Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-06-03 22:10:00

“Milyen diktatúra ez?” “Ne hülyítsük egymást!” - a veszélyhelyzet megszűnéséről vitázott a parlament

Késő estébe nyúló parlamenti vitában tárgyalták a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló kormányjavaslatot és az átmeneti rendelkezésekről a salátatörvényt a képviselők - a kormánypártok az ellenzéket “történelmi bűnnel”, a vírusnak drukkolással vádolták, előkerült a “Kun Bélázás” is. Az ellenzék pedig “felhatalmazás 2.0”-nak nevezte az új egészségügyi válsághelyzetről szóló passzusokat, amit “jó szívvel” nem tudnak támogatni.

“Milyen diktatúra az, ami két hónap után önként mond le jogköreiről? Megmondom önöknek tisztelt képviselők: semmilyen” - mondta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese a veszélyhelyzet megszüntetéséről és az átmeneti rendelkezésekről szóló közel 200 oldalas törvényjavaslat ma megkezdett parlamenti vitájában. A kormány 140 kormányrendeletet fogadott el, de csak az egynegyedét tudták volna meghozni a koronavírus-törvény, a különleges jogrend nélkül - jelentette ki az államtitkár. 

Orbán Viktor több mint két héttel ezelőtt nem kis meglepetésre Belgrádban jelentette be, hogy a kormány május végén visszaadja rendkívüli felhatalmazását. Maga a miniszterelnök is úgy jellemezte a különleges jogrendet korábban, hogy az “egy demokrácián túli állapot”. A kormányra példátlan nemzetközi támadást zúdult, mert a felhatalmazásnak nem szabtak semmilyen időkorlátot, Orbán Viktor korábban úgy gondolta: “ez nem három hónap lesz, kedves barátaim”. Az ellenzék emiatt diktatúráról, teljhatalomról, Orbán Viktor “megkoronázásáról” beszélt. 

Orbán Balázs a mai expozéjában kijelentette, hogy most megkezdődött a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvényjavaslat vitája, de tart attól, hogy teljesen mindegy mit tesz a kormány, monomániás módon ugyanazok a vádak fognak elhangozni az ellenzék részéről  diktatúrától, a demokrácia haláláról. 

Marcus Aurelius elmélkedései 

Aztán Orbán Balázs Marcus Aureliustól  idézett: “ha azonban embertársam akadályozná az én sajátos feladatomat, az ember is csak egy lesz a szememben a közömbös jelenségek közül, akár a a Nap, a szél vagy az erdők vadja. Mert az értelem minden akadályát átformálja, átváltoztatja közvetlen céllá. Így lesz a cselekvést gátló akadályból cselekvés, az út torlaszából út”. Orbán Balázs szerint a magyar ellenzék a Marcus Aurelius-i értelemben “közömbös jelenséggé” vált, marginalizálódott. És ha ők elleneznek valamit, épp azt érdemes a kormánynak csinálni. Így válik az ellenzék akadályból úttá - fogalmazott az államtitkár.

A veszélyhelyzet megszűnését követően szükséges járványügyi védekezés peremfeltételeit biztosítani kell - mondta -, az átmeneti törvényekről és az járványügyi készenlétről szóló javaslat ezt célozza. Eszerint alkothat különleges szabályokat a kormány a járványügyi készültség esetén, a kormányrendeletek harmada e törvény elfogadása nélkül is is megalkotható, de az egészségügyi válsághelyzet nem különleges jogrend - emelte ki Orbán Balázs.

A veszélyhelyzet és a különleges jogrend megszűntetéséről és az egészségügyi válsághelyzetről szóló törvényjavaslatról itt írtunk

Egészségügyi válsághelyzet: Müller Cecília javasolhatja

Eszerint az “egészségügyi válsághelyzetre” a mindenkori tisztifőorvos, Müller Cecília tehet javaslatot, de a kormány hirdeti ki. A kabinet meglepően széles felhatalmazást kap, rendeletekkel törvényt is módosíthat, de kijárási korlátozást nem rendelhet el. Az Operatív Törzs marad, és a kórházparancsnokok is. 

