Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-01-18 06:50:00

Majtényi: Ellenzéki reménysugarak látszanak

Ellenzéki reménysugarakat lát Majtényi László, "elindult egy hógolyó" a NER-rel szemben. Az Eötvös Károly Intézet vezetője, az atv.hu-nak adott nagyinterjúban azt mondta: nagyon nagy a jelentősége a január 19-ének, mert az megmutatja, hogy az ellenállás tovább tud-e terjedni vagy a nagy felbuzdulás után átveszi a terepet a belenyugvás. Az "Orbán takarodj" már unalmas és nem elég. Majtényi László azt mondja: nem látszik az egyetlen közös ellenzéki EP-lista esélye, a parlamentet februártól se bojkottálja az ellenzék. A provokatív a sikeres politikus, a fiatal Orbán is az volt.

Majtényi: Ellenzéki reménysugarak látszanak

Miért nem vállal közéleti szerepet? Nem csatlakozott Márki-Zay mozgalmához, a tüntetésen a Kossuth téren...

 - Ott voltam.  

Nem volt a színpadon.

- Én életemben nem jelentkeztem, hogy valahol szerepelnék. A válaszom az, hogy nem kértek föl, és ez rendben van.  Hogy kérés nélkül valahol nyüzsizzek, az kizárt.

2017. március 13-án az államfőválasztás után azt nyilatkozta, hogy nem szeretne semmilyen különösebb politikai szerepet vállalni.

- Akkor az újságírók félóránként kérdezték meg tőlem, hogy nem akarok-e miniszterelnök-jelölt lenni.

Vagy főpolgármester-jelölt.

- Igen, azt is. A miniszterelnök-jelöltségről egyszerűen azt gondolom, hogy egyáltalán nem nekem való, semmiféle ilyen ambícióm nincs, nem is volt, miniszterelnök-jelölt biztosan nem szeretnék lenni. Kifejezett politikai karrierhez pedig nem volt kedvem, nem is kértek föl ilyesmire, ami nekem sincs ellenemre. Van egy jó magánéletem és semmi nem hiányzik belőle. Ha valamit teszek, nem magamért. A politikai szerepvállalók között nagyon sokszor felismerünk olyan, adott esetben nem is értéktelen embereket, akiknek valami nagyon hiányzik az életükből és ezt az űrt próbálják a politikai szerepvállalással kitölteni.  De közéleti szerepet, ahogy eddig, a jövőben is szívesen vállalok. Erre talán kevesebb szükség lesz. Nagy örömömre megjelent a színen egy új, tehetséges, erkölcsileg is felkészült  politikusgeneráció.
 
Név szerint?

- Nem mondok neveket.

A parlament botrányos december 12-ei ülésén és az MTVA-ban live videót készítőkre gondol, illetve a tüntetések párbeszédes, momentumos politikusaira, Tordai Bencére, Donáth Annára?

- Még MSZP-sekre is...
 
Kunhalmi Ágnes, Bangóné, a már független Szél Bernadett, Hadházy Ákos?

- Ezek jó nevek, igen. Azt kifejezetten sajnálom, hogy Orosz Anna most nem szerepel, ő is rendkívül jó karakter.

Fekete-Győr András?

- Őt még nem ismerem. Tényleg nem szeretnék neveket mondani. Elég annyi, hogy megjelent egy nagyon tehetséges, morálisan is kiváló és felkészült politikusi generáció.
 
15 perces hírnév vagy balliberális elitcsere?

- Az ellenzéki térfélen rengeteg régivágású bürokratát láttam már...
 
Az MSZP-ben?

 - Elsősorban az MSZP-ben, igen, akik valami tudással rendelkeztek, kétségkívül. De ez a tudás a régi tanácsokban és a régi kamarillaszerű működésben lehetett érvényes. Mondok egy példát, a konkrét szereplőre már nem is emlékszem: az egyik, évekkel ezelőtti ellenzéki tüntetésen ott álltam, és láttam egy ember a pódiumon, aki azt mondja, hogy "nyílászáró". Azonnal a tőrömbe dőltem, kis híján infarktust kaptam.

?

- A panelfelújítási  programmal kapcsolatban mondott valamit, hogy az Orbán-kormány le akarja állítani. De akkor ugye, ha már muszáj, azt mondjuk, hogy "ablak". Egyszerűen érezni kell, mit lehet mondani. Az új politikusok tudják, hogy egy tömeggyűlésen hogy kell beszélni.
 
Bátrak és provokatívak, vagy inkább impertinensek és nem tekintélytisztelők?

- Én a tekintélytiszteletet abszolút nem tartom értéknek. Az impertinencia, a pimaszság pedig egy pejoratív jelző. A politikusnak néha provokatívnak kell lenni. A világon teljesen konszolidált demokratikus körülmények között is a sikeres politikusok gyakran provokatív tehetségek. Az általam nagyon nem kedvelt Sarkozy, de Churchill is egy rendkívül provokatív személyiség volt, utóbbi sok pártot elárult, mégis az élete egy morális keretben, hibátlanul értelmezhető. Olykor talán Obama is provokatív személyiség volt. Ahogy a fiatal Orbán is. A politikában sok minden megengedett. Az amoralitás is nagyon gyakori, de hosszabb távon nem mindig kifizetődő. Nekem nyilvánvalóan azok a politikusok rokonszenvesek, akik egyrészt műveltek, erkölcsileg megalapozottak, van kiforrott személyiségük, másrészt erős verbális tehetséggel is rendelkeznek és van víziójuk, látomásuk, filozófiai meggyőződésük. Angela Merkel, nem egy provokatív személyiség, hanem konszolidált, de morálisan ugyancsak nagyon "megalapozott" ember szerintem. Tehát kivételesen lehetnek kicsit szürke fazonok is jó politikusok. De a sikeres politikus rendszerint provokatív.

És tüntet az Orbán rezsim ellen, könnygázfelhőben is? Az ellenzéki politizálás súlypontja legyen a parlament falain kívül, az utcán és a köztereken?
 
- Én erről beszélek már április óta folyamatosan. De az Eötvös Károly Intézet állásfoglalásai is szólnak erről.

Az Országház lépcsőjén a hivatalos parlamenti ellenzék képviselői - mások mellett -  Szél Bernadett, Tóth Bertalan, Hadházy Ákos, Szabó Tímea, Kunhalmi Ágnes, Bangóné Borbély Ildikó, Varju László, Gréczy Zsolt, Vadai Ágnes sorakoztak fel közösen, és Gyurcsány Ferenc is.

- Nagyon helyesen.

Akkor mégsem kell kisöpörni a 2010 előtti politikai nemzedéket? Fekete-Győr András már megbánta, hogy korábban azt nyilatkozta a 2010 előtti elitről, hogy Gyurcsány takarodjon el, most már egy "tehetséges bohócnak" nevezi a volt miniszterelnököt, a DK elnökét.

- Az nem volt egy intelligens hozzáállás. Teljes elitcsere még forradalmakban is ritkán történik meg. Konszolidált körülmények között az elit frissítése a cél. E tekintetben vannak nagyon pozitív fejlemények, de a teljes elitcsere illúzió és talán nem is hasznos. A régi MSZP-s elitből is egy sor egészen kiváló embert lehet mondani, Korózs Lajos, vagy például Gőgös Zoltán jut az eszembe. Mindezzel együtt hihetetlen káderhiány van az ellenzéki oldalon. Én a társadalmi dimenziókat nézem, és a „teljes őrségváltásokból” nem sok jó szokott kisülni. Arról nyilván lehet beszélni, hogy az ellenzék régi pártjainak az agóniája, a "sem megújulni, sem elbukni nem tudunk" szituáció mennyire segíti a demokratikus kibontakozást, ez tényleg nem nagyon szerencsés. Ellenzéki oldalon, ha felépülnek figurák, személyiségek, őket valamilyen módon használni kell. Ez nyilván rám is vonatkozik. Az én elnök-jelölti kampányom, a maga nemében nagyon sikeres volt, ennek a hasznait is érdemes elővenni néha.

Áder Jánossal szemben annyi az esélye pestiesen szólva mint "Szálasinak a főtárgyaláson", így fogalmazott akkor. Viszont a teljes balliberális ellenzék abszolút egységesen felsorakozott Ön mögött, nem volt semmi "hirig".

- Igen, a feleségem le is tolt érte, hogy így nem beszélünk, de valóban ez volt a helyzet. Az államfővé jelölésem egy olyan ellenzéki összefogásról szólt, amelyiknek morális haszna igen, de hatalmi sikerre esélye nem volt. Azért azt is gondolom, hogyha olyan pozíciók kerülnek elő, melyeknek az elérésére reális esély van, akkor azt a politikusok csak úgy nem engednék át egy külsősnek.

Ellenzéki reménysugarak - Itt nagyon kell vigyázni

Most milyen állapotban van az ellenzék?

- Most éppen reménysugarak látszanak...

A közvélemény-kutatások, amik már azután készültek, hogy ott volt az MTVA-ban a 11 ellenzéki politikus és be akarták olvastatni azt a bizonyos 5 pontot, azt jelzik, hogy a Fidesz népszerűsége 3 százalékkal (több mint 200 ezerrel csökkent), de az ellenzéké alig emelkedett. Azaz, csak a kemény mag fogékony a provokatív akciókra.

- Ez egy sokkal bonyolultabb kérdés.

Az egyik elemző azt mondta, hogy na végre, az ellenzék "nem ciki". A kormányoldalon viszont Hadházy, Kunhalmi, Szél és Varju László MTVA-s akciói miatt pókembereznek, szilveszteri kabaréról, túljátszott alakításokról beszélnek.

- Nem. Ez egy teljesen hamis narratíva. Itt végre valami történt.

Mi történt?

- Április óta az ellenzék, legalábbis a parlamenti ellenzék, a teljes zavarodottság, ezen belül a totális bénultság és a szellemi leépültség, ötlettelenség állapotában volt. Ez az az ellenzék, amelyiknek az első dolga volt, hogy a saját fizetésemelését megszavazza. Az az ellenzék, amelyiknek az egyik vezető képviselője azt tudta mondani, hogy megszavaztuk a saját fizetésemelésünket, mert egy revolvert tartottak a tarkónkhoz.

Jobb lett volna bojkottálni  a parlamentet?

- Hogy a választások után a parlamentet bojkottálni lett volna helyes vagy a parlamentbe beülni volt a helyes? Az én személyes álláspontom az volt, hogy nagyon komoly érvek szóltak az általános bojkott mellett, de az ellene szólóak nyomósabbak voltak. Akkor is azt gondoltam, hogy helyesebben viselkedik az ellenzék, ha fölveszi a mandátumait.  Azért hozzáteszem azt is, rettenetes súlyú felelőssége van az ellenzéknek abban, hogy a kétharmad létrejött, mert kétségkívül meg tudta volna akadályozni.

Mirkóczky Ádám, a Jobbik sajtószóvivője a Magyar Narancsban már mea culpázott a kétharmad miatt…

- Jó lenne, ha a többiek is ugyanezt megtennék! Mindegyikük felelőssége. Az áprilisi választás előtt egy héttel még nem a kormány kritikájával foglalkoztak...

Hanem egymást hibáztatták, ügynöközték, Hadházy Ákos az LMP-s Fidesz-téglákról beszélt.

- Azt is tegyük hozzá, hogy több ellenzéki pártban a Fidesznek kétségkívül, láthatóan van befolyása.

Ezt Soros György davosi nyilatkozatából tudjuk?

- Nem, a működésükből.

Ez egy vélelmezés?

- Szerintem tény. Itt nem arról van szó, hogy fizetett Fidesz ügynökök dolgoznak az ellenzéki pártokban. Itt a nagyon-nagyon finom mozgások és kapcsolatok lehetnek érdekesek. Egy normális, civilizált világban az ellenzék és a kormánypárt közötti beszélő viszony nagyon helyes. Parlamenti demokrácia e nélkül nem is tud működni. Az autoriter rendszerek nem a normális világ tartozékai. Itt nagyon kell vigyázni.

De nincsenek beszélő viszonyban sem.

- De mondjuk, önkormányzati szinten, amikor ellenzéki képviselők kapnak néhány felügyelőbizottsági tagságot és ezért nem is kérnek tőlük semmit, az a havi 100-200 ezer forint a családi kasszában éppen nagyon jól jön. Adatvédelmi biztosként én is együttműködtem a mindenkori kormánypárttal és a mindenkori ellenzékkel, a teljes ombudsmani autonómia fenntartása mellett és nem is titkosan.

MTVA, biztonsági őrök


Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke azt nyilatkozta, bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy az MTVA-székházban ott alvó és live videózó ellenzéki képviselők által közvetített események fölkerültek a netre, mert ezzel visszaéltek a biztonsági őrök, illetve az MTVA munkatársainak a személyes adataival is. Péterfalvi Attilát Sólyom László államfőként jelölte többször is adatvédelmi biztosnak, ahogy Önt is. Megkérdőjelezhető az ő kompetenciája?

- Azt kell mondjam, hogy Péterfalvi Attila ideális partner minden hatalom számára, de nem alkalmas jogvédő. Ő politikailag kényes ügyben soha nem képviselt olyan álláspontot, amely az éppen hatalmon lévőknek politikai nehézségeket okozott volna.

De ha az ő személyiségrajzától eltekintünk, valóban sérültek személyiségi jogok?

- Egy olyan összetett jogi szituációról beszélünk, ahol az MTVA-ba ellátogattak országgyűlési képviselők, akiknek mentelmi joguk van, a képviselői jogállásról szóló törvény szerint nagyon erős, kvázi ombudsmani jogosultságuk, illetve ahhoz hasonló vizsgálati jogosultságuk. Később az épületben, bizonyíték van rá, hogy közülük van, akit fizikailag bántalmaznak és úgy dobják ki őket, mint két krumpliszsákot - Szél Bernadettet és Hadházy Ákost. Ők ezt az eseménysort próbálták meg dokumentálni, amikor mindenről felvételeket készítettek, ami jogi tekintetben teljesen rendben van. Az ő kidobásuk, vagy Varju László bántalmazása hivatalos személy elleni erőszak. A biztonsági őrök, elállhatták volna a stúdió bejáratát, de egyetlen ujjal sem érhettek volna hozzájuk.

A fegyveres biztonsági őrnek is vannak személyiségi jogai?  

- Az attól függ. Péterfalvi Attila már akkor nagyon durva hibát elkövetett, amikor a közhatalmat képviselő rendőrök személyiségi jogainak a védelmében szakmailag teljesen helytelenül fellépett. Ezt később a Paczolay Péter vezette Alkotmánybíróságnak kellett helyretennie. A rendőrnek - ahogy az Alkotmánybíróság is helyesen kimondta - mint embernek vannak személyiségi jogai, ha például megsérül, a szenvedése nem közügy. Amikor viszont valaki közhatalmi intézmény, közintézmény részéről gyakorol hatáskört, akkor a személyiségi jogi védelemre nem tarthat igényt.

Helyes, hogy Szél Bernadett és Hadházy Ákos visszatért az MTVA-ba? Az a céljuk, hogy Papp Dániel vezérigazgatót mozdítsák el, Hadházy Ákos már közzé is tette az újabb 11 pontját.

- Megtehették. A közintézménybe beléphetnek, azok működésével kapcsolatban tájékoztatást kérhetnek - amit nem úgy kell teljesíteni, hogy majd írásban megküldjük -, találkozhatnak az MTVA képviselőivel. De akár az alkotmányosság keretei között követeléseket is megfogalmazhatnak és, persze nem ők döntenek az általuk hírhamisítónak nevezhető Papp Dániel sorsáról.


 

Bojkott?

Újra állják el ellenzéki képviselők a pulpitust, ha február 18-án ismét összeül a parlament? Vagy hová lehet azt fokozni, hogy például beültek a miniszterelnöki székbe, hogy megakadályozzák, hogy szavazzon? Vagy itt az ideje a NER bojkottjának a parlamentben?

- Áprilisban a választóikkal szembeni kötelezettség szempontjából is okosabb és valószínűleg politikailag is helyesebb dolog volt bemenni a parlamentbe. Azt viszont figyelembe kellett volna venniük az első pillanattól kezdve, hogy a parlament a továbbiakban nem az az intézmény, ahol a politikai döntések születnek. A döntések ma titkos budoárokban, vagy néha talán a kormány ülésein születnek meg, a parlamentben pedig a Fidesz-KDNP kétharmad megszavazza a jogszabályokat. Miközben a nyilvános vita a parlamentben zajlik és ennek a társadalmi funkciója ma is megvan, az ellenzék politikai tevékenységének súlypontját - jelentős részben - a parlamenti munkán kívül a társadalmi és a földrajzi Magyarországra kellett volna áthelyezni. Pont azokat a hatásköröket említettük mi is, melynek a használatával próbáltak bejutni ellenzéki képviselők az MTVA-ba és nagy nehezen be is jutottak. Azaz, már áprilistól kvázi ombudsmani tevékenységet is kellett volna folytatniuk, jogvédő tevékenységet, helyi demokráciát erősítő munkát. Mert minden közintézmény köteles a parlamenti képviselőnek tájékoztatást adni, azok is, amelyek minősített adatokkal működnek.
 
Ezzel a közintézmények ellenzéki elfoglalására szólít fel?

- Nem elfoglalásról, hanem ellenőrzésről beszélek. Épületet vagy nyomdagépet foglalni forradalmakban szoktak. És itt válaszolom meg azt is, hogy ez most, ami az utcákon, az MTVA-ban történik, mennyire fedi le a magyar társadalmat, mennyire általános a támogatottsága. De én most nem az ellenzék népszerűségének a vonatkozásában mondanám, hanem az alkotmányos demokrácia iránt elkötelezett emberek szempontjából.
 
Mi van az adatokon túl?

- Igen, és itt több mindent meg kell jegyezni. Nem kizárólag voksok, nem csak szavazati kérdés az alkotmányosság védelme. Hogyha, mondjuk az 1789-es Franciaországot nézzük, a nagy francia forradalmat, akkor a feudalizmus társadalmi támogatottsága bőven 90 százalék fölött lett volna, ha lettek volna akkor közvélemény-kutatások. De a Bastille-t kétezer ember foglalta el, miközben a Bastille-ban praktikusan rabok sem voltak. És mégis egy teljesen új pályára állt ezzel akkor Franciaország. Egészen máshonnan nézve: Rosa Parks 1955-ben Alabamában egyedül leült a buszon a fehérek számára fenntartott székre és ezzel megváltoztatta a világot.
 
Az Országház lépcsőjén tett közös ellenzéki eskütételt a francia forradalom labdaházi esküjéhez szokták hasonlítani, de a NER azért nem az "ancien régime" és több milliós a bázisa.

- Nagyon sok múlik az adott rendszer ellenfeleinek az eltökéltségén is és az eltökéltségből aztán számosság is tud lenni. Azt is figyelembe kell venni, hogy az ellenzék a magyar társadalommal technikailag is nagyon korlátozott interakcióban van.

Az RTL Híradót nagyon sokan nézik és többszázezres az ATV Híradója is…

- Az RTL, helyesen, független a kormánytól és az ellenzéktől is, az ATV Híradója is hasonló. De a közszolgálati televíziónak a rengeteg csatornájával, rengeteg pénzével ma nagyon jelentős befolyása van. Magyarország most úgy néz ki, hogy egyrészt van egy információs buborék Budapest fölött, amelyben nagyon sok olyan típusú ember van, mint Ön is, aki mindent fogyaszt, és nagyon sokan vannak olyanok, hogy egyfélét fogyasztanak. Budapest és néhány magyarországi nagyváros értelmiségi közege hasonlóan tájékozott, mint egy nyugat-európai polgár. Ehhez képest Magyarország hatalmas, sok milliós tömegét a kisvárosokban és a falvakban élő embereket propagandájának acélkupolája alá zárta ez a kormányzat. Ez az óriásplakátoktól a helyi újságig, ingyenes újságig, Magyar Televízió adásáig, a rádió adásáig mindent lefed.

Az acélkupola alatt mik az ellenzék esélyei? Parlamenti vagy MTVA-s live videók ?

- Ami az ellenzék esélyeit illeti, itt tényleg nem a baloldalról van szó, hanem az alkotmányos és európai értékeket valló demokratikus közösségről, amelyikben konzervatív és baloldali csoportok egyaránt tartoznak. Én azt gondolom, hogy az ő feladatuk felépíteni egy új Magyarországot, amelynek az építése a nagyvárosokból indulna ki és onnan építkezne részben Budapest, nagyrészt a kisváros és a falvak felé. Nem lehet a falvakból elindulni.

A NER ellenében az elég, hogy tüntetnek és a hóba rajzolják az O1G-t ?

- Ambiciózusnak kell lenni. Sőt, nem a politikai rendszernek a leváltása az egyedüli, vagy a tulajdonképpeni cél, hanem valami olyasmi, amit úgy tudunk megfogalmazni, hogy az ország humanizálása. Van egy olyan ország, amelyikben kétmillió ember ázsiai nyomorban él. És van egy felsőközéposztályunk, amelyik az egykulcsos jövedelemadó miatt is és a saját munkájának a következtében is nagyon nagy társadalmi felelősséget visel abban a tekintetben, hogy az elesettek és az éhezők, a nyomorultak, a kirekesztettek, a saját magukért szót emelni nem tudókért - olyanokért, akiknek se papjuk, se képviselőjük -, tegyen valamit.
 
A civil szervezetek, vagy az NGO-k nem ezt csinálják? Az Önök intézete, a Soros-hálózathoz sorolt szervezetek...

- Igen, nagyon sokan nagyon derék munkát végeznek. Ebből az én felfogásom szerint viszont valamiféle országos hálózatot kellene létrehozni. A kérdés az, hogyan lehet a politikai kritikát összekötni a társadalmi szolidaritás követelményével. A NER, a nemzeti együttműködés rendszerének a bírálóit kellene összekötni. Ez elveiben hasonló, működésében nagyon különböző lehetne, mint a Szegényeket Támogató Alap annak idején, a kommunizmus idején.

A SZETA egy budapesti liberális értelmiségi kör volt Solt Ottiliával, Demszky Gáborral.

- De egy olyan mozgalomra lenne igazából szükség, amelyik a politikai kritikát a társadalmi aktivitással és cselekvéssel összeköti. Ezt nagyon sokan csinálják, rengeteg nagyszerű ember áldozza a szabadidejét arra, hogy például szegényeket etessen, ruházzon. Miért ne lehetne olyan társadalmi mozgalom, amelyik figyel arra, hogy a szegény gyereknek is legyen szemüvege? Vagy nem egy, hanem két szendvicset csomagol a középosztálybeli anyuka vagy nagymama a gyerek táskájába, és hogyha szegregált iskolába járnak, akkor is átadja az utcán valamelyik szegény társának.

Az "Orbán takarodj" már nem elég

Ez nem illuzió, nem bukolikus?

- A nyomorúság nem bukolikus.

A társadalmi szolidaritás nagyon nagyon fontos, de ha az Orbán-rezsim leváltása az ellenzék célja, felvetődik, hogy a két szendvicsből hogy lesz egy ellenzékre leadott voks?

- Alapvetőbb célokat kell kitűzni, mint az Orbán-rendszer egyszerű leváltása. Másképp e mögé a vasfal mögé bejutni szerintem nem is nagyon lehet. Tehát ott kell lenni... Én ellenzéki csoportosulások, a fiatalok között néha előfordulok, és mindenütt azt látom, hogy azzal lehet mozgósítani ezeket a tenni akaró fiatal embereket, hogy értelmes feladatokat kell nekik adni. És az „Orbán takarodj!”, az egy végtelenül unalmas dolog. Egy más típusú élményt kell nyújtani. Aki ezt csinálta, az biztos, hogy visszaigazolja, amit mondok, hogy hihetetlenül jó érzés, ha az ember segített egy rászorulónak, egy roma gyereknek, segített egy menekültnek.

Btk.-tényállás a menekültek segítése, mármint ha az NGO-k az illegális migránsokat segítik.

- Most az egy másik ügy. Az altruizmusban nagyon sok önzés van, és ez jó is tud lenni. És nem úgy, hogy verem a mellemet egy fél téglával, hogy én jó ember vagyok. A jó emberek ezt nem teszik. De az, hogy a lelkük mélyén kielégülést okoz, hogy megtették azt, amit valamilyen haszonelvű egyszerű önzésből nem tennének meg, ez önbecsülést is okoz. Ez önmagam építése. És ha az ellenzék nem tud mást mondani, csak azt, hogy "X. Y. takarodj", akkor az Orbán takarodjjal nem mond többet annál, mint amikor a "Gyurcsány takarodj" harsogott. Ezek nagyon hasonló szövegek. És még valami: a magyar ellenzéknek egy már beláthatatlan időtávú bűne az, hogy azt hirdeti, az embereket magasztosabb, távolibb, közvetlen érdekeket nem érintő eszmények egyáltalában nem érdeklik. Ez annyira hazug. Egy olyan országban, amelyiknek az 1100 éves története, ha a politikai nemzetet nézzük, semmi másról nem szól, mint a szabadságért való küzdelemről. A XVI. századtól pedig ott a nemzeti függetlenség igénye.

Magyarországot mindig úgy emlegették itthon és a világban is, hogy jogászország. Ehhez képest a magyar ellenzék mindig arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, az önkormányzati jogok, a szabadságjogok, a gyülekezési jog, szabad szólás, a sajtószabadság, ezek üres szavak, ezek az embereket nem érdeklik.  Lengyelországban folyamatosan tömegtüntetéseket tartotta a bírói függetlenségért, és a vállukon vitték be a tüntetők a Legfelsőbb Bíróságra a Kaczynsky-féle társaság által kiszorított bírákat. Sok ellenzéki politikus mostanáig rettegett kimondani, hogy "bírói függetlenség". Pedig ahol nincs független bíróság, ott semmi nincs.

Az MTVA-ba bevitt ellenzéki 5 pont között szerepelt a független igazságszolgáltatás.

- Hát pontosan ezt akarom mondani. Decemberben nagyon nagy változás történt Magyarországon. Ennek a változásnak pontosan az a tartalma, hogy végre alkotmányos követelésekkel álltak elő a tömegek. És még ott volt az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is. Nagyon helyes, hogy erre az ellenzéki politikusok ráéreztek. Visszatérve a kérdésére, szerintem a kettő között van a válasz.

Nem kell bojkottálni februártól sem a parlamenti üléseket?

- Nem. De már semmi nem folytatódhat úgy, ahogy eddig folyt, szerintem. Alapvető változás történt. Az ellenzéki képviselők horizontját meg kell emelni és a parlamenten túli magyar világot kell figyelni.

A feladat Pesten van, nem kell a felmentő ENSZ-csapatokra várni

Judith Sargentini, illetve Brüsszel segítsége nélkül az ellenzék le tudja győzni itthon Orbán Viktort? Manfred Weber néppárti frakcióvezető nyilatkozott róla, Strasbourgban az Európai Parlament pedig már szavazott is róla, hogy az uniós pénzek kifizetését korlátozzák, ha egy EU-tagországban a jogállamiság sérül. És Brüsszelben a magyar ellenzéki képviselők Sargentinivel együtt tüntetettek Orbán Viktor ellen.
 
- Nekem régi mozdíthatatlan meggyőződésem, hogy mindig helytelen volt a nyugati felmentő csapatokra vagy az ENSZ-revárni. ’56-ban ez végképp kiderült. Ez egyáltalában nem célravezető és tartalmatlan is. A magyar szabadság a magyarok ügye. Tehát senki nem fogja helyettünk az alkotmányos és demokratikus Magyarországot létrehozni, ha nem tesszük meg mi magunk. Az egész modern történelem arról is szól, amióta vannak demokráciák, hogy mindenféle autoriter rendszerekkel hogyan tud együtt élni a demokratikus közösség. A magyar demokrácia a magyar nép problémája és senki másé. Természetesen az egy nagyon fontos kérdés, hogy a nemzetközi környezet egy alkotmányos és demokratikus Magyarország létrehozása szempontjából kedvező vagy akadályozó hatású. Az Európai Unió eddig részben eszköztelen, tehetetlen és sok tekintetben vonakodó is volt az autoriter rendszerekkel szemben, a nagyon sok önző, széttartó parciálus érdek következtében is. De az is igaz, hogy az Európai Uniót alkotmányos és demokratikus értékek tartják össze. Tehát, miközben a feladat Pesten van, nagyon fontos az, hogy mit mondanak Brüsszelben, mit mondanak Párizsban, mit mondanak Berlinben...
 
Vagy a „Soros-háttérhatalom”...
 
- De a szabad és demokratikus és szolidáris Magyarország a magyarok problémája, a magyar társadalom feladata, senki másé. Nagyon-nagyon szerencsétlen lenne, hogy ha a szabadság kívülről jönne. Éppenséggel ezért lesz tartós és végleges a negyedik köztársaság alkotmánya, mert a történelem arra tanít bennünket, hogy egy ország akkor lesz igazán szabad, mikor a saját hitvány uraitól szabadul meg. Következésképpen, a harmadik köztársaság gyengesége, a keletkezési körülményekből fakad, hogy igazi erőfeszítés nélkül ölünkbe hullott a szabadság, azon egyszerű oknál fogva, hogy a Szovjetunió összecsuklott. Itt viszont, hogyha megvan a közösségi élmény, az alkotmányos demokrácia helyreállításra kerül, az azt jelenti majd, hogy létrejön egy új politikai közösség, egy olyan politikai közösség, amelyben a konzervatív, a baloldali, a liberális, a zöld, a monarchista, a bázisdemokrata csoportok egyszerűen megtanulják azt, hogy a másikat tisztelni kell. És vannak közös talapzatok.

Jobbik? Nem látok az ő lelkükbe... De a közös lista nem látszik esélyesnek

A Jobbik múltja és jelene nem támasztja alá, hogy aktív szerepe legyen a negyedik köztársaság létrehozásában - mondta Ön két éve. A mostani Jobbik már az egységes ellenzék része?
 
- A helyzet folyamatosan változik. Azt nem lehet elfelejteni és nem lehet nem észrevenni, hogy a legutóbbi nagy tüntetéseken az MSZP-s vörös zászlók együtt lobogtak az Árpád-sávos zászlók a szivárványszínűekkel. Lényeges változáson ment át a Jobbik, ezt nem lehet eltagadni.

Már nincsenek antiszemita, rasszista felhangok a Jobbikban? Szávay lemondott a mandátumáról, de Gyöngyösi Márton listázott, Sneider Tamás múltbéli megnyilvánulásai...

- Nem látok az ő lelkükbe. Ami látszik, a Jobbik gyakorlatilag hasonló ideológiai kiindulópontokat képviselt az Európai Unióval kapcsolatban, mint amilyeneket a Fidesz.
 
Nem egészen. A Jobbik uniós zászlót égetett, kidobták a Parlament ablakán, az alapokmányukba szövegezték, hogy felül kell vizsgálni és népszavazást kell tartani Magyarország EU-tagságáról.

- Valóban, de különböző kiindulópontból jó ideig konvergált a Fidesz és a Jobbik mondanivalója. A bérunió, amit Vona Gábor vetett fel, de az Európai Ügyészség is érinti a nemzeti szuverenitást. A bérunió jelentsen bármit is, sokkal integráltabb, erősebb Európai Uniót feltételez, mint amilyen a mostani. Tehát, azt se fejtsük, mi volt eddig, de sok minden változott a Jobbik körül.

A Jobbiknak lenne helye adott esetben egy közös ellenzéki listán a májusi Európai Parlamenti választáson? Tóth Bertalan MSZP-elnök mondta a Kossuth téren, hogy "egy az egy ellen" felállás kellene, a párbeszédes Szabó Tímea az ATV Egyenes Beszédben is egyetlen ellenzéki listát tart szükségesnek, Jávor Benedek szintén nagy cikket írt arról a hvg-n, hogy ne vesszenek el szavazatok. De a Momentum, a DK, az LMP sem lelkesedik a közös listáért és a Jobbik sem. Ön szerint?

- Ez úgy merül fel, hogy melyik lehet sikeresebb, melyik szerez több mandátumot. Ha ez egy szimpla aritmetikai feladat, tehát összeadási feladat lenne, akkor azt kellene mondani, hogy a teljes ellenzéki lista együtt erősebb lehet. Emellett szól az is, hogy van egy társadalomlélektani erősítő motívum: nem egy szétszabdalt, hanem egy egységes ellenzék versengene a kormánypárttal. Különösen, hogy csak listás szavazás lesz, és ez a májusi nem egy olyan választójogi politikai csapdákkal terhes választás, mint a nemzeti választás.

De a dolog másik része: egy pillanatra képzelje magát annak a jobbikos szavazónak a helyébe, aki egy olyan listára kellene, hogy szavazzon, ahol DK-s és MSZP-s politikusok is rajta vannak. Vajon erre mit fog szólni, elmegy-e szavazni? Vagy egy DK-s szavazó... Én a magam részéről mindig a morális megalapozású politikák mellett vagyok. Amit már most sejteni lehet: azért sem tud egységes lista lenni, mert az már látszik, a Momentum megnyilvánulásaiból erősen úgy tűnik, hogy az önálló indulást preferálják. Az LMP mozgásából ugyan nagyon-nagyon nehéz elképzelnem, hogy az önálló indulással lehetne-e inkább mandátuma, de aligha mehet a DK-val közös listára. Úgyhogy, a közös lista ebben a dimenzióban nem látszik esélyesnek.

Még valamit hozzáteszek: lehet egyébként gyalázni a pártokat, azért, mert nem tudnak összefogni, de azért azt se felejtsük el, hogy a párt, az "par excellence" egy olyan képződmény, amelyiknek vannak külön, önző érdekei, politikusként a saját pártját akarja mindenki érvényesíteni. Én például olyan pártra, amelyik totálisan önzetlen és nincsenek külön képviselt érdekei, azt hiszem, nem tudnék szavazni, mert az nem párt. Több realitását látom annak, ha a Jobbik külön indulna, a jelen állapotában egy vagy talán 2 európai parlamenti helyet is meg tud célozni. És lehet, hogy a szavazatmaximálás szempontjából nem is lenne rosszabb, ha két tömbben indulna az ellenzék, az egyik a Jobbik, a másik pedig a az ellenzék a többi pártja. De hogy egy ilyen együttműködés létrejöhet-e, azt nem tudom. De a teljesen közös induláshoz közös pártot is kellene csinálni, mert az európai uniós választáson pártok indulnak. Tehát létre kellene hozni egy pártot. Kérdés, milyen jelöltekkel?
 
Gyurcsány Ferenc rajta lenne egy ilyen a listán?

- Nyilván nem lehetne rajta. Mint ahogy nem lehet rajta az MSZP régi gárdájából senki, és olyan jobbikos politikus sem...
 
Sneider, Gyöngyösi...
 
- …akinek a társadalomba beégett rasszista  megnyilvánulásai voltak. Tehát nagyon nehéz lenne egy ilyen egységes listát összerakni.

Elindult egy hógolyó, és egyre nagyobb lett

Szombaton, az ellenállás napján kimegy tüntetni?

- Ha valahová nem kell elutaznom, és nem üt el az influenza, akkor igen.
 
Amikor az államfőválasztás volt, azt mondta: "a fal végül le fog dőlni, ebben van a jelölésem értelme". Milyen jelentőséget kell tulajdonítanunk január 19-ének, a szombati tüntetésnek, ahol a szakszervezetek útlezárásokkal akarnak tiltakozni, az ellenzékkel együtt nagy országos akcióra készülnek?

- Nagyon nagy jelentőséget.
 
Miért? Mi dől el?

- Itt decemberben elindult valami. És ennek van dinamikája. Egyértelműen látszik, hogy az újabb és újabb eseményeken az elégedetlenek egyre nagyobb erőt mutattak, egyre több ember vesz részt ezeken, a tiltakozás szétterjedt  az országban. Lehet azon fanyalogni, hogy Békéscsabán néhány száz ember tüntetett. De aki járt már Békéscsabán, és ismeri az ottani társadalmat - ugye ez a Simonka-birodalom -, ott, hogy több száz ember kimegy az utcára, valami elképesztő dolog. Különösen azok után, hogy a Békés megyei demokratikus közösség tagjai éveken keresztül csak a panaszt és a panaszt tudták mondani a megfélemlítéséről és közömbösségéről. Elindult egy hógolyó, és egyre nagyobb lett. Most az a kérdés, mi lesz 19-én. A szombati nap megmutatja, hogy ez a mozgalom tovább tud-e terjedni vagy úgy járunk, mint az eddigiekkel, hogy van egy nagy felbuzdulás, és utána, hát újból átveszi a terepet a belenyugvás.

És mi lesz másnap, 20-án?

- Na, ez az, amit soha nem lehet tudni.

Ön szerint reális az esélye egy általános sztrájknak?

- Egyáltalán fogalmam sincs, a magyar szakszervezetekről az elmúlt években nagyon keveset lehetett hallani. Ha azt kérdezné valaki, hogy egy pedagógussztrájknak mik az esélyei, arról lehet sejtésünk... megalakult a sztrájkbizottság.

A kormány azt mondja, hogy a pedagógusokat nem is érinti a túlóratörvény, az úgynevezett "rabszolgatörvény".

- Tehát azt soha senki látja, hogy utána mi fog történni. Van két dolog, amire nagyon kell figyelni. Az egyik természetesen az, hogy ha provokatív is, erőszakmentes, békés legyen minden megmozdulás. A másik pedig, és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az elégedetlenségi mozgalomnak legyen komoly erkölcsi alapja. Tehát meggondolt követelésekkel és morálisan alátámasztott igényekkel, felelős viselkedéssel lehet csak az egészet csinálni. Pont elég, ha az van a papíron és a képernyőn, ami tényleg történik. Hagyjuk a hazugságot másra.

További belföldi híreink