Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-08-01 14:10:00

Egyre népszerűbb a mamahotel

Erősödik hazánkban a „mamahotel-papabank” jelenség: a 25-34 éves felnőttek egyre nagyobb része él a szüleivel, arányuk tavaly 41 százalék volt. A fiúk jellemzően tovább laknak otthon, mint a lányok – a fiatalok önállósodása ma egyre nehezebben és később valósul meg. A Hetek cikke.

Egyre népszerűbb a mamahotel
A kép illusztráció!

Ma Magyarországon a lányok átlagosan 25-26 éves korukig, a fiúk 28-29 éves korukig laknak otthon (a házasságkötés átlagéletkora mindkét nemnél 4 évvel magasabb ennél). Az önállósodás életkora 2005-höz képest növekedett, ami elsődlegesen a kitolódó tanulmányi idővel, illetve a felsőoktatásban való nagyobb arányú részvétellel, továbbá a munkaerőpiaci és anyagi helyzettel magyarázható, legalábbis ez derül ki a KSH által kommentált Eurostat-adatokból.

Azt, hogy az egzisztenciális feltételek komoly szerepet játszanak a fiatalok önállósodásában, jól mutatta a 2008-as gazdasági válság hatása is: míg a krízis kezdetekor a 18–34 éves magyar fiatalok 56 százaléka élt a szüleivel, addig 2012-ben már a 66 százaléka. (Tavaly pedig a 62 százalékuk.) Hasonló „otthon tartó” hatása volt a válságnak Romániában, Olaszországban, Szlovákiában is, azaz olyan országokban, ahol eleve elterjedt a mamahotel intézménye.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a koronavírus-járványnak milyen demográfiai következményei lesznek. Magyarországon annyi látható, hogy – a január–április közti dinamikus növekedést követően – májusban és júniusban 25-30 százalékkal kevesebb házasságkötés történt, mint tavaly ilyenkor. Feltételezhető, hogy rengeteg elhalasztott esküvőt a későbbiekben fognak megtartani.

Nem hungarikum

Ma a 18–34 éves korosztály közel kétharmada, a 25–34 éveseknek pedig a 41 százaléka él a szüleivel, ami az elmúlt évtizedben 10 százalékos növekedést jelent, és nemcsak az idősebb fiúk, hanem a lányok körében is nőtt a mamahotelben élők száma. Egyébként az, hogy felnőtt fiatalok egyre nagyobb számban laknak a szüleikkel, nem magyarországi sajátosság. A szülőkkel élő felnőtt gyermekek aránya több uniós tagállamban, például a szomszédos Horvátországban, valamint Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban is emelkedett.

Uniós viszonylatban a fiatalok mint­egy fele a szülőkkel, fele önállóan él, de jelentős, tradicionálisnak is mondható különbségek vannak az egyes térségek között. A legtöbb észak-európai országban a 18–34 évesek negyede lakik otthon, míg a másik véglet Horvátország, Málta, Szlovákia vagy Olaszország, ahol nagyrészt fordított az arány, s hazánk is ehhez a csoporthoz sorolható. Az EU egyik szélső pólusa Svédország, ahol nem egészen 18 év az önállósodás átlag­életkora, a másik pólus Horvátország, ahol közel 32 évesen költöznek el otthonról a fiatalok. (Szlovákoknál 31, olaszoknál 30, lengyeleknél és magyaroknál 27, cseheknél 25 év az átlagkor.) 

Szakmai reflexiók

„Magyarországon az ezredforduló óta észlelhető trend, hogy a harminc év fölöttiek egyre nagyobb számban élnek a szüleikkel” – állapította meg egyik nyilatkozatában Bauer Béla szociológus annak kapcsán, hogy a harmincasok közel egyharmada otthon lakik. Szerinte mindegy, hogy egy megszűnt párkapcsolatból visszatérő bumerángeffektusról van-e szó, vagy arról, hogy még soha nem élt önállóan az illető, esetleg arról, hogy a párjával költözött haza – jellemzően ugyanabban az érzelmi-anyagi szülői gondoskodásban részesül. Szerinte az otthonragadásban föllelhetők az egykori közép-kelet-európai paraszti társadalmak tradíciói is, ahol a nagycsaládokban a különböző generációk között kialakult a gondoskodásnak és együtt­élésnek egy jellegzetes kultú­rája.

Nagy tudatosságra és elszántságra van a szülőknek szükségük ahhoz, hogy elvágják a köldökzsinórt, és a gyereket „elűzzék” otthonról. Visszatartó hatású egyik oldalról a gyerekek kirepülése után maradó érzelmi űr, így a szülők kapuzárási pánikja könnyen egybeesik az utód kapunyitási pánikjával, bizonytalanságával. Kozma-Vízkeleti Dániel pszichológus szerint a magyar fiataloknál különösen erős hátráltató erő, hogy egyből akarnak kész egzisztenciát, jó fizetést, szuper lakást, menő kocsit maguknak, s ez fontosabb nekik, mint a nélkülözés árán is vállalt önállóság. Kozma-Vízkeleti szerint ebben azok a szülők is hibásak, akik igyekeztek feltétel nélkül megadni mindent az utódaiknak, mivel maguk is erre vágytak egykoron.

A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.

Ajánlom

További belföldi híreink