Az expozéjában Orbán Balázs a történelmi tény kategóriájába sorolta, hogy a nemzeti egységhez a magyar ellenzék nem járult hozzá a koronavírus-járvány elleni védekezésben és tíz éves szokásának megfelelően diktatúra kiépítésével vádolta a kormányt. Nem voltak restek álhírekkel bombázni az ilyenkor bevett nemzetközi fórumokat is - állította a miniszter-helyettes.  Olyan álhírek terjedtek a hazánkról, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt nem működik a parlament sem - és ezt az ellenzék egyetlen egyszer sem cáfolta nemzetközi fórumon - sérelmezte Orbán Balázs.  

A felhatalmazás miatt példátlan összehangolt hisztériakeltés zajlott, de ez szerencsére nem befolyásolta a védekezés sikerét - mondta. Történelmi felelősség terheli szerinte azokat, akik alaptalanul kérdőjelezték meg a veszélyhelyzetben meghozott intézkedéseket. A két hónapos rágalomhadjárat legfőbb mondanivalója az volt, hogy a rendeleti kormányzással Magyarország végképp diktatúrává vált - emlékeztetett erre is. 

Mindeközben az idő az átgondolt intézkedéseket és a kormány politikai döntéseit igazolta. Újságírók és ellenzékiek dühödt véleményével nem, csak a magyar emberek felhatalmazásával, az érdekükben lehet válságot kezelni - hangoztatta Orbán Balázs. 

Fidesz: “Egészen Kun Béláig visszamenő hagyományaikat ezúton is megmutatták”

Bajkai István ( Fidesz ) nehéz, embert próbáló hónapokról beszélt. Bebizonyosott szerinte, hogy “ha kopogtat az ajtón a baj, össze tudunk fogni”. Sikerült a vírus terjedését kontroll alatt tartani, a védekezés első szakaszán sikeresen túl vagyunk, de nem tudjuk, mikor támad újra a vírus. Köszönetet mondott a Teremtőnek, a Jóistennek, hogy a parlament végig teljesíteni tudta a feladatát. Nemcsak hazudtak reggel, éjjel és este, hanem “hazudunk reggel, éjjel és este” - mondta az ellenzékről a fideszes képviselő. A kormányoldal védelmében pedig azt, hogy nem is mondhattak volna pontos időpontot a veszélyhelyzet megszüntetésére, hiszen azt a szakemberek sem tudhatták, mikor csendesedik le a járvány.

Elszomorító látni, tapasztalni, hogy a balliberális pártokkal nem lehetett összefogni. Nem csillapodtak a vészharangok. Az ellenzék hisztériát keltett. “Egészen Kun Béláig visszamenő hagyományaikat ezúton is megmutatták” - Bajkai István ezt mondta az ellenzékről és felsorolta, hogy a Gyurcsány-kormány alatt minden 8. kórházi ágy megszűnt, több mint  600 milliárdot vettek el akkor az egészségügytől, és több ezer orvost elbocsátottak. 

Baloldali önkormányzatoknál zsigerből elbocsátanak dolgozókat, adót emelnek - mondta az ellenzéki válságkezelésről. A fideszes képviselő szerint a koronavírus-járvány megmutatta, mi a különbség a balliberálisok (ők ide sorolják a Jobbikot is) és a kormány válságkezelése között. 

Jobbik: Felhatalmazás 2.0 

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka azt mondta az államtitkár expozéjára válaszul: “tisztelettel köszönik, elfogadják a felhatalmazás visszaadását”. Az ellenzéki politikus szerint felesleges volt a rendkívüli felhatalmazása a kormánynak, a parlament a helyén volt, ülésezett, a védekezést szolgáló intézkedéseket a kormány rendkívüli felhatalmazása nélkül is el lehetett volna fogadni. 

