Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-06-27 07:01:00

Magyarországon is harc jöhet az ivóvízért

„Sokkal nagyobb harc lesz a meglévő vízkészletekért” és Magyarországon sem elképzelhetetlen, hogy – ha csak pár napra is – vízhiányos állapot alakuljon ki egyes településeken – ezt mondta Ürge-Vorsatz Diána az atv.hu-nak. A klímakutató szerint hosszabb távon akár több száz millióan kelhetnek útra az élhetetlen körülmények miatt, miközben úgy véli, az emberi fogyasztás ma sokkal nagyobb problémát okoz, mint maga a Föld lakosságának növekedése.

Magyarországon is harc jöhet az ivóvízért

Az, hogy vízhiánnyal küzdenek a Föld egyes részein, nem újdonság: legutóbb Dél-India egyes részein maradtak ivóvíz nélkül az emberek. Csennai utcáin például több mint egy hete kígyózó sorokban állnak az emberek, hogy hozzájussanak napi vízadagjukhoz. Bár a tehetősebbek megtehetik, hogy magánvállalatoktól vásárolnak vizet, de már arra is napokat kell várni. És mivel egyre kevesebb a víz, az ára folyamatosan kúszik felfelé. Jelenleg nagyjából kétmilliárd ember él olyan országban, ahol problémát jelent a vízhez jutás. Talán még így is Afrikában a legrosszabb a helyzet, ahol már manapság is súlyos gondokkal küzdenek az ott élők. Csak, hogy néhány példát említsünk: Zimbabwe két legnagyobb városában például jegyrendszert kellett bevezetni a vízre tavasszal, Mozambik fővárosában január óta egyes napokon egyáltalán nem folyik víz, miközben Fokváros tavaly napokra volt a vízszolgáltatás leállásától, ami Elefántcsontpart második legnagyobb városában be is következett.

Az emberek fogyasztása nagyobb probléma, mint a Föld lakosságának robbanása

Nagy általánosságban ugyan nem mondhatjuk, hogy a klímaváltozás következménye lenne valamelyik konkrét vízhiányos állapot, azt ugyanakkor már igen, hogy az éghajlatváltozás következményeként egyre gyakrabban és egyre súlyosabban jelentkeznek majd ilyenek bizonyos területeken. Ezt már Ürge-Vorsatz Diána nyilatkozta az atv.hu-nak. Bár szerinte Indiában és Fokvárosban is szerepet játszott az aszály, de ez utóbbiak gyakorisága, intenzitása és hossza az, ami nő, és ez már az éghajlatváltozás következménye. Az éghajlatváltozáson túl ugyanakkor megemlítendő a népesség- és fogyasztásnövekedés és az ezzel együtt járó megnövekedett vízigény is. És bár erről nem beszélünk sokat, de szerint az „intenzíven lezúduló” eső is hozzájárul a szélsőséges vízhiányhoz, ugyanis ami lezúdul, az hamarabb elfolyik, és nem szivárog be a felszín alatti vízkészletekbe.  

Az ENSZ egyébként nemrég publikált egy kutatást, amely szerint 2100-ra akár a 11 milliárdot is elérheti a Föld lakossága. Bár Ürge-Vorsatz Diána ezt túlzónak tartja, szerinte nem a népességnövekedés, sokkal inkább a fogyasztás növelése a legnagyobb probléma, hiszen arányaiban jobban nő az egy főre jutó fogyasztás, mint a népességszám. A fogyasztás növekedésébe beletartozik az élelmiszer- és energiafogyasztás is. Magyarországot tekintve a klímakutató elmondta azt is: bár hazánk vízkészlete jól áll, mi sem kerülhetjük el a száraz és aszályos időszakok hosszabbodását.

A klímakutató szerint erre fel kell készülni, és mint mondta, „itt is sokkal nagyobb harc lesz a meglévő vízkészletekért” az éghajlatváltozás miatt ugyanis a mezőgazdaságnak az intenzívebb öntözésre kellene átállnia.

Olyan helyzet nehezen elképzelhető, mint ami Indiában van, de pár napra vagy hétre – egyes településeken – Magyarországon sem elképzelhetetlen a vízhiányos állapot.

Hogy megindulhatnak-e jövőben azok a tömegek, akiknek élettere már alkalmatlan lesz az életre, az nyitott kérdés, amire minden esély megvan. Ürge-Vorsatz Diána emlékeztetett: a szíriai menekülthullám egyik előidézője a 2006-2010 közötti aszály volt, ami az országot sújtotta, aminek eredményeképpen a termőföldek 60%-a vált terméketlenné. Ennek következtében a már egyébként is túltelített városokba áramlottak az emberek, ahol egy egyébként is érzékeny környezetben ez elég volt ahhoz, hogy válság törjön ki.

Ha hosszú távban gondolkodunk, akkor a klímakutató szerint az sem elképzelhetetlen, hogy akár több száz millióan, vagy akár több mint egymilliárdan is útra keljenek. Persze – tette hozzá – ez csak egy becslés és az is a hosszabb távra vonatkozik. Rövid távon – ahogyan kiszámolták – már 2 Celsius-fokos felmelegedésnél is megkétszereződhet a vízhiányban szenvedők száma csak egy másfél fokos emelkedéshez képest, ami nagyjából 250 millióval több embert érinthet így, bár azt is megjegyezte, hogy az emberek soha nem csak a vízhiány miatt indulnak el.

Választói akarat nélkül a kormány sem fog „radikális” lépéseket tenni

„Szerintem ez még nem a történet vége” – ezt pedig már arra reagálta a klímakutató, hogy a magyar kormány megvétózta múlt héten a klímasemlegességet megcélzó EU-s javaslatot. Ürge-Vorsatz Diána biztos benne, hogy az EU ebben meg fog állapodni, tekintve, hogy az EU népességének túlnyomó része így is komoly nyomást helyezett a saját kormányára. Igaz – tette hozzá –, hogy Magyarországon a más országokban már klímakatasztrófaként emlegetett esemény még nem szűrődött le az emberekhez, és amíg a választók nem várnak lépéseket a területen, addig a kormány sem fog lépni, hiszen itt „radikális” változtatásokról lenne szó. Mint mondta, a kormánytól nehéz elvárni „kamikaze lépéseket”, amíg a választóik nem szorítják rá erre, és esetleg népszerűtlen lépéseket kellene meglépni. Ettől függetlenül viszont azt sem lehet mondani szerinte, hogy semmi se változna, hiszen – többek között – sok EU-s direktívát beépített már az ország, miközben hatalmas naperő-parkok nyílnak meg.

További belföldi híreink