Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-05-22 06:10:00

Orbán nem ül jobbszélre az EP-ben, de a nagykoalíciótól is ódzkodik

Csatlakozna-e Salvinihez az Európai Parlamentben Orbán Viktor ? - kérdeztünk kormányközeli forrásokat a Strache-botrány után. Ami kiderült: a miniszterelnök nem akar jobbszélre sodródni, a Néppártot még nem adták fel teljesen, de a (balra nyitott) nagykoalícós felállásnak sem látják értelmét. Forrásaink nem zárják ki, hogy a fideszes képviselők függetlenek lesznek.

Orbán nem ül jobbszélre az EP-ben, de a nagykoalíciótól is ódzkodik

Orbán Viktor 15 fideszes mandátummal, plusz a határon túliakkal már akár “ellenállhatatlan” is lehetne az Európai Néppárt számára, de önmagában nem az lesz a perdöntő, hogy a Fidesz hány mandátumot nyer vasárnap - fogalmazott egy brüsszeli fideszes politikus, amikor munkatársunk azt kérdezte, hogy a Strache-botrány - leegyszerűsítve - figyelmeztetés-e a miniszterelnök számára, hogy tartsa a távolságot Salvini populista-szélsőjobboldali tömörülésétől, és kezdje el visszapozícionálni magát az európai jobbközépre.
 
"Nagyobb tételekről" van szó

Forrásunk, de egy magas rangú kormányzati szereplő is azt mondta, hogy az európai jobbközép is “cseppfolyós” lehet, átrendeződés zajlik.  “A kérdés még nincs eldöntve”: sok tényezőtől függ, hová ülnek majd Szájerék, a fideszes képviselők az új Európai Parlamentben. “A mandátumszámoknál nagyobb tételekről van szó” - tette hozzá brüsszeli forrásunk.

Merkelnek és a CDU elnökének, Annegret-Kramp-Karrenbauernek a Strache-botrány után tett nyilatkozatai az európai populistákról - “olyanokkal állunk szembe, akik le akarják rombolni az európai értékeket, határozottan szembe kell szállnunk velük, Európa a béke, a szabadság, fellendülés projektje” - világosan üzenik, hogy Orbán Viktor rossz klub felé tájékozódik, ha Salvinival “látványosan, bevallottan és nyíltan” keresi az együttműködést, ahogy a budapesti találkozójukon biztosította erről “hősét”. Kramp-Karrenbauer az osztrák kormányválság közepén a Strache-videó kapcsán figyelmeztetett:  „Nem lehet megengedni, hogy ezek az emberek bármiféle felelős posztot töltsenek be Európában”. Az ausztriai botrány ismét bebizonyította, a szélsőjobbos európai populisták készek arra, hogy saját érdekeiket szem előtt tartva kiárusítsák hazájukat.   

Rossz út, örvényekkel?

A német kancellár és a CSU elnöke által vezetett centrumerők szerint a nacionalista-populista vonal a “rossz út”, “örvényekkel”, ráadásul antidemokratikus politikusokkal.

Orbán Viktor az új szövetségkeresésről korábban azt mondta, ez attól függ, hogy a Néppárt milyen irányba mozdul majd el. Ha az Európai Néppárt “összekötözi magát” az európai baloldallal, aminek a víziója szerinte nem jó Európának, akkor abban az együttműködésben a Fidesz nehezen tudja megtalálni a helyét. Most forrásaink nyomatékosították: az Orbán Viktor által felrajzolt néppárti jobboldali nyitás stratégiája, amit az osztrák modell, a Kurz-Strache koalíció testesített meg, politikailag “már halott”: a Néppárt az osztrák eset után még inkább elutasító Salvini Ligájával és az Orbán Viktor által szintén a Néppártnak ajánlott potenciális lengyel szövetségessel, a PiS-szel szemben.

Néppárt: gyengül és borulhat a “status quo”

Forrásaink szerint ugyanakkor egy európai parlamenti nagykoalíciós, néppárti-balos felállásban nem igazán lenne értelme a Fidesznek részt venni. Az Európai Néppártban már most is kisebbségben vannak a bevándorlás-ellenes szuverenisták, fideszesek szerint az EPP 60 százaléka “liberális”, és ez még inkább eltolódhat szerintük a bevándorláspárti irányba. Másrészt, a friss közvéleménykutatások szerint a Néppártnak a szociáldemokratákkal együtt sem lesz többségük a 751 fős EP-ben, így nyitniuk kell a zöldek, vagy Macronék felé, ez pedig nem az Orbánék által elfogadható irány.

Az Európai Néppártnak van jelenleg az EP-ben a legnagyobb frakciója, de május 26-a után a mandátumbecslések szerint a mostani 217 helyett 168 képviselője lesz csak a pártcsaládnak, ez 49-cel kevesebb a mostaninál. “A Néppárt gyengül” - fogalmaztak forrásaink, azt prognosztizálva, hogy ha a Fidesz kilépne, azzal borulhat a néppárti “status quo”, nem tudni, mennyien távoznának még. Ha viszont maradnának, az a Néppárt számára azzal a kockázattal járna, hogy a kisebb liberális pártok - finnek, svédek, luxemburgiak - ezt már nem tolerálják, és azzal zsarolhatnák Daulékat, hogy akkor ők lépnek ki.