Az átmeneti rendelkezések könnyebbé tehetik az életünket, de hiányzik a törvényjavaslatból az egészségügy kiemelése az alulfinanszírozottságból. A koronavírus járvány leleplezte azokat a hibákat, melyek az egészségügyi rendszert jellemzik - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint az egészségügy “valamilyen reformját” most meg lehetne lépni. 

A “felhatalmazás 2.0” viszont nem hiányzott, a törvényjavaslat szövegezése is gyanús - állította Lukács László György, aki szerint aminek hiányoznia kellene a törvényjavaslatból, “az nem más, mint az egészségügyi válsághelyzet”.  Vajon miért kell az egészségügyi válsághelyzetben a 6 hónapos határidő, ez túlzó, gumiszabályt takar - vetette fel. Azért kellhet egy felhatalmazási törvény 2.0 a kormánynak, mert számítanak arra, hogy ősszel már nem lesz meg a 133 bátor képviselő - utalt a parlamenti kétharmadra a jobbikos képviselő. Tovább “diktaturizálnak” - fogalmazott, azonnal elismerve, nincs is ilyen fogalom. 

Végül a jobbikos képviselő azt javasolta: vonják be a parlamenti plénumot is majd a vitába, ha Müller Cecília egészségügyi válsághelyzetet javasol. 

KDNP: Az ellenzék a vírus oldalára állt 

Ma már ki lehet mondani, hogy Magyarország a járvány első szakaszát sikeresen lezárta, ennek egyik oka éppen a felhatalmazási törvény volt - hangoztatta Hollik István, a KDNP egyik vezérszónoka, megköszönve mindenkinek, aki részt vett a védekezésben. A koronavírus-törvény szükséges volt, aki ennek az ellenkezőjét mondja, az nem mond igazat - mondta a politikus. 

A KDNP másik vezérszónoka, Nacsa Lőrinc az ellenzéket ostorozta, történelmi bűnnek nevezte hogy az ellenzék a “hisztis Facebook-posztokkal, a hazug vádakkal” nemcsak kivonta magát a védekezésből, de álhíreket is terjesztettek külföldre rohanva, ezzel nehezítették a védekezést, plusz “szemen szedett hazugságokkal” támadták a szakembereket, Müller Ceciliát is. Felháborítónak nevezte, hogy Szél Bernadett népírtással vádolta a kormányt, “a legsötétebb időket idézve”. Az ellenzékiek annak szurkoltak, hogy rosszul sikerüljön a védekezés, “az volt a mélypont, hogy a vírus oldalára álltak” - állította Nacsa Lőrinc. 

MSZP: Nincs ok a bocsánatkérésre! 

“Semmilyen okunk nincs a bocsánatkérésre! - még ha miniszter-helyettes úr jót is kacarászik - mondta Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka, arra hívta fel a figyelmet: a törvényjavaslat a veszélyhelyzet negszűnéséről azt mondja ki, hogy  „a kormány megkéri a parlamentet, hogy kérje meg a kormányt, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet”.

Minden kulturált európai országban kell határidő a rendkívüli felhatalmazáshoz. A koronavírus-törvény tartalma az időkorláttal is ugyanaz lett vona - tette hozzá a szocialista politikus, aki szerint a mostani parlament előtt lévő javaslat kritikus része az, ami átírja az eddigi veszélyhelyzet adta felhatalmazást. Ez az Alaptörvénnyel is ellentétes, mert kiiktatja a kétharmados, sarkalatos keretet a kormány rendeletalkotásakor - tette hozzá. Egy egészségügyi válsághelyzet esetén a kormánynak nagyobb jogköre lesz, mint háború esetén, ha elfogadják a törvényt - állította Harangozó Tamás.

