Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-09-08 13:23:00

Orbán Kötcsén Szájer, Hazony és Békés könyvével hirdetett “pozitív nacionalizmust”

A Zrínyi-féle nemzetvédelem, a pozitív nacionalizmus (ami nem lehet kirekesztő), a jövőre száz éves Trianont meghaladó “mi felé megyünk” útmutatás - a tegnapi kötcsei piknik résztvevői ma azt is elmondták az atv.hu-nak: Orbán Viktor a nemzetvédelem gondolatkörben miért Szájer József, az izraeli Yoram Hazony és Békés Márton könyvét idézte.

Orbán Kötcsén Szájer, Hazony és Békés könyvével hirdetett “pozitív nacionalizmust”

Tegnap este az atv.hun - a résztvevő vendégek elmondása alapján - már beszámoltunk róla, hogy a 19. Kötcsei találkozón Orbán Viktor meghirdette az “okos nemzetépítés” stratégiáját. A konkrétumokról is beszélt a miniszterelnök, forrásaink szerint arról is, hogy az önkormányzati választások után a gyerekvédelmi akcióterv keretében szabályozni szeretnék az azonos neműek örökbe fogadását és a drogellenes passzusokat. 

De beszélt a miniszterelnök Tarlós István esélyeiről, a “két Gyurcsányról”, és arról, hogy Macronnal a V4-ek hogyan “ütötték el” kétszer is németeket. Tegnap a Dobozy kúrián a miniszterelnök beszédének a nemzeti függetlenségünk/szuverenitásunk megerősítése volt a központi szervező eleme a helyzetértékelése és az európai kitekintés vonatkozásában is.

Zrínyi-féle nemzetvédelem

Orbán Viktor Szájer József Ne bántsd a magyart! című kötetét, illetve a Schmidt Máriáék által rendezett előadás-sorozaton elhangzott Szájer-beszéd 5 leglényegesebb tézisét emelte ki, ezekkel “vitázott”. Az egyik résztvevő úgy fogalmazott a miniszterelnök szavait illetően, hogy Orbán Viktor tegnap Kötcsén a Zrínyi-féle nemzetvédelmet, “pozitív nacionalizmust” hirdette meg.

Szájer József az Orbán Viktor által is idézett márciusi előadásában a “globalista utópizmus áfiumáról, és az ellene való orvosságról” beszélt, Zrinyi Miklós Az török áfium elleni orvosságát parafrazálva. Schmidt Máriáék Várkert Bazárban rendezett konferenciáján márciusban - tehát még az EP-választások előtt - Szájer József a magyarság XVII. századi török birodalm általi fenyegetettsége, a nemzeti védelem és erő lehetőségei, valamint a mostani, a XXI. századi valóságunk között vont párhuzamot.

Zrinyiről azt írta: “A Bán éles látásával felismerte, hogy mit jelent az, ha a keleti muszlim óriás Magyarország területéről való kiűzetését nem magunk erejéből végezzük, hanem ahhoz másoktól kérjük a segítséget. Tudta jól, mit jelent ez a nemzetünknek, mi lehet ennek az ára. Levonta a következtetést és programot hirdetett, kimondta, leírta, hogy a magyarság fennmaradása érdekében a nemzeti erőnk, önállóságunk garanciáinak megerősítésére, vagyis saját hadseregre van szükség”.

A szellemi dimenzió és a helyes “testtartás”

Szájer előadásában a “szellemi szintről”, a testtartásról is beszélt:
“Zrínyi éles szemeivel azt is kiválóan felismerte, hogy a magyarságot fenyegető veszélynek van szellemi dimenziója is, hogy a helytelen, tunya hozzáállás saját hazánk dolgaihoz nagyobb baj, mint az ellenség hódítása. Vagyis nem csupán reálpolitikai, katonai kérdésről van szó, amikor a saját haderőről beszélünk, hanem magunkról, önbecsülésünkről. Zrínyi könyvének általam átvett alcímében szereplő áfium szó az elme összezavarását célzó, már abban a korban is jól ismert, az ember gondolkodási képességét elpusztító szerre, az ópiumra utal. Ha az eszedet, a tartásodat elveszted, az rosszabb, mint a szolgaság. A tétlenség, a tehetetlenség téveszméket, tévképzeteket, azaz áfiumokat táplál a fejünkbe” - vezette le Szájer a Várkert Bazárban.

