Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-10-23 06:20:00

Fiatalkorút is halálra ítéltek az 1956-os megmozdulásokon, majd évekkel később ki is végezték

Reménnyel telve indult az 1956-os szabadságharc az elnyomó szovjet hatalommal szemben, de végül mégis tragikusan zárult. A forradalom leverésének 63. évfordulója alkalmából az események egy-egy érdekesebb mozzanatából szemezgettünk, miközben az is kiderül, hogy az október 23-i és az azt követő események nem mindenkinek jelentenek meghatározó emléket.

Mindössze 20 nap, de a magyar történelem talán legkiemelkedőbb 20 napja zajlott 1956-ban Magyarországon. Egy aprócska, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával. 1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel – és számos vidéki megmozdulással – kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt. A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált, rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után pedig felkelést indított a diktatórikus rendszer megdöntésére.

Az 1956. október 23-ával kezdődő eseménysorozat előzményei gyakorlatilag a kommunista hatalomátvételig nyúlnak vissza, a Rákosi Mátyás irányításával kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája – kollektivizálás, túlzott mértékű és irracionális iparosítás –, az abból eredő szegénység és az MDP által gyakorolt terror ugyanis már az ötvenes évek elejére komoly feszültséget eredményezett. A forradalom eseményeit azonban nehéz elejétől a végéig pontosan felidézni, hiszen több helyszínen, párhuzamosan történt nagyon sok minden. Álljon itt helyette néhány érdekes momentum az akkori napok eseményeiből.

1. Nagy Imre híres „nyelvbotlása”

Amikor a tömeg 23-án este a Kossuth térre ért és a korábbi miniszterelnököt, a reformpárti Nagy Imrét követelte, ő ki is állt az Országház erkélyére, és beszédet intézett a tüntetőkhöz. Jól ismert jelenet ez, a beszédében éltette a korábban foganatosított reformokat, majd hazatérésre szólította fel a tüntetőket. Erre nem került sor, többen elégedetlenségükben ezután mentek a Rádióhoz, hogy hajnalra elfoglalják. Nagy Imre beszédét kissé óvatlanul az „Elvtársak!” felkiáltással kezdte, hogy véletlenül-e, arról nincsenek források, de a tömeg mindenesetre hangos fütyülésbe kezdett. Nem egy politikusi álom a füttyszóval indított beszéd, az egyszer biztos.

2. A ravasz Corvin köziek tányérokkal állították meg a szovjet tankokat

A Corvin köz és környéke a forradalom egyik legfontosabb harci csomópontja volt, hetekig keményen tartották magukat itt a forradalmárok. Október 26-án pedig egészen zseniális húzásra vetemedtek: levesestányérokat tettek ki az útra, oda, ahonnan a tankok érkeztek. A tankok nem is mentek tovább, mivel azt gondolták, hogy a magyarok aknákat tettek az útjukba, ezzel sikerült megállítani őket. Ezután jöhetett a harcok másik kedvelt forradalmi fegyvere, a Molotov-koktél. A csavaros magyar észjárás tehát nem hagyta cserben a hősöket sem.

3. Halálra ítélték a fiatalkorú fiút

Mansfeld Péter a forradalom egyik emblematikus alakja, a cikk szerzőjéhez talán az ő sorsa áll legközelebb. Mansfeld 15 éves esztergályos tanuló volt a forradalom során, anyjával és testvérével élt Budán. A forradalom kitörésekor csatlakozott a Széna téri harcolók csoportjához, ahonnan először elküldték, de ő nem volt hajlandó távozni, ezért összekötőként alkalmazták, jogosítvány nélkül furikázott a csoportok között.

A forradalom leverése után röplapokat terjesztett, fegyvereket gyűjtött és rejtett el, majd többedmagával a forradalom felélesztésén dolgozott. Végül kocsilopásért köztörvényes bűnözőként kezelték, 1957-ben elkapták és halálra ítélték. Ekkor még mindig csak 16 éves, kiskorút pedig nem lehetett kivégezni, ezért megvárták, hogy nagykorú legyen, 1959-ben pedig azonmód ki is végezték. Ma a második kerületben, Gül baba türbéje fölött egy emlékmű áll a legfiatalabb kivégzett tiszteletére.

4. Nem csak Budapesté: az egész ország forradalma volt

A figyelem általában inkább a budapesti eseményekre hárul az emlékezések idején, de nem szabad elfelejteni, hogy szerte az országban voltak tüntetések és harcok, szinte mindenhol a diákság vezetésével. E sorok írója még gimnáziumi évei alatt járt Mosonmagyaróváron, ahol sikerült egy remek előadás keretében megtudnia, hogy 1956 egyik, ha nem a legvéresebb sortüze ebben a városban dördült el. A sortűzben október 26-án 56 civilt végeztek ki a Határőrség tagjai. Ezen a napon azonban több vidéki városban is voltak sortüzek: Esztergomban 20 körül volt az áldozatok száma, Miskolcon 9-en haltak meg.

Kevésbé ismert tény, hogy az első véres események Debrecenben történtek, ahol 23-án már délután a tömegbe lőttek az ÁVH tagjai. Voltak tüntetések Veszprémben, Kecskeméten és Nyíregyházán is, sőt, Lillafüreden egy egész ellenállócsoport alakult, amely még össze is csapott a szovjetekkel és Bükkszentkereszten is volt harc. A miskolci munkások pedig gyűjtést is szerveztek, hogy támogassák a „fiúkat a hegyekben”.

5. Elvis is felszólalt a magyar forradalmárok érdekében, a New York-i Szabadság-szobor piros-fehér-zöldbe borult

Szerte a világban nagy visszhangja volt a forradalomnak, több ország elítélte a Szovjetuniót, a lengyelek ruhákat, élelmet küldtek. Még Elvis Presley is felszólalt a magyarok érdekében, a Time magazin pedig az év emberének a „magyar szabadságharcost” választotta. A sors furcsa iróniája folytán a következő évben ugyanez a díj Hruscsovnak járt.

1956. november 18-án pedig New York-i emigránsok egy csoportja felment a Szabadság-szoborba és amíg a csoport fele a többi turistát lassította, addig Mártonffy István mérnök - akinek a testére volt csavarva egy magyar zászló - és néhány társa leverték a Szabadság-szobor fáklyájához vezető szűk lépcső lakatját, majd kitűzték a magyar zászlót és a feliratot: „Stop genocide, save Hungary” („Állítsák meg a tömeggyilkosságot, mentsék meg Magyarországot"). Mártonffyékat végül nem tartóztatták le, az esemény pedig hihetetlen médiavisszhangot keltett az Egyesült Államokban, valódi foganatja azonban sajnos nem sok volt.

A tüntetés legemblematikusabb jelszavai:

Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!
Új vezetés, új irány, új vezetőket kíván!
Bem apó és Kossuth népe, menjünk együtt, kéz a kézbe!
Munkás-paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek!
Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk!
Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!
Függetlenség, szabadság!

Október 23-a és az utána lévő fontos események azonban nem mindenkiben hagytak nyomot, legalábbis erről árulkodik kollégánk videója, amelyet még tavaly készített, és amelyben arról érdeklődött az utca emberénél, hogy tulajdonképpen mit is ünneplünk október 23-án.

 

 

atv.hu

További belföldi híreink