Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-05-12 12:15:00

Patkány-invázió: mi történik a fővárosban?

Olcsóbb ajánlattal nyert, de már most jóval drágább az új patkányirtó cég, mint 47 éven át sikeresen működő elődje. A fő probléma azonban nem ez, hanem a patkányok rég nem látott elszaporodása. A Hetek cikke.

Patkány-invázió: mi történik a fővárosban?

„Budapest az egyetlen olyan világváros, ahol a patkányok sem közegészségügyi, sem gazdasági kárt, sem környezeti problémát nem okoznak. A rendszeres és szisztematikus munkának köszönhető, hogy míg az 1960-as évek végén legalább kétmillió patkány szaladgált Budapest területén, a főváros immár hosszú évek óta patkánymentesnek tekinthető.” A fenti közleményt, amely a Bábolna Bio Kft. (BB) messzemenő elismerése, 2013-ban adta ki a Fővárosi Önkormányzat. Nem alaptalanul, ugyanis a BB 1947 óta végezte a budapesti patkányirtást.

Éppen ezért keltett megütközést, hogy tavaly nyáron nem ez a cég, hanem egy frissen alakított konzorcium, az RNBH Konzorcium nyerte el a főváros rágcsálómentesítésének jogát. Ami önmagában még nem feltétlenül baj – bár a pályázat során történtek furcsaságok, de erről majd később –, az azonban már kifejezetten problematikus, hogy a cégváltás óta kegyetlenül elszaporodtak a patkányok a fővárosban.

Az év elejétől március végéig több mint 1700 patkánnyal kapcsolatos bejelentés érkezett az RNBH-hoz, ráadásul a panaszok száma hónapról hónapra nőtt.

A lakosság tapasztalatait a főváros járványügyi osztálya is megerősítette, amely már tavaly ősszel azt írta: „az elmúlt napokban a helyzet kezd tarthatatlanná válni”. Idén tavas­szal pedig az országos tisztifőorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a patkányok okozta „fertőzöttség mértéke jelentősen meghaladja az elvárt mentes állapot mértékét”.

De ki is a patkányirtásra jogosult új győztes? Az RNBH Konzorciumot – az első négy betű egy-egy céget jelöl – a a békési Rovért Kft., a kecskeméti Növényvédő és Kártevőirtó Kft., a gyulai Bogármérnökség Kft., és a szegedi Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft. hozta létre. A szegedi és a békési cég évek óta végez szúnyogirtást az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízásából, ám a négy közül egyik cég sem rendelkezett fővárosi patkány-­irtási tapasztalattal. Márpedig a feladat jelentős: a fővároshoz tartozó 525 négyzetkilométeren, azon belül pedig több mint 220 ezer objektumban, illetve az azokhoz tartozó csatornahálózatban kell garantálni a rágcsálómentes állapotot.

Hogy egy ilyen jelentős feladatra miért egy – e tekintetben – teljesen „újonc” céget bízott meg a főváros? Tarlós István főpolgármester szerint azért, mert az RNBH 23 százalékkal olcsóbb ajánlatot adott be a tenderen, mint a BB. Ami eredetileg igaz volt, ám ma már nem az: az RNBH havi 17 millió forintért, a BB havi 21 millióért vállalta az irtást, ami az öt évre vonatkozó megbízás egészét tekintve a BB-nél 1,26 milliárd, míg az RNBH-nál 1 milliárd forintot jelent. Csakhogy alig fél évvel a szerződéskötés után a főváros további 650 millió forintot szavazott meg extra patkányirtásra, ami azt jelenti, hogy az RNBH valójában 1,65 milliárdért végzi a munkát – már ha nem kap a későbbiekben újabb pluszpénzt, ugyanis az említett 650 millió forint csak idénre vonatkozik. Valószínűleg azonban ez a „furcsaság” sem verte volna ki a biztosítékot – mint ahogy az sem okozott felhördülést, hogy a pályázatot menet közben többször módosították az RNBH-nak kedvező módon –, ha az új cég hasonló színvonalon kezd dolgozni, mint nagy múltú elődje.

Mint írtuk, nem így történt: ráadásul, amikor a tavaly nyár óta növekvő elégedetlenség áprilisra elérte a politika szintjét – hiszen ősszel többek között főpolgármester-választás is lesz –, az RNBH közölte: a közgyűlés decemberi döntése óta egy forintot sem kaptak a plusz 650 millióból. „A Nemzeti Népegészségügyi Központ és közöttünk elkészült program alapján elkészítették a szerződéstervezetet, de a szerződés aláírásra nem került, és semmilyen plusz forráshoz nem jutott ilyen formán a konzorcium” – nyilatkozta Reisinger Mátyás, az RNBH Konzorcium ügyvezetője. Így aztán a rendkívüli irtást sem kezdték meg, a patkányok pedig – kihasználva a „szélcsendet” – durván elszaporodtak.

„Ez egy vadonatúj, újonnan alakult konzorcium. Négy vidéki taggal, Szegedről, Kecskemétről, Gyuláról jöttek, tehát budapesti helyismerettel sajnos nem rendelkeznek, és döntően két cég ebből csak szúnyogirtással foglalkozott” – emlékeztetett az ATV-ben Dr. Bajomi Dániel, a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének elnöke, egyben a korábbi vállalkozó cég, a Bábolna Bio munkatársa.

Az RNBH vezetője viszont az állítja, a pályázatukban patkányirtásra vonatkozó referenciamunkákat is benyújtottak. „A kártevőirtó cégek nagy része rovar-, rágcsálóirtással foglalkozik, és nem kimondottan csak rovarirtással és csak patkányirtással, hanem meglehetősen vegyes a paletta” – fogalmazott Reisinger. Az ügyvezető a patkányok elszaporodását a vízfelhasználás csökkenésével magyarázta: mivel Budapesten az utóbbi időben kevesebb vizet használnak, a csatornahálózatban élő patkányoknak nagyobb az életterük.

A helyzet komolyságát mutatja, hogy a főváros döntésének eredményeképpen célzott, intenzív többlet patkányirtás kezdődött Budapest tíz leginkább érintett – 1., 5., 6., 7., 8., 9., 13., 14., 19., 20. – kerületében. A munkák nyolc hónapon át tartanak majd, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint egészségügyi járványhelyzet ugyanakkor nincs.

Kártevő

Egy átlagos patkány évente 12 kilogramm élelmiszert fogyaszt el, és amennyiben nem talál megfelelő táplálékot, mindent megrág – írta az Index. Az 1971–72-es nagy budapesti patkány­irtás előtt a fővárosi Köjál (Közegészségügyi és Járványügyi Állomás) 2 millióra becsülte a patkányok számát, az épületek harmada számított fertőzöttnek, a belvárosban azonban százszázalékos volt ez az arány. 1970-ben a patkányok által okozott kárt évi 3-400 millió forintra becsülték.


Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

Ajánlom

További belföldi híreink