Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-01-12 13:32:00

Szinte mindenki jobban keres a magyaroknál: itt vannak a számok

A túlóratörvény fő oka a munkaerőhiány, aminek az egyik oka az alacsony bérek miatti tömeges elvándorlás. De miért alacsonyak a bérek, ha a gazdaság jól teljesít? A Hetek cikke.

Érdekes szempontot hozott a túlóratörvénnyel kapcsolatos vitába az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László, aki a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a túlórakeret emelésében a gazdaságfehérítés újabb eszközét látja:


„Ne legyünk álszentek: az a vállalkozó, aki jelentős megrendelést kapott, eddig is megoldotta, hogy a dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén mentek ilyenkor a pluszmunkáért járó juttatások. Most mindenki számára tisztább helyzet keletkezik."

De miért alakult ki munkaerőhiány? Először is: a magyar népesség folyamatosan fogy – így értelemszerűen a munkavállalói réteg is szűkül –, miközben folyamatosan öregszik is. Az aktív dolgozók elvándorlása – több mint 520 ezer magyar él és dolgozik Nyugat-Európában – szintén súlyosbítja a helyzetet.

A tömegesen kivándoroltak visszacsábítása eddig nem sok eredményt hozott. A munkavállalók úgy érvelnek, hogy emeljék meg nyugat-európai szintre a hazai béreket, az majd hazacsalogatja a külföldön dolgozó magyarokat, a munkaadók szerint a magyar gazdasági viszonyok között ilyen bérekkel képtelenség lenne nyereségesen működni. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése egy újabb eszköz az aktív dolgozók és az „eltartottak" arányának javítására, ennek szükségességéről még a szocialista kormány idején döntöttek. A jelenlegi kormány a nyugdíjkorhatár emelése mellett megpróbálja visszahívni a munkaerőpiacra a nyugdíjasokat.

Akárhonnan is közelítünk, a munkaerőhiány alapvető oka a kevés pénz. Sokan úgy érzik, hogy alacsony a fizetésük, miközben a statisztikai adatok azt mutatják, hogy arányban emelkedtek a bérek. Egyrészt azért, mert olyan alacsony szintről indult el a növekedés, hogy több millió ember életszínvonala ezzel együtt is rendkívül alacsony. Másrészt a magyar béremelkedés mértéke elmarad a versenytárs országokétól, 100 európai „középemberből" 83 többet keres a magyar „középembernél".

De miért nem nő európai összevetésben a magyar bér, ha a magyar gazdaság ilyen jól teljesít? Azért, mert valójában nem teljesít olyan jól. 2013 óta átlagosan évi 3,7 százalékkal növekedett a magyar GDP, ez azonban csak forintban számolva igaz. Csaba László közgazdász, Orbán Viktor korábbi gazdasági tanácsadója a fuhu.hu-nak adott interjújában ezt mondja erről: „A magyar gazdasági csoda csak statisztikai látszat! Nincs mögötte tartalom, akármilyen számokat ragadunk ki, a lemaradásunk egyre nagyobb a régión belül is."


A hivatalos statisztikák szerint 2008-ban 157 milliárd dollár volt a magyar GDP, az azt követő két évben 130-130 milliárd dollár, majd 2011-ben, a 2. Orbán kormány első teljes évében 140 milliárd, ám aztán újabb visszaeséseket követően 2016-ban már csak 126 milliárd dollár, míg tavaly – két erősebb év után mintegy 150 milliárd dollár. Az utóbbi két kormányzati ciklus alatt összesen csak 15 milliárd dollár volt a bővülés. 

A növekedés jelentős része a Magyarországon termelő külföldi cégeknek köszönhető, melyek nyilvánvalóan a saját érdekeiket szem előtt tartva jönnek hazánkba. A hazai ipari termelés legfőbb motorja az autógyártás, és mivel a túlóratörvény megváltoztatását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint éppen az itt termelő német autógyárak kérték, a kör lassan bezárul: a kormány kénytelen engedni a multiknak, mert ki vagyunk szolgáltatva számukra. Olyannyira, hogy idecsalogatni sem olcsó őket: a közelmúltban látott napvilágot, hogy a nagyvállalatok minden egyes új munkahely létrehozásához mintegy 10 millió forint állami támogatást kaptak.

A fentiekből az is kiolvasható, hogy ha a gazdaság többi szereplője csak megközelítőleg annyira termelékeny lenne, mint a sokat szidott külföldi multik, magyarok milliói élhetnének egészen más színvonalon. A béremelés korlátja a termelékenység mértéke, vagyis, hogy egy munkaórában mennyit termel egy munkavállaló. Mivel az utóbbi években a bérek megközelítették a termelékenységből következő felső korlátot, hosszabb távon csak akkor számíthatunk érdemi béremelkedésre, ha sikerülne növelni a magas hozzáadott értékű munka vagy gazdasági tevékenység arányát. Ennek az alapját pedig a megfelelő képzés, a modernizáció, a humántőkébe és a technológiába történő befektetés, valamint a hazai vállalkozások támogatása alapozhatná meg.

A teljes cikket a Hetek pénteken megjelent számában​ olvashatja el.

atv.hu/ Hetek

További belföldi híreink