Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-12-09 09:53:00

Itt a kormány tervezete: jön a Nemzeti Kulturális Tanács

Feláll a Nemzeti Kulturális Tanács, megalkotják kultúrstratégiai intézmények listáját, ezekkel a kormány 5 évre finanszírozási szerződést köt. Az állami fenntartású színházakat finanszírozza az állam, az önkormányzati fenntartásukat azonban az önkormányzatok. Ha közös a színházak fenntartása/finanszírozása, akkor “a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait” - írják a javaslatban.

Itt a kormány tervezete: jön a Nemzeti Kulturális Tanács

Benyújtotta a kormány nevében Semjén Zsolt “a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot.

A törvény kimondja: Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amely keretében biztosítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generációi számára, a magyar állampolgárok számára a kulturális alapellátást, a nemzet szellemi és közösségi fejlesztését a kulturális közszolgáltatásokon keresztül, továbbá támogatja az olyan új, kiemelkedő kulturális értékek létrehozását, amelyek az innováción keresztül hozzájárulnak a kreatív ipar, valamint a nemzetgazdaság teljesítményének fokozásához.

E kötelességeinek eleget téve” alkotja meg a törvényt - írják.

A törvény megalkotja a “Kultúrstratégiai intézmények” körét az egyes kulturális ágazatokban.

Az előadó-művészeti ágazatban ezek a következők: a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zrt., a Magyar Állami Operaház, a Budapest Operettszínház, a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft., a Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Kft. és a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft.

Az alkotóművészeti ágazatban: Petőfi Irodalmi Múzeum.

Az közgyűjtemény és emlékezetpolitikai ágazatban: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyarságkutató Intézet.

A népi hagyományok ágazatban pedig a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.

A törvényjavaslat kimondja: a kultúrstratégiai intézmények működéséhez és feladatainak ellátáshoz szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. Valamint: a feladatellátásához szükséges források hosszú távú biztosítása érdekében a kultúrstratégiai intézményekkel ötéves időtartamra finanszírozási megállapodást köt.
Feláll a Nemzeti Kulturális Tanács, mely

“a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait biztosítja”.

A Tanács elnökét a kormány határozatában nevezi ki és menti fel. A Tanács tagjai: a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és a kultúrstratégiai intézmények vezetői. A Tanács javaslatot tesz a kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára, véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket, meghatározza ügyrendjét és működési elveit. A Tanács tevékenységéről évente beszámol a kormánynak.

Színházak fenntartása

A törvényjavaslat kimondja: a színházak működtetéséért a fenntartó a felelős. Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

Az önkormányzati fenntartású színház működtetéséhez szükséges forrásokat az önkormányzat a saját költségvetéséből biztosítja. Ha az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljes körűen nem biztosítja, az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő a kormány által rendeletben meghatározott időpontig - tartalmazza a javaslat.

A javaslat a kiszivárgott sajtóhíreknek megfelelően kimondja: a színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát.
A színház közös működtetésére irányuló megállapodásban a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait; rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.

A központi költségvetés a nem állami fenntartású, nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített zene- és táncművészeti szervezetek támogatását “felosztási szabályzat alapján biztosítja.”

Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített balett- és táncegyüttes esetén a fentiek szerint jogosultak művészeti támogatás, “és az előadó- művészeti szervezet feladatellátással összefüggő működési kiadásaihoz működési támogatás illeti meg” - tartalmazza a javaslat.

Indoklás: a kultúra horizontális, és aktívan védelmezni kell a nemzeti megmaradást

A törvényjavaslat indoklásában az áll, hogy a kultúra – más ágazatoktól eltérően – nem vertikális, hanem átfogó, „horizontális” jellegű, ezért magától értetődő, hogy a kulturális kormányzás céljait más ágazatokkal együttműködve tudja hatékonyan megvalósítani. Szükség van az egyes kulturális ágazatok feladatainak összehangolására ezért a törvény megállapítja “a nemzeti kultúráért való összefogás fóruma létrehozásának és működésének szabályait”.

A törvény címében a nemzeti jelző egyrészt arra utal, hogy a törvény hatálya alá tartozó tevékenységekkel szemben támasztott alapvető elvárás, hogy “aktívan védelmezzék a nemzet megmaradásának, jólétének és gyarapodásának érdekeit”. Másrészt arra, hogy a kormány országos hatókörű (nemzeti) intézmények révén biztosítja az ilyen tevékenységek kereteit. Harmadrészt pedig arra, hogy a nemzeti kultúra záloga a nemzeti összefogás, ezért az értékek létrehozásában, azok közvetítésében, megőrzésében szektortól függetlenül számítunk a nemzet minden tagjának tevékeny részvételére.

Ajánlom

További belföldi híreink