Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-07-14 12:46:00

Kövér kőkemény üzenete Brüsszelnek: Nem csatoljuk fel a nyakörvet!

“A haza nem eladó, nem vagyunk hajlandóak önként felcsatolni a nyakörvet”, melyen a lánc végén azok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép-európai kis államok gyarmati alávetése - mondta Kövér László a parlamentben az expozéjában, annak kapcsán, hogy Orbán Viktort megszavazza-e az EU-s költségvetést és a 750 milliárdos segélycsomagot Brüsszelben Ne legyen illúziója senkinek, ha lesz brüsszeli jogállamisági kritérium, akkor magyar vétó lesz - derült ki a szavaiból.

“A folyamatosan lekicsinyelt, problémásnak beállított, az alamizsnára szoruló, megtűrt, de hálátlan szegény rokon szepére kárhoztatott Visegrádi-országok meg tudták óvni a polgáraikat az egészségi rendszer csődjével járó katasztrófától, amelyek az unió régi tagállamaiban nagyobbik részében tízezrek halálát okozta” - hangoztatta Kövér László ma a parlamentben annak a javaslatnak az expozéjában, amit Kocsis Máté Fidesz- és Simicskó István KDNP-frakcióvezetőkkel nyújtott be, és amelyikben Orbán Viktor miniszterelnöknek feltételeket szabtak: akkor szavazza meg a péntek-szombati EU-csúcson a 7 éves EU-költségvetést, ha előtte lezárják az ellenünk folyó 7-es cikkelyes eljárást. De a “civilnek álcázott szervezetek EU forrásból ne legyenek támogathatóak”, az uniós források politikai feltételekhez kötése pedig „jogállamiság” címszó alatt elfogadhatatlan.

A szóban forgó és most a parlament előtt lévő javaslatról itt írtunk részletesen.

Nincs szükségünk EU-s mentőövre

Kövér László az expizéjában közölte: a gazdasági krízis is enyhébbnek ígérkezik itt, Magyarországon csak 3,1 százalékos lesz a recesszió is az IMF elemzése szerint. Magyarország időben és jó döntéseket hozott a gazdasági szereplőkkel közösen. Magyarország önerőből is képes kilábalni a jelenkegi gazdasági válsághelyzetből, azaz nincs és nem is lenne szüksége semmilyen uniós mentőövre - jelentette ki Kövér László.

Előtte arról beszélt, hogy az EU mint közös intézményrendszer teljeséggel alkalmatlannak bizonyult a koronavírus járvány kíhívásainak a kezelésére.

Brüsszel mentségére azt hozta fel, hogy nem is ilyen feladatok megoldásra jött létre, de a szubszidiaritás elve alapján is felmenthető a felelősség alól. Reméli, hogy az EU intézményei a jövőben kellő szerénységgel és alázattal, hatékonyan működnek közreműködni az esetleges újabb hullám során.

Megelégedéssel állapította meg, hogy Magyarország, “közép-európai barátainkkal együtt” azon államok közé tartozik, amelyek bizonyították, hogy igenis lehetséges a járvány, egy ilyen váratlan válsághelyzet kezelése tagállami eszközökkel is. A siker kulcsa Kövér László szerint az volt, hogy a tagállami itézmények előrelátóak voltak és gyorsan reagáltak, az állapolgárok pedig a politikai hátsó szándékok által motivált hisztériakampányok ellenére is bíztak a kormányzati intézkedésekben, és együttműködtek.

“A brüsszeli bürokrácia egójáról szól”

A házelnök hozzátette, hogy a válságkezelés tervezett uniós megoldásával nem is ért értünk egyet - emlékeztetett, hogy a 750 milliárdos uniós mentőcsomag elosztásának a tervezett mechanizmusa nem veszi figyelembe sem az országok méretét, sem gazdasági kondícióit, ezért igazságtalan, a fegyelmezett politikával gazdaságát rendbetevő országokat bünteti. Az “a brüsszeli bürokrácia egójáról szól” szerinte, “ők már megint jobban akarják tudni, mi a helyes megoldás a varsói, prágai, budapesti kormányok helyett, akik élvezik a polgárok bizalmát.

Ne „a negyedik német-római szent birodalom létrehozását szolgálja”!

A házelnök azt is szóvá tette, hogy mindezt még meg kívánják fejelni egy homályosan definiált jogállamisági kondícióval, mellyel uniós forrásokat vonnának meg EU-tagországoktól egy globalista bevándorláspárti, a hagyományos nemzeti identitást semmibe vevő, egyre agresszívebb nyugat-európai brüsszeli elit elképzeléseinek megfelelően. Csakhogy ezeket a feltételeket egy magára és a nemzetére valamit is adó kormány még az EU-s támogatásokra való tekintettel sem fogadhatja el – jelentette ki. Ezek ugyanis nem segélyek, hanem a magyar EU-s hozzájárulás jogszerű ellentételezése.
Egyenesen “abszurditásnak” nevezte az EU Next Generation segélycsomaghoz társított jogállamisági feltételt. Ha közösen vesszük fel a hitelt, akkor a feltételekről is közösen kell döntenünk – mondta Kövér László nyomatékosítva, hogy nekünk erre a hitelre nincs is szükségünk. De a déli államokkal való szolidaritás jegyében mint egyszeri kivételes eszköz alkalmazásához hajlandóak vagyunk ehhez hozzájárulni – tette hozzá.

