Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-01-14 06:10:00

Ami ellen semmit nem tudsz tenni: deepfake-jelenségek a kampányokban

Ha valamiben nem vagyunk lemaradva a világ vezető országaitól, úgy az internetet ellepő álhírek-áramlása, amelynek valódi ellenszere – valljuk be – egyelőre nincs. Viszont az amerikai elnökválasztási kampánynak a fake news ipar mellett, továbbá a ferdítések, a manipulált dokumentumok és a photoshoppal készített hamis képek után újabb, talán minden eddiginél több veszélyt rejtő kihívásokkal kell szembesülnie. Ezek lennének a deepfake-videók, azaz kamuvideók terjedése.

Ami ellen semmit nem tudsz tenni: deepfake-jelenségek a kampányokban

A deepfake kifejezés egy Reddit-felhasználótól származik 2017-ből, maga a fogalom a deep-learning és a fake kifejezés „összeolvasásából” született. A deep-learning („mély tanulás”) utal arra, hogy az effajta videókat a mesterséges intelligencia segítségével hozzák létre azáltal, hogy egy gépi tanulási módszerrel működő algoritmusnak információkat adnak. Ez előre is vetíti, hogy a műfaj nagyon gyorsan fejlődik, így egyre élethűbb hamisítványokat lehet majd előállítani. Jennifer Finney Boylan a New York Times-ban például úgy fogalmazott, hogy a deepfake egész egyszerűen arra ad lehetőséget, hogy másoknak tulajdonítsunk olyan szavakat és tetteket, amelyeket azok sosem mondtak vagy követtek el.

A mozgókép-manipuláció persze nem újdonság, hiszen számtalan filmben alkalmazzák a módszert. Ezek közül talán az egyik legismertebb, amikor a Csillagok háborújában ismét fiatal nőként bukkant fel Carrie Fisher. Viszont nemrégiben olyan pornóvideók is megjelentek az interneten, amelyekben a pornószínésznők arca helyére hírességeket szerkesztettek. A jelenségben rejlő veszélyeket illusztrálandó a BuzzFeed 2018-ban egy figyelmeztető videót tett közzé Barack Obama „főszereplésével”: a felvételen Jordan Peel színész szavait tulajdonították a volt elnöknek, többek között olyanokat, hogy „Donald Trump egy balfxsz”. Az akció célja nem más volt, minthogy megmutassák, milyen könnyű a deepfake technológiával videókat manipulálni.

És ezen a ponton kerülnek még nagyobb veszélybe a politikusok. A deepfake-kel szemben ugyanis jelenleg senki nem lehet biztonságban, a kampányoknak ugyanis visszatérő elemeik a kiszivárgott kép- és hangfelvételek. Ha mindezek mellé megjelennek a kamuvideók is, az teljesen új helyzetet teremt a politikában: fakenews-t követő deepfake után az igazság, a valóság még inkább háttérbe szorul.

Ezt Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának elnöke saját bőrén tapasztalhatta, amikor egy interjúfelvételét úgy manipulálták, hogy ittasnak tűnjön rajta. A hamis videó – amely valójában nem klasszikus deepfake, hiszen „csupán” elhomályosították a képet és lelassították Pelosi hangját – pillanatok alatt végigfutott a közösségi médián, és a Facebookon csaknem két és fél millióan látták. A házelnököt néhány nappal korábban Donald Trump is támadta: az elnök a Twitteren osztott meg egy szintén manipulált felvételt Pelosiról, amelyen dadog – az eredeti felvételen ennek nyoma sincs.

Deepfake-korban a politikusi hitelességnek annyi

A deepfake a közelgő, 2020-as amerikai választás kampányában robbanhat be igazán, a nagy botrányok az éles kampányban várhatóak. Okkal feltételezhetjük, hogy egyes szereplők alkalmazni fogják az új módszert, hiszen 2016-ban sem riadtak vissza az álhírek célzott megjelenítésétől, a kamuprofilok használatától, illetve az orosz dezinformációs eszközöktől.

A következmények beláthatatlanok: az emberek a mozgóképekben még bíznak, ha videót látnak valamiről, azt jó eséllyel elhiszik. Ezután azonban bármely fehér politikus szájába lehet adni, hogy utálja és alacsonyabb rendűnek tartja a feketéket. A deepfake-gyártók agresszívnek, ittasnak, drogosnak ábrázolhatják, pornóvideóban szerepeltethetik vagy kamu korrupciós botrányba keverhetik a másik politikust.
A deepfake-nek rövidesen nem lesznek technológiai korlátai – ha jelenleg vannak még egyáltalán –, bárki könnyedén készíthet kamuvideókat. A valóban minőségi, élethű manipulációkhoz komolyabb felszerelés szükségeltetik, ám aki az Egyesült Államok médianapirendjét kívánja befolyásolni, az nagy valószínűséggel rendelkezik ilyesmivel. Az emberekhez ugyanis játszi könnyedséggel juthatnak el a kamuvideók a közösségi médián keresztül, a 2016-os választási kampányban pedig megfigyelhető volt, hogy a célzott hirdetések segítségével nagyon pontosan és hatékonyan lehet befolyásolni a választókat.

Danielle Citron az Intelligencer c. lapban elárulta, hogy az Egyesült Államokban az 55 év feletti korosztály a legveszélyeztetettebb, ők hiszik el, és küldik tovább a legnagyobb arányban az efféle híreket, videókat. Az idei választások során a szavazópolgárok adatai alapján kiküldött célzott hirdetések és a deepfake-videók pedig olyan egyveleget alkothatnak, amellyel egy jó választási program és néhány remek kampányesemény aligha tudja felvenni a versenyt.

Ugyanakkor a deepfake kétélű fegyver. Azzal párhuzamosan, hogy az emberek elhiszik, amit a mozgóképen látnak, elindulhat egy olyan hullám is, ami azt eredményezi, hogy meginog a videók hiteleségébe, valóságtartalmába vetett hitük.

Tehát, ha például sorra derülnek ki a manipulált felvételekről, hogy hamisak, akkor nézők gyanakodhatnak minden „kiszivárgott” vagy számukra meglepő videó igazságtartalmában. Ez a kettősség azt a furcsa helyzetet eredményezheti, hogy aki nem követett el semmit, de készítettek róla egy rá nézve terhelő, deepfake-videót, az rosszul jár, mivel ártatlan, és a neve besározódik. Azonban akiről igazi felvétel kerül elő, amelyen valóban vállalhatatlant mond vagy tesz, az védekezhet azzal, hogy ez csupán deepfake.

Hogyan lehet mégis harcolni a deepfake ellen, ki tudja megakadályozni a videók terjedését? Jelenleg is életben van a Tiszteletteljes Kommunikációról szóló törvény 230. szakasza, amely Citron szerint viszont nagyon gyenge követeléseket fogalmaz meg. A tárgyalt szakasz az internetes visszaélések kapcsán a felhasználók és szolgáltatók védelmét helyezi fókuszba, tehát óvja azt, aki nem hibás vagy aki az áldozat. Ezzel együtt viszont a legtöbb esetben azokat is védi, akik valóban elkövettek visszaélést vagy bűncselekményt. Citron erre azt a példát hozza, hogy a jog védelme alá esnek azok a portálok is, amelyekre a felhasználók deepfake szexvideókat töltenek fel, a szolgáltató pedig az elhelyezett reklámokból pénzt keres. A szabályozást a 2016-os választás óta élesen bírálják az USA-ban.

Mégis hogyan lehet védekezni deepfake-áramlás ellen?

Danielle Citron és Robert Chesney a Foreign Affairs-ben összeszedte a lehetséges szűrési és védekezési módszereket. Az egyik megoldás egy szoftver alkalmazása lenne a közösségi média felületein, amelyet szintén mesterséges intelligencia segítségével fejlesztenek. Ez a szoftver az apróságokra figyel, például a szemöldök és a szemhéj nem természetes mozgására, de ahogy egyre professzionálisabb manipulált videókat tudnak készíteni, ezen a szűrőn is könnyedén átmehetnek a felvételek.

Másik javaslatként felmerült, hogy a deepfake-videószerkesztő alkalmazások, programok lássák el vízjellel – amellyel beazonosítható az eredetiség – az így elkészített videókat, egyértelműen jelezve, hogy a felvételek bütykölve vannak, nem eredetiek.

Idealista elképzelés, hogy ez működjön, hiszen nagyon nehéz lenne ellenőrizni mégis a videók eredetiségét, mivel minden telefonon és számítógépen rajta kéne lennie a programnak, ami elkészíti a vízjeleket, és tárolja az adatait, illetve a közösségi oldalak együttműködésére is szükség volna. Harmadik lehetőségként egy még körülményesebb javaslat került elő. A kamuvideók áldozatai a leggyakrabban hírességek, politikusok, celebek, így az is megoldás lehet, ha életük minden percét rögzítik, ezzel nem marad tere a felvétel-hamisítóknak – hiszen az érintettnek eredeti felvétele van mindenről. Hamarosan bizonyos cégek felvehetik a profiljukba ezt a szolgáltatást.

A direkt törvényi szabályozás nagyon bonyolultnak és lehetetlennek látszik, nehéz megtalálni, és megbüntetni azt, aki a kamuvideót készítette. A közösségi médiára alkalmazott törvények mégis alakíthatnak valamelyest a helyzeten, ha például a németországi szabályozás egy válfaja elterjedne. Eszerint, ha egy rasszista tartalmat nem távolít el a közösségi médium 24 órán belül, akkor büntetést kell fizetnie. Ugyanezt persze sokkal nehezebb lenne kiterjeszteni álhírekre, deepfake-videókra.
Mindebből is látszik, hogy kemény idők elé nézünk.

Bruckner Máté

IDEA Intézet

Ajánlom

További belföldi híreink