Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-12-05 19:03:00

Varga Judit: Nem Csehov Cseresznyéskertjében vagyunk!

Az Uniónak észre kell vennie, hogy itt nem egy Csehov-drámában vagyunk, a jövő annál értékesebb, hogy elmulasszuk vagy átücsörögjük egy cseresznyéskertben” - mondta Varga Judit egy mai konferencián, ahol az Unió jövőjéről volt szó és arról, hogy párbeszédekre vagy monológokra van-e szükség az EU-ban.

Varga Judit: Nem Csehov Cseresznyéskertjében vagyunk!

Az Európai Unió hosszabb távú jövőjéről az átfogó gondolkodást meg kell, hogy előzze az eddigi tapasztalatok, eredmények, sikerek, kudarcok és az együttműködésben rendszerszinten tapasztalható nehézségek átfogó és őszinte értékelése. “Azonban mindez semmit sem ér, ha elmarad a párbeszéd, és párhuzamos monológokkal kommunikálunk egymással” - hangoztatta Varga Judit "A párbeszéd vagy monológ: az Európai Unió jövője" című konferencián.

Az igazságügyminiszter a Polgári Magyarországért és a Hans Seidel alapítvány rendezvényén az orosz drámaírót, Csehovot “a párhuzamos monológok és megoldás nélküli drámák koronázatlan királyának” nevezte, akinek a hősei folyton elbeszéltek egymás mellett. Az EU ügyekért is felelős miniszter szerint Csehov így akarta kifejezni a hétköznapok kiüresedését.

“Az Uniónak észre kell vennie, hogy itt nem egy Csehov-drámában vagyunk, a jövő annál értékesebb, hogy elmulasszuk vagy átücsörögjük egy cseresznyéskertben”

- mondta Varga Judit a konferencián.

Előtte az igazságügyminiszter arról beszélt, hogy december 10-én, jövő kedden lesz az újabb magyar meghallgatás Brüsszelben a 7-es cikkelyes jogállamisági eljárás ügyében, ahol nem akarják érteni, amit a magyar delegáció mond: egy ideje valóban “a globalisták és a lokalisták” küzdelme folyik Európában - idézte az előtte beszédet mondó Balog Zoltánt. Mint Varga Judit fogalmazott, “két világ harcát” kell megélniük nap mint nap, “holott csak saját uniós álláspontunkat szeretnénk bemutatni Európának”.

A miniszter annak kapcsán, hogy az új Európai Bizottság egy 2 éves konzultációt indít 2020-ban Európa jövőjéről, azt mondta: nagyon várja, mi lesz az az új elem, ami Európa jövőjéről szól majd, hiszen évek óta erről beszélnek Brüsszelben. Hosszú évek óta először fogalmazódott meg a tagállamok részéről a Liszaboni Szerződés módosítása, “talán ez lesz az új elem?” - vetette fel. Azt “érdekesnek” nevezte, hogy Franciaország és Németország is “nagyon felkarolta ezt az ügyet”.

Már sejtik: az EU válságban van

Varga Judit szerint “az EU nem meri bevallani, de kezdi sejteni, amit már mindenki tud, hogy az Európai Unió válságban van”. Az ő olvasatában a válság, a krízis pozitív jelenség, mert lehetőségként lehet rá tekinteni - tette hozzá. Az igazságügyminiszter úgy fogalmazott, ő “az EU monológjaira úgy szeret tekinteni, hogy az nem az EU-tagországok válságáról tanúskodik, hanem magának az EU-nak a belső kríziséről szól”. Mint mondta, a dramaszerkezet szerint, “ezt általános iskolás korunk óra tudjuk”, a megoldás csak a dialógussal, párbeszéddel érhető el.

Varga Judit a párbeszéd hiányáról szólva tért vissza a 7-es cikkelyes eljárásra, ennek kapcsán derült ki a dzámára, milyen káros az, ha politikai kérdésekben “nem tud párbeszéd kialakulni”. A szilárd jogi tények magyar kifejtése ellenére is újabb meghallgatásra citálják kedden a magyar kormányt Brüsszelbe, Varga Judit reméli, hogy ott monológok helyett párbeszéd lesz.