De csak akkor, ha ez a bajba jutott déli tagállamok gazdaságának a rendbe tételét és nem „a negyedik német-római szent birodalom létrehozását szolgálja” – hangoztatta Kövér László. Mi azért csatlakoztunk az Európai Unióhoz, mert a nemzeti és gazdasági érdekeink érvényesítéséhez ez tűnt és ez tűnik még ma is a megfelelő keretnek. Emlékeztetett rá, hogy a szubszidiaritás elve alapján a nemzeti szuverenitásunk egy részét feladtuk az EU javára.

De mint fogalmazott „a haza nem eladó, nem vagyunk hajlandóak önként felcsatolni a nyakörvet”, melyen a lánc végén azok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép-európai kis államok gyarmati alávetése.

Ezek után Kövér László arról beszélt, hogy 15 éve vagyunk „papíron” az EU egyenjogú tagjai, és mint mondta, akkor is lojálisak voltunk az EU-s közös döntésekhez, ha az sértette az igazság vagy a jogérzékünket, és meggyőződésünk szerint ártott az uniós közös érdeknek is. Felidézte Angela Merkel tavaly augusztusi elismerő szavait arról, hogy Magyarország megfelelően használja fel az emberek javára az uniós forrásokat. Azt mondta, hogy “jól sáfárkodunk” ezzel.

Az “ideológiai furkósbot” és a Juncker találós kérdés 

Kövér László felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós forrásokkal való megfelelő gazdálkodásnak ma is megvannak a szabályai és a feltételei. Emlékeztetett arra is, hogy 2014-ben az Európai Tanácsban már javaslatot tettek egy jogállamiságot vizsgáló mechanizmusra. Vajon 2014 óra miért nem jött ez létre? – vetette fel Kövér László, aki erre azonnal úgy válaszolt, hogy akkor talán nem lehetne „ideológiai furkósbotként” forgatni a homályosan definiált jogállamiságnak való meg nem felelés vádját. Akkor nem lehetne feltenni azt a találós kérdést – folytatta Kövér –, hogy melyik EU-országban figyeli meg a nemzetbiztonság az egyik parlamenti párt képviselőjét, melyik ország miniszterelnöke mondja azt, hogy a rendőrség soraiban ott van a rasszizmus, mely országban mondta ki a bíróság, hogy a tömeges csalások miatt a választást meg kell ismételni, mely országban lehetnek párttagok is bírák, melyik országban nincs Alkotmánybíróság, melyik országban követik el a legtöbb erőszakot a nők ellen, melyik országban beszéli meg a baloldal az úgymond független bírósággal a jobboldali miniszterelnök ellen hozandó ítéletet – sorolta Kövér László ezeket az eseteket, hozzátéve azt is, hogy melyik ország rendőrsége hallgatta el, hogy illegális migránsok zaklatták nők tömegeit egy közterületen.

Kövér László nagy tapsot kapott a kormánypárti padsorokból, amikor azt mondta, hogy a megfejtés nem Magyarország. Aztán tréfálva azt mondta, a helyes megfejtők között egy keretezett Jean-Claude Juncker fotót sorsolnak ki arról, amikor a kis úttörők segítségével egy Marx-szobrot koszorúz éppen.

Kártya, lapok leosztása, hamiskártyások 

Végül Kövér László József Attilát idézve, miszerint az uniós csatlakozás óta “eleget játszottuk okos urak között a bambát”, kijelentette: megtanultuk az uniós a játékszabályokat, “mi is ezek szerint játszunk azokkal a lapokkal, amit nekünk osztottak, de hamiskártyásokkal nem szívesen ülünk egy asztalhoz” - jelentette ki.

Ne legyen illúziója senkinek!

Az Európai Unió valóban az egyik legjobb dolog, ami Európával az elmúlt száz évben történt – mondta Kövér László, de hozzátette: a felelősségünk óriási, hiszen a mai döntéssel a jövő nemzedékünk terhére állítjuk ki a számlát. Várjuk ide vissza a miniszterelnököt, hogy beszámoljon az Országgyűlésnek az EU-csúcs után - mondta, és végül kijelentette: ne legyen illúziója senkinek, sem Brüsszelben, sem itt Budapesten, az Országgyűlés nem fog elfogadni semmilyen, a 750 milliárdos segélycsomaghoz kötött jogállamisági feltételt.

 
Ajánlom

További belföldi híreink