Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-01-23 09:16:00

Mit mondott Merkel a díszebéden Orbánnak? - Balog Zoltán elárulta

Szomorú, de lehet, hogy van egy lelki törés a német-magyar viszonyban, elsősorban a németek részéről. Bízom benne, hogy ez nem egy viszonzatlan szerelem - erről beszélt Balog Zoltán a Nézőpont Intézet konferenciáján tegnap, leszögezve: migráció ügyében nem mozdulunk el a radikális "nemről". Az EMMI volt minisztere tegnapi előadásában többször is idézte, mit mondott Merkel kancellár Orbán Viktornak a legutóbbi budapesti díszebéden, elismerve, "nem túl kedvesek hozzánk".

Mit mondott Merkel a díszebéden Orbánnak? - Balog Zoltán elárulta

A német-magyar kapcsolatok erősítésében, jó karbantartásában sokkal nagyobb szerepe van azoknak a civil szervezeteknek, azoknak a tudományos vagy baráti kapcsolatoknak, akik abban érdekeltek, hogy a két ország viszonya jobb legyen, és kevesebb szerepe van a politikusoknak - mondta Balog Zoltán tegnap a Nézőpont Intézet (NI) által A magyarok Németország képe címmel rendezett konferencián.

A workshopon bemutatták azt a közvéleménykutatást, melyet az NI a Konrad Adenauer Alapítvánnyal (KAS) közösen készített, és amiből az derül ki, hogy Németország megítélése továbbra is jó a magyarok körében, a megkérdezettek 54 százaléka nyilatkozott pozitívan, 42 százalékuk szerint pedig mindkét fél szerzett előnyöket a német-magyar gazdasági kapcsolatokból. A német-magyar kapcsolatok megítélése tekintetében érdemi előrelépés történt: a korábbi 56 százalék helyett 2018 végén 62 százalék vélekedett pozitívan a két ország közötti bilaterális kapcsolatokról. Politikai szinten kevésbé, de a gazdasági dimenzióban szinte teljes mértékben optimisták a magyar válaszadók, a politikai rendszer tekintetében 39, a gazdasági téren pedig 69 százalék nyilatkozott kedvezően a két ország közötti kapcsolat alakulásáról.

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke, az EMMI volt minisztere rögtön az előadása elején úgy érezte, hogy provokatívan el kell, hogy mondja, hogy egy vizsgálat szerint 2017-ben az összes Magyarországról szóló cikk, tudósítás, médiamegjelenés 70 százaléka volt negatív Németországban, 29 százaléka volt semleges és csak egy százaléka pozitív. Mint mondta, Magyarországon is - bár sokkal visszafogottabban, mint azt az egyes pártok német politikusai tették -, a német politikát jelentős bírálatok érték. És mégis látjuk a pozitív hozzáállást - utalt az előzetesen bemutatott statisztikára. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a német társadalom sokkal inkább médiabefolyásolt, mint a magyar társadalom. "Ennyit a demokrácia-tudatosságról. Úgy látszik, sokkal erősebb a német média közvéleményre gyakorolt hatása, mint a magyar médiáé itthon. Én ezt merném állítani, és egy vitában meg is tudnám védeni" - tette hozzá Balog Zoltán. 

22 milliárd euróról beszélünk

Aztán a megítélések mögötti magyar-német kapcsolatokat jellemző "beszédes számokat" sorolta: 2016-ban az összes magyarországi tőkebefektetés 29 százaléka Németországból jött, "ez óriási szám, több mint 22 milliárd euróról beszélünk". A kereskedelmi forgalmunk 27 százaléka vagy Németországból jön, vagy oda irányul, a német cégek - 3400 regisztrált Magyarországon - 200 ezer embernek adnak minőségi munkát. A fiatal korosztálynál Németország megítélése sokkal pozitívabb, mint az idősebb generáció esetében, a 2017/18-as tanévre 3400 német diák iratkozott be a magyar felsőoktatásba, a magyar diákok 70 százaléka pedig Németországba szeretne Erasmus-ösztöndíjjal menni. És aztán, amikor kijutnak "ahogy az én lányom is Frankfurtba", akkor meglepődve tapasztalják, hogy a szakot, amire járnak Németországban, csak angolul hallgathatják - evezett személyesebb vizekre az EMMI volt minisztere. "Ez egy kis szúrás volt a német nyelvpolitikának" - jegyezte meg.