Ellenszer: a kerítés, a nemzeti erők, és a “szájkosár” levétele

A világhatalmi felszín alatti átrendeződés, a globalizmus térhódításának, nyílt megjelenési formájának - a 2015-ben “az országunkon átnyargaló, tömeges, militáris nagyságrendű, látványos vonulás”, s migráció - ellenszerét, az “antidotumot” Szájer abban jelölte meg: a kontrollt a kerítésépítéssel és a határvédelem megerősítésével gyorsan visszaszereztük, szerinte ez a politika cselekvőképességébe vetett kollektív hit visszaszerzésének is nagy történelmi pillanata volt. “A bátrabbak még a szájkosarat is levették. Igen, ez egy revelációs erejű, demokratikus, közösségi élmény volt! Annak ünnepe, hogy mégis van erőnk, hogy megvédjük magunkat” - hangzott el Szájer elöadásában, ahol a kulcsszó a nemzeti ellenállás volt. “Repedeznek tehát a szent és sérthetetlen, nemrégiben még örök és idejekorán végső győztesnek kikiáltott globális doktrína fundamentumai” - értékelte s közelmúltat márciusban Szájer, konstatálva: “Nekünk, sok nyugat-európai országgal ellentétben nekünk még van választásunk” - mondta Szájer.

Az előadásában “beszélő példaként” hozta fel és visszautasította “azt a korábbi globalista áfiumot, amely azt hirdeti, hogy a mai kor minden bajának, a történelmi közelmúlt véres háborúinak, a zsidóság ipari méretekben végzett gonosz, aljas elpusztításának kizárólagos oka a nemzetállam”.

És azt is, hogy mindebből logikusan következne az a “tan”, hogy ezen szörnyűségek jövőbeli megelőzésének egyetlen módusza a nemzetállamok felszámolása, és az európaiak egyetlen közös államkormányzat alatt való egyesítése az Európai Egyesült Államokban.

Szájer szerint mindennek “az ellenszere” az egymással együttműködésre kész nemzeti erők megerősítése. A nemzeti érzés az, ami a birodalmakkal, “Szulejmán, Napóleon, Hitler, Sztálin imperializmusával” szemben megvédte Európa népeit - állította Szájer.


A siker kulcsa: az önerő

A politikus szerint, ha Zrínyi példáját, a török áfium ellen írott könyvének programját nézzük, akkor látjuk, hogy annak iránymutatása ma is érvényes. Magyarország megőrzése, létének garantálása, fennmaradásának, alanyiságának megerősítése. De a siker kulcsa az önerő, a “világméretü küzdelemben” ki kell mosni a fejekből a gyarmati mentalitást - állította Szájer, sorolva: “a kis Magyarország” döntötte le sorban a buta, addig univerzálisnak mondott tabukat, oldotta fel a rossz beidegződéseket, írta felül intézkedéseivel az addig megkérdőjelezhetetlennek kikiáltott törvényszerűségeket. „A közteherviselést nem lehet az érinthetetlen multikra kiterjeszteni!”, „a demográfiai fogyást bevándorlással kell kezelni!”, „kerítésekkel nem lehet a migrációt megállítani…” - sorolta, milyen dogmákkal ment szembe szerinte az Orbán-kormány 2010 óta napjainkig.

Ebben az előadásában mondta Szájer azt is: “Vissza kell térni ahhoz az elvhez, hogy az Uniónak átadott hatáskörökön túli terepen Európa ne avatkozzon bele a nemzetek ügyeibe ! Az Unióban belső meghasonlást, értelmetlen konfliktusokat gerjesztő Sargentini-riportoknak nincs helyük! Ha a svédek nem akarják a saját családjaikat támogatni a gyermekvállalásban, akkor ne tegyék, de ne mondják, ne mondhassák meg nekünk soha, hogy mi akarhatunk-e nagyobb számban magyar gyerekeket megszületni” .