A Néppártot az is gyengíti - mutattak rá forrásaink -, hogy mivel nincs Brexit-megállapodás, a britek is részt vesznek az EP-választáson, de a néppárti frakciónak ez nem hoz egyetlen mandátumot sem: Jeremy Corbyn Munkáspártjának képviselői a Timmermans által fémjelzett szociáldemokratákhoz ülnek, az S&D frakciónak a legfrissebb közvéleménykutatások 147 mandátumot jósolnak - ez 39 mandátumos veszteség. De már csak 21 képviselővel lenne kevesebb képviselőjük mint a Néppártnak.

Azt nem tudni, hogy Theresa May keddi bejelentése - hogy lehetséges lenne egy újabb népszavazás is alsóházi döntéssel, ha a Brexit-feltételrendszerének a törvénybe iktatását célzó tervezetet megszavazzák - átrajzolja-e, és ha igen, mennyire az európai parlamenti erőviszonyokat.

Farage Brexit pártja 33 százalék fölött

Nigel Farage bevándorlás-ellenes Brexit pártjának a népszerűsége mindenesetre szárnyal, 33,4 százalékon áll, a brit unió-párti erők összesítve is csak néhány százalékkal előzik meg.

Farage az olasz 5 Csillag Mozgalom képviselőivel együtt az előrejelzések szerint 49 képviselőre számíthat majd az új EP-ben, az új frakciót az EFDD bázisán hoznák létre. Jelenleg az EFDD-pártcsaládhoz tartozik a német szélsőjobboldali erő, az Alternatíva Németországért (AfD) is. Az AfD azonban már április 8-án és most a hétvégén is ott volt Milánóban, a Salvini által szervezett európai populisták kampánygyűlésén és véd és dacszövetséget kötöttek egy új Európáért.

Salviniéknek 73 mandátumot jeleznek

Salvini Ligájának, az időközben az ibizai botrányos videó miatt lemondott osztrák Strache Szabadságpártjának, és Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének (RN) a képviselői Brüsszelben a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) frakcióban ülnek jelenleg. Az ENF frakció a bevándorlás-ellenes, euroszkeptikus pártok képviselőit tömöríti és most 37 képviselője van az EP-ben. A legfrissebb közvéleménykutatások azonban erősödést, 73 mandátumot jeleznek az új ENF számára: Salvini e pártcsalád talpazatán szeretné létrehozni szélsőjobboldali, többnyire Kreml-barát tömörülésekkel a Népek és Nemzetek Európai Szövetségét (EAPN), amit április 8-án Milánóban már meghirdetett. Néhány napja, szintén Milánóban Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője azt mondta: egy "szuperfrakciót” akar alakítani a következő Európai Parlamentben az övéhez hasonlóan gondolkodó politikai erőkkel, ez egy lelkesítő lehetőség, és “évtizedek óta először" átalakíthatnák az Európai Unió struktúráját.

Le Pen pártja már a legnépszerűbb

Franciaországban Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) egyes felmérések szerint nemcsak megközelítette, de már meg is előzte Macron elnök En Marche ( LREM) mozgalmát. Az Elabe intézet által készített felmérés szerint a hétvégi EP-választás előtt az RN 23,5 százalékon áll, míg Macron pártja 23 százalékon.

Viszont Macron elnök “Renaissance” névre keresztelt választási szövetsége a Verhofstadt vezette európai liberálisokkal, az ALDE-vel tervezi közös pártcsalád megalakítását az Európai Parlamentben. A liberális frakcióhoz a Renaissance mellett a magyar Momentum, a német szabaddemokrata FDP, az osztrák liberális párt, a NEOS, a holland kormánypárt, Mark Rutte miniszterelnök pártja, a VVD, a szintén holland D66, a Charles Michel belga miniszterelnök által irányított MR, és a spanyol Ciudadanos csatlakozna.

Az új Renaissance frakciónak a közvéleménykutatások 104 képviselői helyet jeleznek. Ezzel a harmadik legerősebb frakció lehet az EP-ben a Néppárt és a szociáldemokraták után. (Macron LREM-jéhez  a konzervatív Agir, valamint a centrista MoDem is csatlakozott korábban.) Guy Verhofstadt pedig az Európai Parlament elnöki székét pályázza meg, most a néppárti Antonio Tajani az EP elnöke.

Mit kínál Merkel Macronnak?

