Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-02-14 09:43:00

„A tudománynak nincs hazája, de a kutatónak van”

Mi a Magyar Tudományos Akadémia dolga? Mire való a tudomány? Üzlet-e a tudomány? Mi lesz egy ilyen kis országban az alapkutatásokkal? Érdemes-e átalakítani a tudományos élet szerkezetét? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a közéleti személyiségeket. Áttekintésünk a legutóbbi negyedszázad elképzeléseit tükrözi.

„A tudománynak nincs hazája, de a kutatónak van”

A kormányzás az erő tudománya.
Orbán Viktor Fidesz-politikus (Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november 23.)

Politikus vagyok, aki a realitások tudományát űzöm, és nem jós, aki felelőtlenül, össze-vissza nyilatkozik.
Torgyán József kisgazda politikus (Új Demokrata, 1995. január 19.)

A tudománynak egyforma távolságra kell lennie minden párttól. De egyforma közel is.
Glatz Ferenc történész, volt művelődési miniszter, az MTA volt elnöke (168 Óra, 1997. március 11.)

A politika a gesztusok tudománya is.
Lezsák Sándor MDF-politikus (Délmagyarország, 1998. szeptember 7.)

/Az első Orbán-kormányról/ Meg vagyok győződve róla, hogy ez az adminisztráció érti: a tudománynak pártsemlegesnek kell lenni.
Glatz Ferenc történész (Délmagyarország, 1998. november 11.)

A tudomány jelenlegi intézményeibe, mai szerkezetébe, mostani intézményrendszerébe felesleges több pénzt belepumpálni.
Orbán Viktor miniszterelnök (Magyar Rádió, 1999. október 20.)

Kommunikáció híján a tudásból nem lesz tudomány, a véleményből pedig nem lesz politika.
Dobrovits Mihály turkológus (Magyar Narancs, 2001. május 10.)

A tudománynak nincs hazája, de a kutatónak van.
Roska Tamás bionikus (Népszava, 2002. március 11.)

A kultúrára, a tudományra és a sportra fordított pénz nem költekezés, hanem befektetés.
Orbán Viktor miniszterelnök (Nemzeti Sport, 2013. július 20.)

A középiskola tudományt ad, nem műveltséget.
Pokorni Zoltán Fidesz-politikus, volt oktatási miniszter (Eduline, 2015. november 17.)

A tudomány nehezen találja a szavakat.
Ungvári Tamás irodalomtörténész (Klubrádió, 2017. január 13.)

Az MTA-pénz államosítása tönkreteheti a kiemelkedő és a tudományon messze túlmutató társadalmi haszonnal járó alapkutatásokat.
Körösényi András politológus (Magyar Idők, 2018. július 18.)

A politika benyomul a tudományba.
Somogyi Péter Angliában élő agykutató a magyarországi helyzetről (Qubit.hu, 2018. december 8.)

A tudományban is a piac a legfontosabb.
Grüner György Amerikában élő fizikus, Palkovics László innovációs miniszter tanácsadója (Mandiner.hu, 2019. január 28.)

A körülöttünk zajló változások olyan kihívásokat támasztanak, amelyek megoldásában a tudomány kiemelt szerepet játszhat.
Orbán Viktor miniszterelnök (Miniszterelnök.hu, 2019. február 12.)

Amikor a politika mondta meg az irányt, abból lett a gumipitypang.
Élő Anita újságíró (Válaszonline.hu, 2019. február 12.)

A tudomány kritikus.
Radnóti Sándor esztéta (ATV, 2019. február 13.)

Az elmúlt háromnegyed év fejleményei sértik a tudományt.
Lovász László matematikus, az MTA elnöke (Index.hu, 2019. február 13.)

atv.hu/Zöldi László

További belföldi híreink