Szájer márciusi elöadásának záró mondata: “Volenti nihil difficile! Ha akarunk, mindent elérhetünk!” Vagyis az utópista globalizmus áfiuma elleni legfőbb ellenszer szerinte: a minket összekötő nemzeti szálak megerősítése, a világra, a környezetünkre vigyázó szemekkel odafigyelő, “okos nemzeti építkezés”.


A nacionalizmus erénye

A másik könyv, amit Orbán Viktor tegnap Kötcsén idézett, az izraeli tudós, a Herzl Intézet igazgatója, Yoram Hazony “A nacionalizmus erénye” című kötete volt, melyben Hazony ír a nacionalizmus és a nyugati szabadság viszonyáról, a nemzetállam ügyéről, a gyülöletről, Hazony konklúziója pedig az: „A nemzeti állam intézménye számos előnyt kínál az általunk ismert politikai rend alternatív formáival szemben... A birodalommal ellentétben a független nemzeti államba beleivódik a távoli országok meghódításának kalandjával szembeni ellenérzés. Sőt, a kollektív önrendelkezésre a nemzeti államok rendje kínálja a legnagyobb lehetőséget. Ez a nemzetek között olyan termékeny versenyt hoz létre, amelyek mindegyike arra törekszik, hogy a saját és az egyes tagok képességének maximális fejlődését érje el. Ezek jelentős előnyök, és ezek fényében arra jutottam, hogy az emberiség számára ismert legjobb politikai rend valójában a független nemzeti államok rendje...” .

Fordul a szél

Orbán Viktor Tusnádon és Kötcsén is idézte már tavaly Békés Márton történész tézisét arról, hogyan lesz egy politikai rendszerből kormányzati ciklusoktól független kulturális “korszak”. Ezt júliusban itt elemeztük.

A miniszterelnök tegnap Kötcsén az “okos nemzetépítés” stratégiájáról szólva, harmadik könyvként ezúttal is idézte Békés Márton Fordul a szél című kötetét ( egy másik ponton pedig a Terror Háza kutatási igazgatójának tihanyi téziseit is ). A Fordul a szél a nemzetállamik dícsérete, Békés civilizációs küzdelmet láttat, a nyílt társadalom és a globalista térhódítással, az iszlám “mozgásával”, a migrációval szemben, és arról értekezik, Gramsci olasz marxista gondolkodót és az általa megalkotott „kulturális hegemónia” fogalmát idézve, hogy a korszak mindig több mint a politikai rend, egy sajátos és jellemző kulturális közeg. A korszakot inkább kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi szokások adják. Békés azóta a “kultúrharcban” sokat idézett mondata: a korszakalkotáshoz saját jobboldali mérce, kánon kell.

Meghaladni Trianont?

A kötcsei résztvevők az atv.hu-nak azt mondták: amikor tegnap a miniszterelnök Kötcsén a nemzetállamról, kultúráról beszélt, a horizontot, a távlatokat “megemelte”. Forrásaink szerint nem a kultürharcos “lökdösődés”, az intézményi szint, a “gyötrelmes “ MTA- vagy CEU-csatározás volt a téma, hanem “Trianon meghaladása” például, hiszen jövőre lesz a békeszerződés aláírásának a századik évfordulója. Kötcsén Orbán Viktor szavaiból az jött le, hogy XXI. századi nemzetállamról kell gondolkodni - Izrael mintájára -, ami a pozitív, modern nacionalizmust jelenti. És, magyarázta egyik forrásunk, ennek a nacionalizmusnak már nem negatív a csengése, a konnotációja, “mert a pozitív nacionalizmus soha nem kirekesztő, hanem befogadó”. Forrásaink az okos nacionalizmusra példaként hozták fel a szomszédságpolitikát, a kettős állampolgárságot, a V4-ek szövetségét, de a Budapest-Belgrád vasútvonal tervét is.

A “Trianon meghaladása” tézis tehát, legalábbis Orbán Viktor munkatársunk által megkérdezett közönsége szerint azt jelenti, hogy meg kell határozni a nemzetépítés stratégiáját: mi a pozitív cél, mi felé megyünk.

További belföldi híreink