Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-11-19 14:38:00

Durva lakhatási válság: 2-300 ezer bérlakás hiányzik a piacról

Mélyül a lakhatási válság, miközben az elmúlt években több mint százmilliárd forint állami támogatás jutott ingatlanvásárlásra. A támogatás inkább a tehetőseknek kedvez, az alsóbb rétegeknek sok esetben a bérlés is megterhelő. A Habitat for Humanity ügyvezető igazgatója, Szegfalvi Zsolt elmondta, hogy a lakhatásra fordított kiadások egészen kicsi része jut szociális kiadásra, a többi az egyenlőtlenséget növeli.

Durva lakhatási válság: 2-300 ezer bérlakás hiányzik a piacról

Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság, alig találni olyan mutatót, amely ne a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését jelezné. Az állami lakáspolitikák pedig nem javítanak, hanem a legtöbb esetben tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket – nagy vonalakban erre a megállapításra jutott a Habitat for Humanity 2019-es lakhatási jelentése.

Ezzel kapcsolatban a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója volt az ATV Start című műsor vendége, ahol elmondta, hogy a lakhatási szegénység felmérése során négy mutató van, amin keresztül mérik a magyarországi helyzetet. Az egyik a megfizethetőség, itt akkor beszélhetünk súlyos lakhatási szegénységről szerinte, ha valaki a jövedelme több, mint 40%-át költi lakhatásra. Ebben az albérleti díj és hiteltörlesztés is benne lehet – tette hozzá Szegfalvi Zsolt. Persze az is benne van – egészítette ki –, hogy a lakás- és albérletárak is nagyjából megkétszereződtek az utóbbi 5-6 évben. Budapesten szinte kizárt, hogy az alsó jövedelmi tizedbe tartozó réteg piaci alapon béreljen lakást.

Mégis előfordulhat, hogy kénytelenek egy piaci bérlakást kivenni – mondta el a Habitat for Humanity igazgatója, annak ellenére, hogy ez erejükön felüli.

Bérlakásokból ugyanis még Budapesten is kevés van. Ebben a helyzetben ahelyett, hogy célzott, szociális megoldásokkal segítene az állam, a tulajdonosokra és bérlőkre hárítja ennek a szociális kockázatát.

További kritérium még a hozzáférhetőség, ami annyit tesz, hogy elérhetőek az intézmények és a munkába járás is biztosított. Ez főleg vidéken okozhat néhány esetben problémát. Megemlítendő még a jogi vonzat is, amelynek lényege, hogy valakinek nem biztos a lakhatása. Olyan albérlet tartozhat ide, amelynek jogviszonyai nem tisztázottak, esetleg nincsenek papírok. Mint mondta, keveset tudnak a budapesti albérletpiacról, sok szerződés nem köttetik meg és nem jelentik le a hatóságok felé. Ennek fehérítésével sokat lehetne előrébb lépni, amire komplett javaslatcsomagot dolgoztak ki. Hozzátette: nyugaton sok városban szabályozzák az albérletpiacot, de Kelet-Közép-Európában ez nem igazán jellemző.

Szegfalvi Zsolt elmondta, hogy ma a lakhatásba nagyjából 350 milliárd forint áramlik be, ennek ugyanakkor csak tizenegyed része szociálisan célzott, ami csökkenti a különbségeket, az összes többi olyan juttatás, mint a CSOK, amik inkább növelik a szociális különbségeket. Emellett azt is elmondta, hogy az albérletárak drágulásában is „az élen járunk” a V4-ek között. Mint mondta, ebben az összehasonlításban érdekes dolgok jöttek ki, amelyek azt erősítik, amit évek óta ők is mondanak. Magyarországon egyébként 2-300 ezer bérlakás hiányzik a piacról. Az igazgató szerint azzal, hogy a települések egy részében más szemléletű vezetők kerültek az élre, az is elképzelhető, hogy végre párbeszéd alakulhasson ki a felek között a probléma hatékony megoldása érdekében.

atv.hu

További belföldi híreink