jogállamisági feltétel nincs összhangban az uniós szerződésekkel, “akkor forduljanak az Európai Bírósághoz”, most Gulyás Gergely azt mondta: nincs elfogadott jogállamisági mechanizmus, így nincs mit megtámadni a bíróságon.

Ma Morawiecki Orbán vendége lesz

Ma Budapest vendége a lengyel miniszterelnök, a felek a közös álláspontot írásban is tudják rögzíteni - mondta a miniszter. Továbbra is az a kormány véleménye, elfogadhatatlan, hogy politikai kritériumoktól bárki függővé tegye a nekünk járó uniós pénzek folyósítását. Az EU és a Tanács asztalán fekvő javaslat - ami a német elnökségnek az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásainak az eredménye - pedig ellentétes a lisszaboni szerződéssel, a Szerződés tartalmazza ugyanis a 7-es cikkelyes eljárást, így, ha jogállamisági kérdések vannak, akkor ezeket a kérdéseket ennek az eljárásnak a keretében lehet tisztázni - jelentette ki Gulyás Gergely.

Azt, hogy a lengyel-magyar vétót fenntartják és a Karmelitában deklarálják ma, sejthető volt, hiszen Morawiecki a tegnap esti varsói sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnökének az üzenetére válaszul közölte: nem áll el a lengyel kormány a vétótól, az Európai Bírósághoz pedig azért nem fordulnak, mert még nincs elfogadva az új jogállamisági mechanizmus, így nincs is mit megtámadni.

Gestapo, AVH? "Szellemes és finom megfogalmazás”

Szellemes és finom megfogalmazás, amit Deutsch Tamás használt, ahhoz képest, amilyen vádak a tegnapi parlamenti vitában Magyarországról és a magyar kormányról elhangzottak - mondta a kérdésünkre Gulyás Gergely arra, hogy Deutsch Tamás Manfred Weber kijelentésére válaszul - a bajor néppárti frakcióvezető a De Standaardban üzente, hogy ha Orbán Viktor azt mondja, hogy az igazságszolgáltatás és a média függetlensége garantált, akkor nincs miért tartania egy jogállamisági mechanizmustól - durvát mondott az ATV Csattban. A fideszes politikus szerint az, hogy “ha nincs semmi takargatnivalód, akkor nem kell félned, a Gestapónak és az ÁVO-nak a jelszava volt”.

Kemény volt Manfred Weber is tegnap, az Európai Parlamenti vitában gyors megegyezést sürgetett az EU-büdzséről és az uniós segélyalapról, szerinte a júliusi EU-csúcs hibás megállapodását korrigálták most a jogállamisági mechanizmus-tervezettel, “amiből egy tapodtat sem hátrálnak” - jelentette ki, és azt üzente, nem most van itt az ideje a “pártpolitizálásnak és a nemzeti ego” érvényesítésének.

“Nem könyöradomány”

Nem arról van szó, hogy Magyarország valamilyen könyöradományt kap az Európai Uniótól, nettó 4 milliárd eurót kap évente, és körülbelül 6 milliárd euró hasznot visznek ki Magyarországról az uniós cégek - mondta Gulyás Gergely a kormányinfón a kialakult konfliktus kapcsán. “Kölcsönös érdekek alapján fogadtuk el eddig is az uniós költségvetéseket. Az EU tagállamai cégeiken keresztül jelentős hasznot visznek ki ebből az országból. Hoznak is technológiát, munkakultúrát, ez egy kölcsönösen előnyös szituáció” - ahhoz, hogy ez így maradjon, a jelenlegi szabályokat kell fenntartani, a status quo-t kell megőrizni - tette hozzá Gulyás Gergely.

“Senkinek nem tartozunk azért, hogy az Európai Unióból forrásokhoz juthatunk. Ez a mi pénzünk, a nekünk járó pénz, minden feltételtől teljesen függetlenül” - jelentette ki.

Soros

Gulyás Gergely a kormányinfón a kormánynarratívának megfelelően kitért Soros Györgyre is. Mint mondta, ha bárkinek a brüsszeli “politikai motiváció” kapcsán kétsége lett volna, Soros György megszólalása ezt eloszlatta, mert a politikai kritérium, amit érvényesíteni kívánnak az új jogállamisági mechanizmus általi felhatalmazással élve, az a bevándorlás elfogadása. Ezen a ponton a miniszter újra deklarálta, hogy Magyarország elutasítja a bevándorlást. “Semmilyen körülmények között nem tudunk lemondani arról, hogy Magyarország meghatározza, kivel kíván együtt élni és kivel nem”. Brüsszel szemében azonban csak az lehet jogállam, aki beengedi a migránsokat - ismételte meg ő is.

Szuverenitás-kérdés

Hogy a jogállamisági mechanizmus szuverenitás kérdés is, azt Gulyás Gergely az előzőkből vezette le. Mint mondta, Magyarország kész a vitákat lefolytatni, “de ahhoz nem tudunk hozzájárulni - akkor sem, ha ez az EU hétéves költségvetése elfogadásának a megakadályozását jelenti -, hogy a jelenlegi helyzeten úgy változtassunk, hogy a magyar kormány fontos kérdésekben ezután szuverén módon ne hozhasson döntést.

Ajánlom

További belföldi híreink