Brüsszeli fideszes források szerint lényegében a Fidesz jövőbeni európai pozícióját is eldöntheti közvetve, hogy az EP-választás után “Merkel mit kínál Macronnak”. Vagy fordítva - teszik hozzá. Macron a nagyszebeni informális EU csúcstalálkozóján már jelezte: nem tartja sokra a „spitzenkandidat”-eljárást, azt, hogy az európai pártcsaládok “csúcsjelöltjei” közül az ülhessen a Bizottság elnöki székébe, amelyik pártcsalád győztes lesz EP-választáson. A csúcsjelölti mechanizmust 2014-ben vezették be, akkor néppárti Juncker lett az Európai Bizottság elnöke (mert a Néppárté lett a legnagyobb frakció), de Orbán Viktor akkor is Michel Barniert, az EU mostani Brexit-ügyi francia főtárgyalóját tartotta alkalmasnak. Az elmúlt hetekben többen is megjegyezték, hogy Barnier esélyes lehet, a franciák pedig kinyilvánították: remélik, hogy Barnier, akit kompromisszumkereső személyiségként, igazi európerként írnak le, elnyerheti Juncker székét. “Barnier komoly” - fogalmazott kormányzati forrásunk, hozzátéve: Macron ellenében nincs esélye a bizottsági elnöki posztra, csak ha a francia elnök támogatja. Weber esélyei azonban tudomásuk szerint minimálisra csökkentek.

Tud-e Orbán 20 képviselőt mozgatni?

Orbán Viktornak, illetve a Fidesznek 13 képviselőt jósolnak a Magyarország számára biztosított 21-es keretből, de az EP-ben összességében körülbelül 20 brüsszeli mandátumot tud “mozgatni” a miniszterelnök. Vagy legalábbis eddig ennyit tudott, a határon túli magyar képviselőkkel együtt: az EP-ben két felvidéki honatya, Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és Nagy József ült  (Híd-Most). A két párt közül a Fidesz az MKP-t támogatja, Csáky Pál ki is tartott a magyar kormány mellett. Az előrejelzések szerint azonban most sem az MKP, sem a Híd-Most nem küldhet képviselőt Brüsszelbe. Kormányzati forrásunk szerint a mérések azt mutatják, hogy stabil az MKP szavazóbázisa, a csökkenés megállt, viszont magasabb részvétel mellett Szlovákiában úgy tűnik, nem lesz esély a magyar mandátum megszerzésére, az MKP 3 százalék fölött van, a Híd-Mostnak 4 százalékos a népszerűsége.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelenleg két képviselővel rendelkezik Brüsszelben, Winkler Gyula és Sógor Csaba ül az EP-ben. Sógor Csabát  most csak a lista 5. helyére tették, így nincs esélye a brüsszeli folytatásra. Az RMDSZ az 5 százalékos határon billeg, ha 5,1 százalék fölé megy, az 2 képviselői helyet jelenthet. Klaus Johannis államfő az EP-választás napjára, május 26-ra egy amnesztia-népszavazást is kiírt (nem részesülhetnének amnesztiában korrupciós bűncselekmények elkövetői), így ha a referendumon a részvétel magas lesz, elképzelhető, hogy RMDSZ-képviselők sem jutnak ki Brüsszelbe.

A Szlovén Demokrata Párt (SDS) Orbán Viktor és a Fidesz feltétlen híve, és most három EP-képviselője van. A Szlovén Néppárttal (SNS) indulnak koalícióban, és az előzetes mérések szerint a következő ciklusban 1-1 brüsszeli mandátumot zsebelhetnek be.

Azaz, míg most a Fidesz-KDNP 12 EP-képviselőjén kívül még 6 “támogató” képviselővel kalkulálhat, május 26-a után ez nem nő érdemben, sőt, Orbán Viktor  “zsarolási potenciálja”/ alkupoziciója akár gyengülhet is a Néppártban.

Mint Trump megválasztása Amerikában...

Forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy az előzetes mérések szerint a jelenleg frakció nélküli 21 EP-képviselő száma egy több mint kétszáz százalékos növekedéssel akár a 70 főt is elérheti majd Brüsszelben május 26-a után. A munkatársunk által megkérdezettek között volt, aki nem zárta ki, hogy a Fidesz most bejutó képviselői is függetlenek lesznek - és minden európai parlamenti döntésnél olyan szövetséget/együttműködést kísérelnek meg kialakítani, hogy a magyar érdek mellett szavazzanak többen az EP-ben, illetve a bevándorlás-ellenes álláspont jusson érvényre. Forrásaink egy Fidesz-Néppárt frakciószövetséget sem tartanának “ördögtől valónak”, ha a Fidesz a Néppárt elhagyása mellett dönt május 26-a után.

Az egyik kormányközeli szereplő azt mondta: Orbán Viktor nem a mostani klasszikus felállást gondolja jónak az EP-ben, hanem a “versengő demokráciát”: amikor nincsenek előre leosztott szerepek, koalíciók. A vasárnapi választás ebből a szempontból olyan “vízválasztó” lehet itt Európában, mint Amerikában Trump megválasztása volt - fogalmazott forrásunk, hozzátéve: a igazi törésvonal már nem ideológiák mentén húzódik majd az EP-ben, hanem a föderalisták és a szuverenisták, illetve a bevándorlás-ellenes erők és a migrációpártiak között.  

További belföldi híreink