Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-02-18 08:40:00

Fideszes képviselő: Gyöngyöspata egy szimbólum lett

A könnyű pénzszerzés támogatása az, ami olaj a tűzre, az rúgja fel a társadalmi békét - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján az atv.hu kérdésére Horváth László, aki elmondta, mi szerinte a cigányság számára a nagyon káros modell. A fideszes képviselő szerint helyes, hogy nemzeti konzultációs kérdés lesz Gyöngyöspata is, mert szimbólum lett.

Fideszes képviselő: Gyöngyöspata egy szimbólum lett

A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye, a cigány családok és tanulók pedig csak eszközök ahhoz, hogy a kártérítési pert kezdeményező, „külföldről pénzelt alapítvány” elérhesse politikai célját – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes parlamenti képviselője a tegnapi sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy a gyöngyöspatai iskolaügyben vasárnapra demonstrációt hirdetett meg Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője cigány kisebbségi vezetők jelenlétében.

Horváth László azt mondta, ez várható volt, a Fidesz már hetekkel ezelőtt szólt, hogy a gyöngyöspatai ügyben csak „a politikai cél elérése a fontos, minden más csak ürügy és mindenki más csak eszköz”.

A szegregációs kártérítési pert kezdeményező, „külföldről pénzelt alapítvány” politikai célja pedig az, hogy el kell menni feljelentést tenni Brüsszelbe, Strasbourgba, megvádolni az országot cigányüldözéssel, rasszizmussal, tömeges szegregációval, és kicsikarni valami büntetőeljárásfélét - állította. Szerinte ennek egyik állomása lesz a vasárnapi tüntetés is.

Horváth László elmondta azt is, hogy „a tüntetésnek van előzménye”, indult ugyanis egy petíció az ügyet támogatandó, ám azt a gyöngyöspataiak „99,7 százaléka nem írta alá”, ami “beszédes”. Ugyanis még azok sem írták alá, akik érintettek - tette hozzá.

A fideszes képviselő a sajtótájékoztatón azt mondta: Tordai Bence becsületére legyen mondva, hogy ő legalább elment Gyöngyöspatára. De csak arra volt ideje, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjével készítsen egy fotót az iskolánál, de arra sajnos már nem, hogy beszéljen önkormányzati vezetőkkel, tanárokkal, és meghallgassa a többségi lakosság véleményét - fogalmazott

Munkatársunk kérdésére Horváth László azt mondta, vasárnap ők semmilyen ellenakcióra sem készülnek. A szegregációs és a rasszista vádak teljesen alaptalanok, Gyöngyöspatán van új bölcsőde, megújult az óvoda a Magyar falu programból, ahová döntően cigánygyerekek is járnak, az elmúlt évben pedig volt egy 250 milliós iskolafelújítás is. Gyöngyöspatán ingyenes az étkezés a cigány származású gyerekeknek a bölcsödében, az óvodában és az iskolában - sorolta a képviselő, hozzátéve, hogy Gyöngyöspatán a cigánygyerekek ingyen kapják a tankönyveket is, és jóval több cigányember dolgozik, mint dolgozott évekkel ezelőtt.

“A cigányság számára is káros modell”

“Ebben a helyzetben egyet nem lehet engedni - a cigány többség érdekében sem - hogyha az a hang, és az a modell erősödik fel, amely nem tiszteli a munkát és nem tiszteli a tanulást, hanem pont ezzel szembe megy, az a cigányság számára is egy nagyon káros modell. Ha azt a modellt támogatják a most vasárnapra tüntetést szervezők, ami mindig önfelmentésre sarkallja a cigány közösséget, hogy soha semmiért ne vállaljon felelősséget, és ne vállaljon szerepet a felzárkózásban sem, amiben pedig az ő aktív szerepvállalása nélkülözhetetlen”

- mondta a fideszes képviselő. A többség, a 80 százalék - amelyik finanszírozta a felzárkóztatást - annyit kér, hogy “tessék ebben részt venni felelősséggel” - tette hozzá.

Gyöngyöspata egy szimbólum lett

Kérdésünkre Horváth László helyesnek nevezte, hogy a nemzeti konzultációban szerepel a gyöngyöspatai kárpótlásra vonatkozó kérdés, mégpedig azért, mert Gyöngyöspata egy szimbólum és egy szimptóma is lett szerinte. Nagyon sokan keresik őt az ország legkülönbözőbb pontjairól is pedagógusok, szülők, önkormányzati emberek: mert a gyöngyöspatai történetben, annak egy részében magukra ismernek - mondta, úgy folytatva, hogy ami probléma Gyöngyöspatán, az nagyon sok helyen létezik. Sok helyen fordul elő, hogy a többségi társadalom kiszorul az iskolájából és máshová viszi a gyermekét különböző fegyelmezési vagy bántalmazási vagy magatartási problémák miatt.

Egerbakta példája

Erre Horváth László Egerbakta példáját említette, ahonnan először - mint mondta -, elmentek a nem cigány származású magyarok és maradtak a cigány származású magyarok. “Utána már ők sem tudták az iskolát fenntartani, így megszűnt a 7. és a 8. osztály, aztán megszűnt az 5. és a 6. osztály is, és utána ők jártak a legrosszabbul, mert utána bezárt az iskola, mert az önkormányzat nem tudta fenntartani. “Bekerült Egerbe a sok cigány tanuló, és nagyon rosszul jártak, mert a nagylétszámú városi osztályokba nem fogadták be őket. Nem is jártak aztán iskolába. Tehát a szegély jár a legrosszabbul“ - magyarázta Horváth László.

A könnyű pénzszerzés az olaj a tűzre

Kérdésünkre a fideszes képviselő azt mondta: a könnyű pénzszerzés támogatása az, ami olaj a tűzre, mert azt nem fogadja el a többségi társadalom. A bírósági ítélet kapcsán Horváth László végül azt mondta: ezért tették azt a javaslatot, hogy a bíróság által megítélt kártérítési összegnek megfelelő nagyságrendben kapjanak oktatást, képzést, és egyéb szolgáltatást. “Mert ez nem rúgja fel a társadalmi békét, míg a másik megoldás felrúgja. Mert az könnyen jött, könnyen megy” - mondta végül a fideszes képviselő a pénzről.

 

 

Ajánlom

További belföldi híreink