Aztán elmondta azt a "régen provokatívnak számító, de ma már csak elfogult véleményét", hogy ma Magyarországon németül tanulni, "az egy kulturális vállalkozás, kulturális teljesítmény". Angolul tanulni viszont nem más, mint egy kommunikációs eszköz elsajátítása, és ez egy óriási különbség - állította Balog Zoltán, majd azt tanácsolta mindenkinek, hogy gyermekeit, unokáit először németül tanítsa meg, és aztán jöhet az angol, a francia, spanyol, olasz, "nehogy azt higgyük, hogy egy klasszikus kultúrnyelvet már meg sem kell tanulni". Az neki "személyesen is bántó", és rendre el is mondja a német barátainak, hogy mennyire nem figyel oda a német politika a külföldön élő német őshonos közösségre. Sehol Európában nincs olyan, mint nálunk, hogy a sváboknak egy szavazati joggal is rendelkező képviselője van a magyar parlamentben, Ritter Imre. Ilyen nálunk is nyolcvan éve volt utoljára - mondta.

Egy magasrangú német "betiltotta volna" a kétharmadot

Balog Zoltán egy "oldalmegjegyzést" téve tréfálkozva megjegyezte: reméli, hogy a kétharmadhoz nem lesz majd szükség Ritter Imre szavazatára (most a Fidesz-KDNP képviselők a 133 mandátummal pont a határán vannak a kétharmadnak). Az emlékezetpolitika kapcsán is szóba hozta a kétharmadot. Emlékeztetett, hogy 2013 decemberében az Országgyűlés eldöntötte, hogy a Magyarországról elűzött és elhurcolt németeknek január 19. legyen az emléknapja, ("míg Németország is később vezette be a saját elüldözött németjeinek az emléknapját").

Kicsit megint odaszúrt "német barátainak", nevet nem mondott, de elmesélte, hogy amikor először ünnepelték ezt a napot a parlamenti Felsőházi termében, akkor az ide érkező jelentős német közjogi méltóság "rögtön közölte is velünk, hogy ha rajta múlna, akkor ő a demokráciában a kétharmad megszerzését betiltaná, mert lásd a magyar belpolitikát, itt is van a történetben egyfajta egyoldalúság". Akkor éppen kétharmadunk volt - jegyezte meg az EMMI volt minisztere. 

"És akkor valamit mégiscsak a történelemről"

Az ezeréves történelmi múltról szólva Balog Zoltán idézte, "amit a miniszterelnök úr szokott gyakran mondani": mi a németekkel ezer éve vagyunk szövetségben, hol rossz dolgokra szövetkeztünk, hol jó dolgokra. Az a cél, hogy a jövőben most már csak jó dolgokra szövetkezzünk.


Az 1989-es határnyitás harmincadik évfordulója kapcsán Balog Zoltán a személyes élményét is megosztotta a közönséggel. Egy valóságos és egy szimbolikus határnyitásról beszélt. Habsburg Ottó és Pozsgay Imre védnökségével valóságosan megnyílt az osztrák-magyar határ a páneurópai pikniken - idézte fel, és azt is hozzátette, hogy a "mi kis szóbeli propagandánk hatására" sok száz turista át tudott menni, akkor még illegálisan Ausztriába. A két külügyminiszter, Alois Mock és Horn Gyula későbbi vasfüggöny átvágását egy "fotóterméknek" nevezte, "ez egy fényképezkedés volt, mert akkor már rég le volt bontva a műszaki határzár, de a fénykép bejárta az egész világot" - mondta. Balog Zoltán szerint a határnyitás legjelentősebb lépése mégiscsak az volt, hogy 1989 szeptember 10-én Horn Gyula bejelentette, hogy "az itt felgyűlt és hazautazni nem akaró NDK-s turisták, akik magukra menekültként tekintettek, elhagyhatják a nyugati irányba Magyarországot".

Németország számára ez volt a legfontosabb lépés, ez volt az első tégla, amit sikerült kiütni és az a szimbolikus pont, amiért - kivéve az elmúlt 8-10 évet - nagyon hálásak voltak nekünk a németek. Ő maga nemcsak szemtanúja, hanem "valamilyen módon alakítója is volt ennek az ügynek" - mondta el a tegnapi konferencián -, mivel akkor a magyarországi egyházak megbízásából tábori lelkész volt a csillebérci menekülttáborban. Ott közel 3000 NDK-s menekült volt, "és mi velük beszélgettünk", ezt úgy hívták, hogy pasztoráció - idézte fel a harminc évvel ezelőtti emlékeit. A katolikus papok is ott voltak, istentiszteleteket tartottak, ő maga is felelős volt akkor szeptember 10-én az istentiszteletért. Az akkori NDK-ban nem lehetett keresztelkedni, a hangárban lévő németek pedig azt hitték naívan, hogy egy a CDU által vezetett ország biztos keresztény, és nekik is meg kell keresztelkedniük. A ZDF meg is kérdezte, hogy lehet-e élőben közvetíteni az istentiszteletet - mesélte. Ő erre azonnal azt mondta, hogy lehet, de "az egyházi főnököm szólt nekem, hogy az nem úgy van, engedélyt kell táborvezetőtől".

Amikor pedig benyitott a táborvezető szobájába, azt a hivatalnokot, "Kovács elvtársat" látta ott, aki őt tíz éven át zaklatta az állambiztonság nevében, aki az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetője volt.

"Júliusban megszűnt a hivatal, Kovács elvtárs pedig augusztusban már a Vöröskereszt magyarországi menekültügyi főbiztosa volt és évekig az is maradt - tette hozzá. "Én azt mondtam neki, úgy látom, Kovács elvtárs, a jövőben is együtt kell működnünk, mire ő közölte, hogy a ZDF nem közvetítheti az istentiszteletet" - idézte fel a történetet. Az istentisztelet elmaradt, mert a Csillebércen várakozó németek megtudták, hogy aznap este lesz a bejelentés, hogy átmehetnek a határon.  "Akkor Kovács elvtárs egy asztal tetejéről tört németséggel azt mondta: "Deutsche, Ungarn, freiheit, geht's los! Éljen Genscher, éljen Kohl, éljen Horn Gyula, éljenek a magyarok, mindenki éljen ! Én meg ott álltam a fekete papi ruhámban, nézegettem körbe, annyira abszurd volt az egész". És mivel ő nem tapsolt, két NDK-s fiatal megragadta azzal, hogy biztos a Stasi küldte. Mire ő Kovács elvtársra mutatott és azt mondta: "na, a Stasitól az a bácsi van".

Helmut Kohl idejében nem így volt

Ezt a körülötte lévő németek nem értették, mire Balog Zoltán - emlékezett vissza - azt tanácsolta nekik: menjenek Nyugatra, ne is foglalkozzanak vele, felejtsék el az egészet! Ma már úgy gondolja: "Soha többet nem mondana egy németnek ilyet, hogy felejtsd el az egészet".  Inkább azt mondaná nekik: "Ne felejtsd el, hogy mi volt '89 előtt!" - vonta le a tanulságot a konferencián.

A német-magyar kapcsolatok fő problémáját Balog Zoltán úgy vezette le, hogy valójában nem magyar-német problémáról van szó, hanem egy közép-európai-német problémáról. Németországot ugyanis az európai geopolitikai helyzete egyszerre teszi közép-európaivá és nyugat-európaivá, de a németek ebből a nyugat-európait hangsúlyozzák, a közép-európait meg elhanyagolják - magyarázta. Holott Németország az az ország, amelyiknek mind a két diktatúráról van tapasztalata, "a nemzeti szocialistáról is, meg a nemzetközi szocialista diktatúráról is". És ebből kiindulva gondolhatnánk azt, hogy sokkal nagyobb érzékenységgel viseltetik Közép-Európa identitás kérdése iránt, meg a politikai döntései iránt. "Helmut Kohl idejében ez így volt, de valamilyen módon ez már kimosódott a német politikából, ahol a nyugat-európai orientáció került előtérbe" - hangoztatta Balog Zoltán, aki ezért azt ajánlotta Németországnak: fedezze fel újra Közép-Európát ! Felhívta a figyelmet, hogy a Visegrádi négyek és Németország kereskedelmi kapcsolatainak mérlege lényegesen meghaladja a német-francia kereskedelmi kapcsolatokét.

Migráció, Merkel, "intimpistáskodás"

Balog Zoltán aztán a gondolatmenetet folytatva elérkezett a legkritikusabb ponthoz: szerinte ugyanis a történelmi identitás és a nemzeti szuverenitás kérdése kapcsán "érdemes közelíteni a migráció kérdéséhez is". Mert nem egyszerűen csak arról van szó, "hogy vannak, akik szeretik az idegeneket, és vannak, akik nem szeretik. Másrészt, hogyan  szerethetnék, ha nem is ismerik őket?" - szúrta közbe, és  visszatérve a kommunizmus megtapasztalására, azzal indokolta a magyar "érzékenységet", hogy Magyarország az 1990 előtti 500 évben mindössze tíz százalékban, 50 évet volt szuverén, és ebből több mint húsz évet "feldarabolva élt meg".

Ez, mint mondta egy olyan mély történelmi tapasztalat, ami egy németnek, egy franciának, nem is beszélve egy britről vagy egy spanyolról "egyszerűen értelmezhetetlen". Azt a szempontot is közönsége figyelmébe ajánlotta, mit jelent úgy megélni "egy történelmet, hogy pontosan tudjuk, hogy akik a végső szót kimondják fölöttünk politikai-katonai és egyéb értelemben, azoknak nincs köze a mi kultúránkhoz".

Aztán arról beszélt, hogy a kulturális önazonosság kérdése összekapcsolódik az életmóddal, és úgy fogalmazott, hogy "itt azért mégiscsak kell egy kis intimpistáskodás a részéről" és elmesélte:  amikor utoljára Angela Merkel Magyarországon járt, a díszebédnél felvetett egy gazdasági ügyet, egy német vállalat ügyében szót emelt Orbán Viktornál. Balog Zoltán elmondása szerint Merkel a következő mondta angol nyelven: "ugyan nem vagyunk túl kedvesek hozzátok, mi németek, de hát a többiek sokkal rosszabbul viszonyulnak hozzátok". Erre a miniszterelnök csak annyit válaszolt, hogy "this is hungarian way of life", azaz, ez a magyar életmód - idézte fel a zárt ajtók mögötti Merkel-Orbán diskurzust.

Balog Zoltán a magyar identitásvédelem kapcsán az alkotmányozásról is szóba hozta, és jött egy újabb "intimpistáskodás". Elárulta, hogy amikor "2012-2013 környékén" beszélgettek egy berlini látogatáskor Merkellel az új magyar alkotmányról, akkor a kancellár azt mondta: hát, ő ideiglenesen megérti ezt, ő is élt a kommunizmusban, és szükséges is ez a nagyon erős identitásra koncentrálás, ami a magyar alkotmányban benne van, "de egy idő után, majd ez azért ugye, elmúlik?" - idézte fel Merkel szavait Orbán Viktor volt minisztere.

A közönség itt felnevetett, mire Balog Zoltán úgy folytatta: "mi nem szeretnénk, ha ez egy idő után elmúlna". Tavaly július óta, a legutóbbi alkotmánymódosítás óta benne is van az alaptörvényben, hogy a magyar állam minden szervének a kötelessége Magyarország alkotmányos önazonosságának és a keresztény kultúrának a védelme. Balog Zoltán szerint bele lehet gondolni, hogy ebből mi következik az oktatáspolitikában vagy a gazdaságpolitikában...

"Ott már vannak, itt meg nincsenek!"

Aztán Balog Zoltán annak kapcsán, hogy  2018 júliusában a magyar választások után, Berlinben az Orbán-Merkel csúcstalálkozón, - "amikor kint jártunk Merkel kancellárasszonynál" -, az a fontos kérdés vetődött fel, hogy viszonyulnak az európai agendához, melyekben nincs nézetazonosság, sőt markáns nézetkülönbségek vannak. Hogy jobban megvilágítsa a különbözőségeket, Balog Zoltán felhívta a figyelmet Merkel legutóbbi strasbourgi nagy Európa-beszédére, amiben a német kancellár azt a tételt fogalmazta meg, hogy ahol az EU-ban közösek a kihívások, ott közös válaszokat is kell adni. "Ezzel nekünk nehézségeink vannak, én nem vagyok annyira optimista a kapcsolatok jövőjét illetően" - mondta. Szerinte el kell fogadni a fennálló nézetkülönbséget.

"Tehát a konszenzus nem abban fog állni, hogy egy kicsit lejön Németország meg Nyugat-Európa a saját menekültügyi álláspontjáról, a magyarok meg kicsit fölmennek. Hanem abban, hogy el kell fogadni, hogy mi ebben az ügyben a radikális "nem", a radikális elutasítás álláspontján fogunk maradni. Ugyanis van egy óriási különbség menekültügyben, ami nemcsak politikailag, hanem szociológiailag is látható különbség: "ott már vannak, itt meg nincsenek!" A statisztikák szerint az elmúlt 2 évben több mint egymillió bevándorló, migráns érkezett Németországba, míg Magyarországra néhány száz, néhány ezer. Nyugat-Európában - nemcsak Németországban, hanem Franciaországban, Spanyolországban is -, már az integráció a számukra legfontosabb belpolitikai kérdés - értékelt Balog Zoltán hozzátéve: "Magyarország számára ezek a kérdések nem léteznek, és nem is fognak létezni.

Tehát, nem tudunk konszenzusra jutni ebben az ügyben, mert ott erre más politikai stratégiára van szükség". Szerinte a megoldás az, ha Nyugat-Európa - Brüsszelről nem is beszélve -, elfogadja azt, hogy Közép-Európa ebben az ügyben egy más úton megy. Innen kell eljutni szerinte a szolidaritás kérdéséhez. "De nem az a szolidaritás, hogy mi is befogadunk ennyit".

A júliusi Merkel-Orbán találkozóról hozott példát a szolidaritásra, azt, hogy tudomása szerint Magyarország 300 millió euróval már hozzá is járult egy közös magyar-német együttműködéshez olyan afrikai országok vízügyi rendszerének a megújítására, ahonnan a kalkulációk szerint várhatóan nagy lesz a migráció. E ponton Kertész Imrét "klasszikus mondását" idézte Balog Zoltán, azt, hogy az író szerint nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni.

Mi tudomásul vesszük a kétsebességes Európát, de nem fogadjuk el, sem a Merkel által javasolt kisebb bizottságot, sem a transznacionális listát, sem az európai biztonsági tanácsot. "Egy jó javaslata volt Merkel kancellárnak, azt nagyon támogattuk, hogy egy helyszínen legyen az Európai Bizottság es az Európai Parlament. "Nem tudom, kiszámolta-e már valaki, hogy csak azért, hogy ne sértsük meg a francia nemzeti büszkeséget, mennyi pénzbe, hány milliárd euróba kerül, hogy Strasbourgban is ülésezik az Európai Parlament".

A Spiegel cikke, az abszurditás, Orbán titkosügynöke

Végül Balog Zoltán, aki az előadását a sajtóval kezdte, azzal is zárta. A megjelent hírek abszurditását egy szombati Spiegel cikkel illusztrálta: mint mondta, "szerény személye is bele lett keverve a dologba", és aki olvassa a cikket, az nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen. A baloldali német lap cikke, azért, mert "én adtam össze a német FDP főtitkárasszonyát az egyik legkedvesebb barátommal", már arról szól, hogy az FDP főtitkára Orbán titkos ügynöke a német politikában. "Önök most azt hiszik, hogy hülyéskedek! De a Spiegel oldalakon keresztül, beszédekkel illusztrálva próbálja ezt bemutatni, mert az FDP főtitkárasszonyának még eddig nem sikerült egyetlen szóval sem elítélni "azt a borzalmas politikát, amit mi folytatunk" nyilván a Spiegel szerint.

Balog Zoltán azzal zárta az előadását: "szomorú, de lehet, hogy van egy lelki törés a német-magyar viszonyban, elsősorban a németek részéről". Ez azért van, mert Németországnak nehéz elfogadni, hogy vannak országok, akik nem azt akarják, ami náluk van. Mi mást akarunk, mint Németország. És mi így szeretnénk együttműködni. "Bízom benne, hogy ez nem egy viszonzatlan szerelem lesz, nem egy egyoldalú viszony. Azt szoktuk mondani, és örülök neki, hogy ez Magyarország részéről még igaz, hogy a németeket a világon mindenhol tisztelik, de egyedül csak Magyarországon kedvelik". Én ebben a táborba tartozom - zárta felszólalását német nyelven elmondott mondatokkal Balog Zoltán a Nézőpont Intézetben.

A rendezvényen egy kérdésre válaszolva Balog Zoltán leszögezte: a német AfD-hez semmi köze nincs a Fidesznek.

Csatlakozzon az ATV Viber közösségéhez, itt!

További belföldi híreink