Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-01-19 07:27:00

Eredetileg 30-50 évre tervezték a panelházakat

Nincs rá adat, hogy hány panelház épült Magyarországon a panelkorszakban, vagyis 1960 és 1990 között. Az viszont biztos, hogy sok millióan nőttek fel ezekben a többségükben szűkős, és vékonyfalú lakásokban. A paneleket eredetileg 30-50 évre tervezték, de ma már azt mondják, hogy akár 100 évet is állhatnak. A Heti Napló riportja.

 

 

Az első, és a második magyarországi panelház is majdnem pontosan 60 esztendős, és mindkettő Dunaújvárosban áll. Tulajdonképpen ezekkel kezdődött a hazai panelkorszak, amely 30 évvel később, 1990-ben ért véget.

A Lechner Tudásközpont panelkiállításán járt a Heti Napló stábja. Ez három budapesti lakótelep történetét mutatja be. Az egyik korábbi tárgyalóban pedig egy panelkarzon nagyszobáját idézi a berendezés. Végh Árpád építészettörténész azt mondja: itthon 1956 után jöttek rá, hogy lehetnek bármilyen ügyesek a kőművesek, serények a segédmunkások, nem tudnak annyi téglaházat építeni, amennyi az egyre növő városokba kell. Márpedig gyorsan kellett lakásokat építeni. A falvak ugyanis néptelenedtek, a városokba pedig egyre többen költöztek.

„Az iparosítás beindulása a hidegháború miatt, mind a keleti, mind a nyugati blokkban arra kényszerítette az embereket, hogy a városokba vándoroljanak, és a gyárakban dolgozzanak, és ezeknek a munkásoknak új lakótelepeket kellett építeni” 

– fejtette ki az építészettörténész. Különösen az olyan helyeken, mint Dunapantelén, vagyis a mai Dunaújvárosban, ahol a lakosságszám 1950 és 1960 között a tízszeresére nőtt. 3 ezerről, 30 ezerre.

Bali Attila tősgyökeres dunaújvárosi, mindenki ismeri itt. Elsősorban azért, mert sokáig tagja volt a város nagysikerű jégkorongcsapatának. Ma már testnevelőként, és amatőr helytörténészként dolgozik. Azt mondja, hogy az első paneleket a város akkori főépítésze, Weiner Tibor álmodta meg. Ráadásul az összes elemet itt gyártották Dunaújvárosban. Ahogy akkoriban mondták: kísérleti jelleggel. De a kísérlet jól sikerült, hiszen az első két panelház ma is áll, és panelságukhoz képest egészen jól néznek ki. Attila azt mondja, hogy annak idején bizony tényleg előrelépést jelentett sokaknak a panel.

Az ország Janka nénije is panelban lakik

Az ország Janka nénijéhez, vagyis Pásztor Erzsébethez ment a Heti Napló stábja, aki egy átlagos, tízemeletes panelben lakik. Az ajtó felújítva, de a mögötte lévő lépcsőház nagyjából olyan, amilyen az átadáskor lehetett. A lift is ugyanaz. Nem túl nagy, sőt, kicsi.

Pásztor Erzsi 40 éve lakik a házban. Azt mondja, hogy vagy a szomszédjai csöndesek, vagy a ház van jól megépítve, de őt egyáltalán nem zavarják a papírvékony falak. Szeret itt élni, de azért az első dolga annak idején az átalakítás volt, parkettázatott, és klímát szereltetett. „Sokan elítélnek, mert ugye a színészeknek illik Budán lakni, ha nem is a Várban, de azért olyan helyeken, ahol olyan jó úri levegő van. Én meg szoktam mondani, hogy én olyan jól elvagyok itt” – mondta a stábnak a színművésznő.

Pásztor Erzsit még az sem zavarta különösebben, amikor 2002-ben „lepanelprolizták” őket. Neki ez a lakás az otthon, ahol a kincseit őrzi, például a Kossuth díját. És ez az az 50 négyzetméter, ahol táncolhat reggelente, a rádiót hallgatva.

50 évre tervezték

A paneleket annak idején olyan 50 évre tervezték. Ma már tudjuk, hogy ennél jóval tovább megmaradnak. A szekértő azt mondja, hogyha az épület szerkezetében a vaskampókat nem éri víz, vagy levegő, akkor akár 100 évig is állhatnak. És most úgy tűnik, hogy állni is fognak. Merthogy egy közelmúltbéli kutatás szerint az épületek statikailag sokkal jobb állapotban vannak a reméltnél. Meg amúgy sincs más helyettük.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink