Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-12-15 06:20:00

Milyen helyzetben várja Budapest az önkormányzati választást?

Egy város élhetőségének foka és a lakosság életérzése sok tényezőtől függ: az életszínvonaltól, a fejlődés sebességétől, az oktatási- és egészségügyi intézmények színvonalától, a település irányításába való beleszólásról, más szóval az önkormányzatiság állapotától, a szabadidő felhasználásának lehetőségétől, vagyis a kulturális- és sportélet minőségétől, a közbiztonság állapotától, a közlekedés színvonalától, a turizmustól és még sok egyéb tényezőtől. A Hetek elemzése.

Milyen helyzetben várja Budapest az önkormányzati választást?

Biztonság

Ha a kifejezést a terrorizmussal összefüggésben vizsgáljuk, akkor Budapest kifejezetten jól teljesít, hiszen Európa egyik legbiztonságosabb városa: miközben az elmúlt évtizedekben a kontinens és a világ számos nagyvárosát érte terrortámadás, halottak százainak látványa sokkolta a közvéleményt, a magyar fővárost, és Magyarországot mindez elkerülte.
A brit külügyminisztérium adatai alapján a Daily Star tavaly felállította a legbiztonságosabb turisztikai célpontok 10-es listáját, amin Magyarország a kilencedik helyen szerepel.

Ha a szűkebben vett közbiztonságot vizsgáljuk, árnyaltabb a kép: a rendőrségi statisztikák szerint

2017-ben Magyarországon összesen 194 ezer bűncselekményt követtek el, ebből 56 ezret Budapesten. A lakosságszámhoz képest tehát a fővárosban közel kétszer annyi bűncselekmény történik, mint az országos átlag.

Turizmus

Budapest turizmusa fejlődik: a Bloomberg májusban ismertetett felmérése szerint Budapest lett a világ második legszebb városa Velence mögött, míg egy brit turisztikai magazin tavaly a világ 11. legszebb városának ítélte a magyar fővárost.

Az Euromonitor szintén tavalyi felmérése szerint 2016-ban 3,5 millió külföldi érkezett Budapestre, amivel a fővárosok 100-as világranglistájának 55. helyét foglalja el. (A listát Hongkong, Bangkok és London vezeti, Prága a 18., Bécs a 30.) A jövőben még jobb helyezésre számíthatunk, hiszen a látogatószám növekedése alapján Budapest a negyedik helyen áll Európában.

Önkormányzatiság

Nem csupán az ellenzék állítja, hogy 2010 óta Budapest nagyon sokat veszített önállóságából, tavaly novemberben lényegében ezt nyilatkozta a Heteknek Tarlós István főpolgármester is: „Budapest szerepét, súlyát, autonómiáját, finanszírozását kicsit másképp képzeltem 2010-ben, mint ahogy ez eddig alakult. A nemzet fővárosa nagyobb rangot, több autonómiát és stabilabb finanszírozást érdemelne, mint amit én eddig tapasztaltam.” A városvezető a héten szintén a Heteknek nyilatkozva sem cáfolja a fentieket, hanem azzal érvel, hogy a miniszterelnökkel kötött megállapodása alapján ezután másként lesz. Ami biztos, hogy Budapest az elmúlt nyolc évben a központosítás (államosítás) miatt elveszítette egészségügyi és oktatási intézményeit.

Fejlesztések

A fővárosi fejlesztésekkor figyelembe kell venni a közigazgatási rendszer összetettségét is. A 23 budapesti kerület élvez bizonyos függetlenséget, így sok megvalósult fejlesztés – például térburkolatok vagy a közvilágítás felújítása – valójában nem fővárosi, hanem alsóbb szintű, azaz kerületi projekt. És több olyan beruházás is megvalósult Budapesten, ami viszont eggyel magasabb szintű, azaz kormánydöntés eredményeként indult el: ilyen például a Várkert Bazár felújítása; a Vár rekonstrukciója, ami a projekt végén magába foglalja a kormány Várba költöztetését is; a budapesti vizes világbajnokság érdekében megépített Duna Aréna és a Liget projekt is. Ellenzéki politikusok szerint ezek „látványberuházások”, melyekről nem a budapestiek véleményét és igényeit figyelembe véve döntöttek.

A furcsa döntések kategóriájába sorolható, hogy a kormány miért kényszerítette arra a fővárost, hogy a hármas metróhoz felújított orosz szerelvényeket vegyen, miközben hasonló összegért vehettek volna új kocsikat is – legalábbis, ha bekalkuláljuk, hogy az új szerelvények harminc évig üzemelnek, a felújított oroszok viszont csak húsz évig. Az a döntés is megmagyarázhatatlannak tűnt, amikor 2016-ban a kormány átnyúlt a Főváros feje felett a metrópótló autóbuszok beszerzésének kérdésében.

Ugyanakkor ebben a két ciklusban épült meg a Ludovika Campus, a Groupama Aréna, a csepeli szennyvíztisztító és a Bálna rendezvénycentrum is. Önálló fővárosi projekt a tömegközlekedésben bevezetendő e-jegy rendszer is, ám ez éppen a napokban bukott meg, emiatt menesztette Tarlós a BKK vezetőjét, Dabóczi Kálmánt. A fejlesztések között említhetünk további két, jobbára sporttal kapcsolatos – de megint csak állami – beruházást: gőzerővel zajlik a Puskás Ferenc Stadion felújítása, ami a sportesemények – így a 2020-as futball Európa-bajnokság néhány mérkőzésének –, valamint nagyszabású koncerteknek is helyszínt biztosít majd. Mindemellett Budapest a napokban nyerte el a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát, amihez újabb stadion épül a Csepel-szigeten.  

A teljes cikk a Hetek legfrissebb számában olvasható.

atv.hu

További belföldi híreink