Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-01-06 08:21:00

Cél, hogy a Corvinus a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön

Corvinus átalakítása, a globalizáció kihívásai és az erre adható innovatív, a társadalom életminőségének javítását és a magyarság boldogulását szolgáló válaszok – többek között ezekről a témákról beszélt a Heteknek György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára.

Cél, hogy a Corvinus a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön

Az államtitkár szerint a világgazdaságban a legfőbb egyensúlytalanságot az okozza, hogy a világgazdaság legerősebb szereplői a saját érdekeik szerint alakították, alakítják a játékszabályokat. A világkereskedelem szabályai jellemzően a legerősebb multinacionális cégek érdekeit tükrözik, ami ahhoz vezetett, hogy a tőke és a munkajövedelmek közötti, évtizedeken át fennálló egyensúly felborult.

Erre az egyensúlytalanságra úgy véli a kormánynak sikerült „nemzetállami érdeket tükröző választ”adnia, ezt jól mutatja a foglalkozatás szintjének növekedése.

„Most az a célunk, hogy a magyar munkavállalókat abban segítsük, hogy a világgazdasági értékláncban minél nagyobb hozzáadott értéket és minél jobb szolgáltatásokat nyújtsanak és ezen keresztül tovább növekedhessen a bérük.”- nyilatkozta a gazdaságstratégiai államtitkár.

A Corvinus átalakítása kapcsán elmondta, hogy a cél az, hogy „az egyetemeink olyan kutatási és innovációs központokká alakuljanak, ahová a multinacionális vállalatok és a kis- és középvállalatok egyaránt szívesen fordulnak problémáikkal, mert azokra megoldást találnak. Másrészt az alapítványi működésben látjuk annak garanciáját, hogy az egyetem rendelkezzen annyi anyagi forrással, amellyel a világ legnépszerűbb oktatóit, vállalati szakembereit Magyarországra csábítsa.”

György László szerint az alapítványi konstrukcióban lehetséges elérni, hogy „a Corvinus belátható időn belül a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön.”

Az államtitkár úgy látja, hogy globálisan növekedni fog a középosztályba tartozók aránya: „a középosztály kétmilliárdos rétege ötmilliárdra fog nőni 2030-ra. A hárommilliárdos növekedésből két és fél milliárd Kínában, illetve a dél-kelet-ázsiai, csendes-óceáni térségben fog végbemenni.” Ez pedig a minőségi termékeket kereső réteg növekedését is jelenti, például az Egyesült Államokban a nyugati parton a természetes körülmények között előállított, ún. organikus élelmiszerekért másfélszer annyit hajlandóak fizetni a vásárlók. „A magyar alaptörvény eleve tiltja a genetikailag módosított termények termesztését, így lehet azt mondani, hogy ezen a piacon előnnyel indulunk. Ha elő tudunk állítani organikus termékeket – márpedig a jelenlegi technológiai fejlettségi szinten a saját fogyasztásunk két-, két és félszeresét meg tudjuk termelni, ráadásul jó minőségben–, akkor ez kitörési pont lehet a magyar élelmiszergazdaságnak”- mondja György.

A középosztály bővülése mellett a másik globális tendencia a társadalmak elöregedése. A jelenségnek a pozitív oldalát ragadja meg az államtitkár: együtt jár azzal is, hogy egyre több tehetős, jómódú idős ember lesz, aki keresi a minőségi rekreációs lehetőségeket. „Magyarország ebből a szempontból kiváló turisztikai célpont. Kínában olyan turistautakat is a magyar Országházzal adnak el, amelyek nem is érintik Budapestet. És akkor még a gyógyvizeinkről nem is beszéltünk, vagy a fogorvos-turizmusról, amely már most is virágzik Magyarországon.”- véli György László.

atv.hu/Hetek

További belföldi híreink