Azt is kifogásolta, hogy a magyar honvédség fegyverhasználati felhatalmazást kap. A javaslat előírja ugyanis, hogy a katonák a rendőrségi törvény szerint járhatnak el az egészségügyi válsághelyzetben. Olyan leszerelési hullám van a rendőrségnél, hogy honvédeket alkalmaznak rendvédelmi területen. A honvédnek nem az a dolga, hogy “állampolgárokkal bíbelődjön!” - fogalmazott az MSZP-s politikus. 

Harangozó Tamás végül felolvasta hat szakszervezeti szövetség levelét, melyben a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen tiltakoznak. 

DK: Nem lehet jó szívvel támogatni

Van értelme közösen örülni, de az érdem nem a “133 bátor emberé”, nem is a kormányé, hanem a szakembereké - mondta Arató Gergely, a DK vezérszónoka a járvány elleni védekezésről.  Azt állította: az volt a kormány szándéka, hogy ne legyen egység a járvány elleni védekezésben. Szerinte a kormány felhatalmazása az időkorlát nélkül nem felelt meg az Alaptörvénynek, “ezt a mostanit sem lehet jó szívvel támogatni” - tette hozzá. Mint mondta, az ellenzék hajlandó lett volna támogatni a koronavírus-törvényt, ha húztak volna egy józan határidőt a veszélyhelyzetnek, ez lehetett volna akár 90, akár 120 nap is. Most pedig a védekezés 65. napján tárgyalnak a törvény visszavonásáról - tette szóvá a DK politikusa.  

LMP: A méltatlan politikai vita a kormányoldal felelőssége

Keresztes László Lóránd, az LMP elnöke a magyar embereknek köszönte meg a fegyelmezett védekezést és a türelmet, a helyzethez méltatlan politikai vita miatt is - ami szerinte a kormányoldal felelőssége volt eddig. 

Arató Gergelyhez hasonlóan az önkormányzatoknak is köszönetet mondott, szerinte a járvány elleni védekezés “védőbástyái” az önkormányzatok voltak, a lakosságnak a maszkot többségében a polgármesterek, önkormányzatok biztosították - mondta az LMP-s politikus, kőkemény kormányzati önkormányzati “megszorításról” is szót ejtve. 

Aztán a törvényjavaslatokról folytatott vitáról azt mondta, hogy Bajkai István felszólalása méltatlan volt, egy “politikai pufogtatás”. Azt kimondani, hogy az ellenzék a vírus oldalára állt, gyalázatos és méltatlan kijelentés - mondta. De szerinte helytelen volt az ellenzéki “diktatúrázás” is. 

Párbeszéd: Ne hülyítsük egymást! 

Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka azt mondta, hogy a kormányoldalon fontosabb az, hogy az ellenzéket “gyalázzák”, mintsem hogy miniszteri szinten magyarázzák meg most a parlamentben a két törvényjavaslatot. A politikus szerint nincs itt szó semmilyen felhatalmazásnak a visszavonásáról, a “veszélyhelyzetet” egyszerűn átnevezik “egészségügyi válsághelyzetnek”. 

Méltatlannak nevezte, hogy a hétpárti egyeztetés berekedt a járvány elleni védekezés elején, mert a kormánypártok “keresztes háborút” hirdettek mindenki ellen, aki nem Fidesz-KDNP-s. Szabó Tímea azt mondta: “ne hülyítsék egymást”, a felhatalmazási törvény az Alaptörvény rendelkezéseivel ellentétes volt. A mostani törvényjavaslatot pedig egy “látszatvisszavonási” törvényjavaslatnak nevezte, és szemfényvesztésnek. 

Orbán Balázs: ahány ház, annyi szokás 

Orbán Balázs államtitkár a késő estébe nyúló vita során azzal ( is ) reagált a bírálatokra, hogy a Velencei Bizottság véleménye úgy összegezhető az európai kormányok által a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett különleges jogrendre vonatkozó alkotmányos garanciákat illetően, hogy “ahány ház, annyi szokás”. 

Ajánlom

További belföldi híreink