Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-12-12 12:26:00

A szakszervezeti vezetők „készek a harcra is”

A parlamenti szavazással egy időben, az Országház előtt szakszervezeti vezetők sorakoztak fel, hogy kifejtsék: nem elégedettek azzal, amit a saját területükön tapasztalnak, és a munka világában tapasztalható mechanizmusokat is újratárgyalnák.

„Tárgyaljuk újra a munka világa törvényeit” – mondta Boros Péterné azon a sajtótájékoztatón, amelyet egy időben tartottak a mai parlamenti üléssel, ahol többek között az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett javaslat elfogadására készül a kormány.

Nem járja, hogy minden jogot a munkáltatóknak adnak, de mint mondta az MKKSZ elnöke, „készek a harcra is”.

Borosné arra szólította fel azokat a munkavállalókat, akiket a jelenleg is megszavazni kívánt törvények hátrányosan érintik, hogy vegyenek ki szabadságot. Majd azzal folytatta, ha sztrájkot kell szervezni, akkor az állampolgárok támogatásával, összekapcsolva kell tenniük, a köz-és versenyszférát is. Most békés, adventi időszak van, de januárban jön a „szigorú valóság”, és majd talán a februári bérfizetés fogja rászorítani arra a munkavállalókat, hogy nincsen mire várni – tette hozzá.

Arra hívja fel a figyelmet, hogy közösen változtassanak a munka világát érintő döntési mechanizmusokat, ideértve a kormánypártokat, ellenzéki erőket, civil szervezeteket is. Levélben fognak tehát megkeresni minden pártot, szakszervezetet, szakszervezeti konföderációt, civil szervezetet és a munkaadói szövetségeket is. Egyeztetni kell – emelte ki.

Boros Péternét Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnökét. Mint mondta, ma vagy holnap fogadják el a rabszolgatörvényt és a kormányzati igazgatásról szóló új törvényt, és a rendvédelmi szervek feladatait ellátó hivatásos állomány szolgálati jogviszonyáról szóló törvénymódosítást is. Ő viszont inkább a kormányzati igazgatásról szóló új törvény fontosabb elemeit emelné ki. A kormányzati igazgatásban dolgozókat a betanított munkások szintjére süllyesztené a kormány – mondta, mintha egy nagy összeszerelő-üzemben dolgoznának. Kiemelte: a kormányzati igazgatásban nem a túlórákat növelik, hanem például a munkaközi szünet nem számít majd bele a munkaidőbe. A normál munkakeretben dolgozóknál ez éves szinten 120 óra túlórát fog jelenteni, az eddigi éves 200 órás munkakeret tehát 320 órát fog kitenni. A kormányzati igazgatásban pedig már eddig is jellemző volt az, hogy valaki ezeken felül önként vállalt túlórákat, mindezt annak érdekében, hogy elvégezzék feladataikat, a túlóra-pénzt ugyanis nem kapják meg. Ha nem tennék ezt, akkor annak az ország látná a kárát.

Agg Géza, a Közszolgálati szakszervezetek Szövetségének elnöke emlékeztetett a szombati tüntetésre, amelynek legfőbb követelése a szociális párbeszéd újraélesztése volt a rabszolgatörvényt, illetve a kormányzati igazgatásról szóló törvényt illetően. Utóbbival kapcsolatban az a kifogása, hogy nem felel meg a közszolgálati törvények alapvető követelményeiknek, amely szerint kiszámíthatónak kell lennie egy pályának, vagyis tudni kell, hogy évtizedek múlva mire lehet számítani, majd hozzátette: ez a törvény ezt nem teljesíti. Azt is megemlítette, hogy a munka világéban a munkaadó és a munkáltató nem egyenrangú fél. A munkavállaló mindig kiszolgáltatott, hiszen a munkaadónak van pénze és tőkéje.

atv.hu

További belföldi híreink