Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-02-24 06:51:00

Civil rendőrautókkal „pofátlanítanak” az utakon

Van olyan sofőr, aki Vin Dieselnek érzi magát és úgy driftel a körforgalomban, de olyan is akad, aki KITT-et is megszégyenítő gyorsasággal a buszsávban haladva előzi meg a kocsisort. Ezek szinte mindennapos jelenetek a magyar utakon. Sokan úgy gondolják, mindent megtehetnek ugyanis a KRESZ szabályok felett állnak. Heti napló riportja.

Azonban nem mindig van szerencséjük. Azért készült róluk felvétel, mert mindannyiukat lefülelték. A rend éber őrei pedig nem mással, mint sárga csekkel díjazták a produkciójukat. Van akit „a bedugult pályán a leállósávban előzni, ügyeskedni próbálók idegesítenek a legjobban.” Mást az, hogy ledudálják, amikor „szabályosan közlekedik és csak a megengedett sebességgel megy”. Van olyan is, akit az bosszant a legjobban, amikor a buszsofőr vezetés közben telefonál vagy sms-t ír!

Pont ezeket elégelte meg a rendőrség, amikor decemberben civilnek látszó rendőrautókkal úgynevezett pofátlantanítási akcióba kezdtek.

A kezdeményezés annyira sikeres volt, hogy végül nem csak Budapestre, hanem az egész országra kiterjesztették. A járőrök azt mesélték, hogy a pénzbírságnak nincs elrettentő ereje.
A tapasztalat az, hogy nem azt szokták kifogásolni, hogy mennyi az összeg, hanem hogy pontot kap-e érte.  Három évig halmozódnak ugyanis a szabálysértéshez tartozó büntetőpontok, 18 után pedig ugrik a jogsi.

Azt, hogy mindennapos a szabálysértés az utakon, mindenki rendszeresen tapasztalja. Pedig muszáj lenne gátat szabni a tömeges szabálytalankodásnak, ugyanis a közlekedési morál hanyatlása egyenes arányban van a közlekedési balesetek számának növekedésével. Az Unióban a legrosszabb Romániában volt a helyzet 2017-ben, ahol 99 közúti haláleset jutott egymillió lakosra. Ehhez képest Svédországban 25, az Egyesült Királyságban pedig 28. Magyarország a mezőny második felében mozgott, egymillió lakosra vetítve 64 ember veszítette az életét az utakon.

De mégis mivel lehetne csökkenteni a szabálytalankodások számát? Csörgő László vezetés oktatónak markáns véleménye van a dologról.László ugyanakkor azt is mondja, a büntetések összegének emelése önmagában nem elég. Szerinte legalább a jogosítvány megújításakor, de jobb esetben háromévente érdemes lenne mindenkinek KRESZ oktatáson részt vennie és az elmélet mellett vezetéstechnikai tréninget is előírna.

Vegyünk néhány példát arra, hogy mennyi az annyi. Ha szabálysértésen rajtakapnak valaki és elismeri, hogy hibázott helyszíni bírságot szabnak ki ellene. Az ittas vezetésért 15-től 25 ezer forintig terjedhet az összeg, az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése miatt 10-15 ezer forintot kell fizetni. A biztonsági öv használatának elhagyása 10 és 20 ezer forint közötti bírság lehet. Míg a sebességtúllépés meghatározott sebességhatáronkénti 30 és 300 ezer forint közötti tétel. Az összegek azonban magasabbra rúgnak, ha az autós nem ismeri el, hogy hibázott, ebben az esetben a hatóság feljelentést tesz.

Zerkovitz Dávid közlekedési-pszichológus úgy gondolja, ezeknek az összegeknek az emelése nem csökkentené összességében a szabálysértések számát. Sokkal inkább a pofátlantanítási akcióhoz hasonlóból kellene több szerinte.

Uniós cél, hogy 2050-re senki se veszítse életét közlekedési balesetben. Egyelőre utópisztikusnak tűnik az elképzelés, különösen akkor, ha ismerjük a statisztikákat. 2019-ben 522 ember halt meg közúti balesetben. Az biztos, hogy ezek nagy része elkerülhető lett volna megfelelő körültekintéssel és a KRESZ előírásainak betartásával megelőzhető lett volna.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink