Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-01-22 05:10:00

Megrogyaszthatja a magyar gazdaságot az uniós források csökkenése?

Bár csökkenni fognak az uniós pénzek, jelenleg nincs ok a panaszra – összességében így vélekednek az atv.hu által megkérdezett közgazdászok. Bod Péter Ákos ugyanakkor kiemelte: 2021-től lehetnek gondjai a kormányzatnak, miközben hatékonyságban már most elmaradunk a térségi országoktól. Csath Magdolna eközben azt mondta portálunknak: nem a „bűvös számok” számítanak, hanem, hogy a magyar gazdaság ma már az EU-s forrás nélkül is képes fenntartani magát.

Megrogyaszthatja a magyar gazdaságot az uniós források csökkenése?

Jogállami feltételekhez köthetik az uniós kifizetéseket – erről döntött az Európai Parlament még a múlt héten. Eszerint korlátozhatnák az EU tagállamoknak megítélt közösségi forrásokat a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban, például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országok esetében. Tavaly májusban pedig az is kiszivárgott, hogy a következő ciklusban a Magyarországra befolyó EU-s források is visszaesnének, méghozzá csaknem a negyedével, 23-24%-kal. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára októberben már azt nyilatkozta, hogy 19,5 milliárd euró támogatásra számíthat majd Magyarország (picivel több, mint 6000 milliárd forintnyi forrás).

A „fordulónál” lehet „költési hiány”

A források potenciális csökkentése logikus Bod Péter Ákos szerint, hiszen papíron nőtt a magyar gazdaság, és ezzel kevésbé szorul rá a kohézióra. Az ugyanis az elmaradottak felzárkóztatását szolgálja. Hogy a jövőbeli magyar keret mennyi lesz pontosan, azt nem lehet még tudni, a kohéziós források ugyanis csak az egyik komponensét képezik majd a 2021-2027-es összforrásnak, és ezekből jöhet majd kevesebb – hívta fel rá a figyelmet a közgazdász. Ettől függetlenül érezhető lesz, ha kevesebb forrás jön, de hogy a későbbi növekedést hogyan érinti, az attól függ, hogy az, amit most „beszippantottak a magyar gazdasági szereplők” mire költik, főtéri burkolatra vagy esetleg másra.

Az MNB egykori elnöke abban bízik, hogy ha „nem zúdul, csak folyik” a pénz, akkor azt okosabb lehet elkölteni, amivel az ütemesés érzését is mérsékelhetné a kormány. Ami viszont igazán „aggasztó” szerinte, hogy az elmúlt 12 évben – az állami hatékonyságot tekintve – negatívak a magyar mutatók a térséget tekintve, tehát nem egy ideától, hanem már „a lengyel, cseh és szlovák szinttől térünk el”. Az EP múlt heti határozatelfogadásához pedig, miszerint a forrásokat is megvághatják, ha az adott országok nem felelnek meg a jogállamiság adottságainak, azt felelte: kevésbé hisz ebben. Ahhoz ugyanis, hogy ez megvalósuljon, a Tanácsnak is rá kell bólintani, amire viszont – összességében – nem sok esélyt lát. Ugyanakkor az jelzésértékű – tette hozzá –, hogy a donor országok közvéleménye egyre érzékenyebb a korrupcióra és a jogsértésre.

A megítélt forrást egyébként akkor is ki kellene fizetni a pályázónak, ha azokat az EU felfüggesztené, vagyis a nemzeti büdzsét terhelné egy ilyen rendelkezés, amely végső soron az adófizetőket hozná kellemetlen helyzetbe.


Bár a következő években nem lesz annyi forrás, mint a legutóbbiakban, az igazsághoz hozzátartozik, hogy az előző időszakban el nem költött pénzek akár 2021 után is felhasználhatóak egy darabig, márpedig a források odaígérése más, mint azok lehívása és elköltése. Bod kiemelte: attól, hogy mondjuk 2018-ban ígérték oda, lehet, hogy csak később, például 2020-ban lesz elköltve. A közgazdász nem tart a gazdaság gyors visszaesésétől, inkább 2021-re tartja ezt valószínűnek, hiszen ekkor fog az előző ciklus kifulladni, de a következő még nem indul be teljesen, tehát a 2021-22-es kormányzat alatt lehet „költési hiány”.

Több lábon áll a magyar gazdaság

Csath Magdolna eközben már a költségvetést emelte ki az atv.hu-nak, szerinte ugyanis a költségvetés kérdése az, hogy mekkora összeget lehet fordítani az alapokba, az új költségvetést viszont már csak a parlamenti választásokat követően állítja össze az unió. A közgazdász szerint az is érdekes kérdés, hogy mi lesz a britekkel, mert ők az egyik legnagyobb befizető ország. Az egyetemi tanár azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy bent maradnak, és abban az esetben fizetniük is kellene valamennyi pénzt. Csath hozzátette: a források ugyan csökkeni fognak, de ez nem okoz majd „nagy drámát Magyarországnak”, mert az ország a gazdasági fejlődésnek köszönhetően ma már nem uniós pénzből, hanem a saját költségvetés terhére hajt végre beruházásokat, vagy tesz hozzá valamit, mint a BMW-gyár idetelepítéséhez, a kiesést pedig egyéb források is kompenzálhatják, tekintve, hogy a magyar gazdaság nem csak egy lábon áll.

Csath Magdolna arról is beszélt, hogy akkor lehet magas egy országban a növekedés, ha kevésbé fejlett, egy bizonyos fejlettségi szint után viszont aligha tartható a korábbi növekedés (a legutóbbi évben 4% feletti növekedést ért el az ország), szóval az sem lesz tragédia szerinte, ha éppen 3-3,5% lesz idén a gazdaság teljesítménye. Kiemelte: „nem kell ilyen bűvös számokkal foglalkozni”. A kérdés inkább az, hogyan alakul majd a gazdaság szerkezete, és hogyan tudja az ország a nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységek arányát növelni a gazdaságban. A múlt heti EP-döntésre kitérve elmondta: nem kell kétségbe esni, ha csökkennek a források, hiszen a magyar gazdaság egyre jobban a belső tartalékokból tartja fent magát.

Reformjavaslatok az unió működőképességéért?

Az ATV Start című műsorban Niedermüller Péter is reagált az uniós források kérdésére, a politikus „Nagyon jelentős lépésként” tekint az EP által elfogadott törvényjavaslatra. A DK EP-képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy mindezt nagy többséggel szavazták meg, vagyis ez egy „nagyon komoly lépés, egy nagyon komoly jelzés”. Azt is elmondta, hogy nem feltétlen Magyarországról van szó, hanem minden olyan országról, amelynek jogállamiságában kivetnivalót találnak az EU intézményei.  Niedermüller szerint ebben az esetben nem büntetésről, vagy kirekesztettségről lenne szó, hanem arról, hogy az érintett országok „visszatérjenek” és fogadják el az európai értékeket. Ebbe az időben is számtalan reformjavaslat fut a politikus szerint, amelyeknek lényege, hogy előtérbe hozta azt az ügyet, hogy egy „sor ügyben” minősített többséggel lehessen dönteni. Már folynak erről a viták, éppen azért, hogy az Unió működőképes maradjon.

További belföldi híreink