Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-09-10 13:40:00

Trócsányi átment a „vizsgán”, megkapta a bővítést von der Leyentől

A bővítés portfóliót kapta meg Trócsányi László, Orbán Viktor jelöltje Von der Leyen új Európai Bizottságában.

Trócsányi átment a „vizsgán”, megkapta a bővítést von der Leyentől
Trócsányi László

Trócsányi Lászlónak a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős “tárcát” szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen, aki ezt ma délben jelentette be, bemutatva a novemberben hivatalba lépő testület tervezett összetételét. Ezt a portfóliót eddig az osztrák Johannes Hahn tartotta kézben.
A volt igazságügyi miniszter Trócsányi elődje, Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztos volt az előző ciklusban.

Von der Leyen bejelentése, hogy a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős portfóliót szignálja Orbán Viktor biztos-jelöltjére, nem kis meglepetést okozott, annak ellenére is, hogy nyílt titok volt, a miniszterelnök ezt kérte a magyar biztosnak. Trócsányi László is a bővítést és szomszédságpolitikát jelölte meg korábban, mint olyan területeket, amelyeket szakmai hozzáértéssel és alázattal tudna ellátni.

Az európai lapok azonban az elmúlt napokban olyan listát láttak, hogy a segélyezés lehet a magyar biztosé.
Szombaton ugyanakkor az atv.hu eljutott hírek arról szóltak, hogy legutóbbi, augusztus végi találkozásukon von der Leyen a Nyugat-Balkánból “vizsgáztatta” Trócsányit Lászlót zárt ajtók mögött, és átment a “vizsgán”. Ez már arra utalt, hogy von der Leyen mérlegeli: a bővítési portfóliót adja neki.

2014-ben Orbán Viktorék Navracsics Tibor számára is a bővítést célozták meg a Juncker vezette Bizottságban, de akkor sem sikerült az “áttörés”, Navracsics kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett.
A kormány részéről végig azt hangoztatták, hogy Trócsányi László kiváló jelölt, Orbán Balázs az atv.hunak adott interjúban tegnap azt mondta: Ursula von der Leyen is kiváló jelöltnek tartja Trócsányi Lászlót.

Trócsányi László szakmai felkészültségét elismerik, hiszen az állam- és jogtudományok doktora, korábban alkotmánybíró volt, részt vett a Velencei Bizottság munkájában, és Magyarország belgiumi, luxemburgi és franciaországi nagyköveteként is dolgozott, azaz diplomáciai tapasztalatai is vannak.

A brüsszeli forrásaink a hétvégén azt is mondták: már az Európai Néppárt részéről is lobbiznak Brüsszelben az Európai Parlament balliberális frakcióinál azért, hogy sikerüljön Trócsányi biztosi meghallgatása. “Lehetnek nagyon kemény, kellemetlen kérdések, megforgathatják, de a végén kapja meg a zöld jelzést, ezt szeretnék elérni” - fogalmazott az egyik brüsszeli fideszes, hozzátéve: a kínos pillanatok nem lennének egyedülállóak a biztosi meghallgatások történetében. Előfordult már többször is, hogy az EP-bizottságai első körben elküldték a jelöltet, aki ezután egy másik portfóliót kapott a Bizottság elnökétől, és csak amikor másodszorra visszament a parlamenti bizottságok elé, akkor kapta meg a szükséges támogatást. Forrásaink ezt a forgatókönyvet Trócsányi esetében sem zárják ki.

A meghallgatások szeptember végén kezdődnek el az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban. A bizottsági meghallgatásokon a támogatás, az “igazolás” arról szól: az uniós biztos-jelölt szakmailag alkalmas a neki szánt terület ellátására. De még ez sem garancia arra, hogy a jelölt átmegy utána az Európai Parlamenti szavazáson is, ehhez a 751 képviselő felének a voksa kell.

Azaz, Trócsányi Lászlóra kemény meghallgatások várnak, és számolnia kell az Európai Parlament szociáldemokratáinak, liberálisainak az ellenállásával a 751 fös parlamentben a “múltja” miatt, az igazságügyminiszterségéhez kötik ugyanis a magyar jogállamiság sérülését.

A hirek vétóról szólnak, noha az új Európai Bizottság egészéről, egyetlen szavazással dönt az Európai Parlament, a tervek szerint október 23-án.

Mely országokat érinti a bővítési biztos munkája?
A bővítési területért lobbiztak a szlovének is, mert 2021-ben Szlovénia veszi át az EU soros elnökségét.
A térségben a jelenlegi tagjelölt országok: Albánia az Észak-Macedón Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország, Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt országok. A Juncker-bizottság mandátuma alatt már nem került sor új bővítési tárgyalásra, és az is látszik, hogy az év végére egyik tagjelölt ország sem fog teljes mértékben készen állni a csatlakozásra.

További belföldi híreink