“Timmermans-szindróma”

Az igazságügyminiszter szerint mindazt, ami e téren folyik néhányan már kezdik “Timnermans-szindrómának” nevezni, ez azt jelenti szerinte, hogy “hiába mondunk el mindent újra és újra, a kérdésekre jogi tényekkel válaszolunk és válaszolunk” a 7-es cikkelyes eljárásban, minderre az a válasz az ellenoldalról: “jó, jó, ez még nem elég, mert ott a teljes kép, az atmoszféra, a hangulat..” És erre már igazából már nem is tudunk, és nem is lehet mit mondani szerinte.

Az EU jövője szempontjából is meghatározó kérdés Varga Judit szerint, hogy folytatódik a Magyarország elleni 7-es cikkelyes eljárás, ezt most a konferencián is politikai boszorkányüldözésnek nevezte, és olyan kettős mércéről beszélt, ami megingatja a bizalmat.

Brüsszelben emiatt “azokkal a kollégákkal kell ugyanis folyamatosan konfrontálódni, akikkel egyéb ügyekben nagyon jól megértjük egymást” - árulta el. Varga Judit szerint a 7-es cikkelyes eljárás a diplomáciai kapcsolatokra is nagyon nagy terhet ró, “jó lenne már ezt befejezni” - mondta.

Jók és gonoszok

Nélkülözhetetlen a bizalom helyreállítása - ismételte el többször is Varga Judit, aki a “kimenő” Juncker vezette Európai Bizottságról azt mondta, hogy “felosztotta az EU-tagállamokat jókra és gonoszakra”.

Ez nem párbeszéd, ez kioktatás, amit eddig láttunk, reméljük, hogy az új Bizottság Ursula von der Leyen vezetésével merőben másképp áll ehhez - mondta az igazságügyminiszter, aki a migrációs kérdés kapcsán megismételte: a magyar kormány nem változtat az álláspontján, a tranzit-zónák ügyében Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája – a magyar államnak adott igazat.

Milyen érték? “Nagy semmi... ?”

Az igazságügyminiszter szerint a “szükséges változások beazonosításához”, az uniós reformokhoz tudnunk kell mi az az érték, amit védeni szeretnénk. Mi is az, ami számunkra a legfontosabb az Unióban? “Hogyha ez egy nagy semmi, akkor elég nehéz lesz beazonosítani, mi is az az érték, amit hosszú távon védeni szeretnénk” - fogalmazott.

Varga Judit szóvá tette, hogy az EU jövőjéről szóló diskurusból a PC jegyében már korábban száműzték a kereszténységre való utalást is”holott a kereszténység számunkra nem egy lózung”, hanem a kulturánkat, az identitásunkat jelenti. Idézte Orbán Viktort is a keresztényüldözés kapcsán, aki a múlt héten azt mondta, hogy az Európában “csak emberi jogi kérdés lehet”. Megemlítette, hogy jövőre Budapest eukarisztikus vilagkongresszust rendez, és mint mondta, ez jó alkalom lesz Európa számára, hogy hitet tegyen a kereszténység mellett.

Bővítés: a Balkánt nem szabad átengedni másoknak

Az EU hitelességi kérdésének nevezte Varga Judit a bővítés ügyét, a legnagyobb sikernek nevezve, hogy Várhelyi Olivér felel ezért uniós biztosként. “Magyarország politikai súlyát, megkerülhetetlenségét is jelzi ez a portfólió - mondta. A kérdés szerinte azért is fontos, “mert a Balkánt nem szabad elhanyagolni, és nem szabad átengedni másoknak”.

Varga Judit szóvá tette az egyre mélyebb integrációs törekvéseket az EU-tagok szuverenitásával szemben.

A klikkelgetés az interneten szabad választás ?

Beszélt a von der Leyen által hangsúlyozott digitalizációról és a klímapolitikáról is. A határokon átívelő tevékenységet folytató tech-óriások - Google, Facebook - kapcsán pedig ezúttal is szóvá tette, hogy tevékenységük nem átlátható, nem ellenőrizhető, “és nem teljesen biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik”. Érdemes ezzel a területtel mélyrehatóbban foglalkozni uniós szinten - hangoztatta Varga Judit a konferencián, megjegyezve, hogy az állampolgárok véleménynyilvánítási szabadságáról, a digitális szabadságról van szó.

“Vajon a fogyasztó döntéseik, a klikkelgetéseik az interneten tényleg szabad választásuk-e, vagy a rendszerben motivált döntések” ? - vetette fel Varga Judit, emlékeztetve, hogy e téren a Bizottság elnöke, von der Leyen is a “méltányos részvétel” szükségességéről beszélt.

Ajánlom

További belföldi híreink